Márk 9:30–50

Bevezetés

Jézus beszél közelgő haláláról és feltámadásáról a tanítványainak, valamint tanítja őket arról, ki lesz a legnagyobb Isten királyságában. Figyelmeztet annak a következményeire, ha másokat bűnbe viszünk, és arra utasítja apostolait, hogy határolódjanak el az olyan hatásoktól, amelyek bűnbe vihetik őket.

Márk 9:30–37

Jézus megjósolja halálát és feltámadását, valamint arról tanít, ki lesz a legnagyobb Isten királyságában

Miután a Szabadító kiűzte a gonosz lelket a fiatalemberből (lásd Márk 9:17–29), tanítványaival átutazott Galileán. Olvasd el a Márk 9:31–32-t, és keresd meg, milyen eseményekről prófétált a Szabadító.

Figyeld meg ezekben a versekben, hogy miután Jézus elmondta tanítványainak, hogy megölik majd és a harmadik napon feltámad, ők ismét nem értették, mire utal, de nem merték megkérdezni ezt Tőle.

A Márk 9:33–37-ből megtudjuk, hogy amikor Jézus Kapernaumba érkezett, azt tanította tanítványainak, hogy az lesz a legnagyobb, vagyis a legmegbecsültebb helyzetben lévő Isten királyságában, aki alázatosan szolgál másokat. Arra is utasította őket, hogy fogadják be az egyházba azokat, akik a gyermekekhez hasonlóan megalázkodnak, és akik befogadják Őt (lásd Joseph Smith Translation, Mark 9:34–35).

Márk 9:38–50

Jézus figyelmeztet mások bűnre vivő befolyásolására, és arra, ha valaki nem határolódik el a gonosz hatásoktól

Ha belefutnál egy olyan csoportba, amelynek tagjai felfelé néznek és mutogatnak, akkor hogyan reagálnál erre? Te is felnéznél, hogy lásd, mit figyelnek a többiek?

Az emberek viselkedése gyakran hatással lehet másokra, és oda vezethet, hogy ők is hasonlóképpen viselkednek – akár szóban, akár tettekben vagy magatartásban. Milyen helyzetben láttad már, hogy valaki megváltoztatja a szavait, a tetteit vagy a magatartását mások hatására?

A Márk 9:38–50 tanulmányozása során keress olyan igazságokat, amelyek segíthetnek átgondolni, milyen hatással vagy mások arra irányuló erőfeszítéseire, hogy kövessék a Szabadítót, illetve hogy milyen hatással vannak mások rád.

Olvasd el a Márk 9:38-at, és keresd meg, milyen helyzetről számolt be János apostol a Szabadítónak.

Bruce R. McConkie elder a Tizenkét Apostol Kvórumából elmagyarázta, hogy az apostolok megtiltották ennek az embernek, hogy ördögöket űzzön ki, mert nem tartozott a tizenkét apostol utazótársai közé: „Nem tartozott a tanítványok azon belső köréhez, akik folyamatosan együtt utaztak, ettek, aludtak és tanácskoztak a Mesterrel. […] Urunk válaszából azonban nyilvánvalóvá válik, hogy a királyság egyik tagjáról van szó, jogszerű végrehajtóról, aki a papság felhatalmazásával, valamint a hit hatalmával cselekedett” (Doctrinal New Testament Commentary, 3 vols. [1965–73], 1:417).

A Szabadító azt mondta az apostoloknak, hogy ne tiltsák el ezt az embert, és azt tanította, hogy azok, akik segítik az Ő képviselőit, jutalmat kapnak majd (lásd Márk 9:39–41).

Olvasd el a Márk 9:42-t, és keresd meg a Szabadító figyelmeztetését. Ebben a szövegösszefüggésben a megbotránkoztat szó azt jelenti, hogy félrevezet valakit, illetve arra ösztönzi, hogy bűnt kövessen el.

Az „ama kicsinyek…, a kik… hisznek [Jézusban]” kifejezés magában foglalja mindazokat, akik az Ő alázatos és bizalommal teli tanítványai, bármilyen korúak legyenek is. Közéjük tartoznak azok is, akik fiatalok a hitben, mint például a fiatalok és az új megtértek.

McConkie elder kifejtette, hogy „jobb, ha valaki meghal, és megtagadtatik tőle a halandó lét folytatása, mint hogy éljen, és lelkeket vigyen el az igazságtól”, így pedig meg kelljen tapasztalnia a cselekedeteink által magunkra hozott komoly szenvedést és az elszakadást Istentől (Doctrinal New Testament Commentary, 1:420).

Az egyik tanétel, amelyet a Szabadítónak a Márk 9:42-ben található figyelmeztetéséből tanulhatunk az, hogy ha a Jézus Krisztusban hívőket bűnbe visszük, azért felelősségre leszünk vonva Isten előtt.

Gondold át, hogyan vihet valaki bűnbe olyasvalakit, aki hisz Jézus Krisztusban.

Gondolkozz el azon, te milyen hatással vagy azokra, akik hisznek Jézus Krisztusban. Arra ösztönzöd őket, hogy fordítsák életüket Őhozzá, vagy arra, hogy forduljanak el Tőle?

A szentírás-tanulmányozási naplódban készíts listát arról, mi módon lehetsz olyan hatással másokra, hogy a Jézus Krisztusba vetett hitre és a bűn elkerülésére ösztönözd őket. Karikázd be az egyik ötletedet, és tűzz ki egy célt annak megvalósítására.

Próbáld meg egy kézzel megkötni a cipődet, a nyakkendődet vagy egy csomót.

Milyen kihívásokat tapasztalnál, ha elveszítenéd az egyik kezedet? Mikor lenne jobb, ha valaki elveszítené az egyik kezét, mint ha megtartaná mindkettőt?

Az amputáció egy testrész – például a kéz vagy a láb – szándékos eltávolítását jelenti, ha az súlyosan megsérül, elfertőződik vagy megbetegszik. Bár az amputáció és az azt követő felépülés fájdalmas és nyomasztó lehet, az eljárás megelőzheti, hogy a betegség vagy a fertőzés átterjedjen a test többi részére, és további károsodást vagy akár halált okozzon.

Olvasd el a Márk 9:43-at, és keresd meg, mit tanított a Szabadító arról, hogy mikor lenne jobb, ha az ember elveszítené az egyik kezét, mint ha megtartaná mindkettőt.

A Szabadító képletesen szólva azt tanította, hogy jobb lenne elveszíteni az egyik kezünket, mint ha mindkettőt megtartanánk, ha az egyik kezünk bűnre vitt és később is bűnre vinne bennünket. Nem azt mondta, hogy szó szerint vágjuk le a kezünket, hanem képletesen beszélt a tanítása nyomatékosításaként. Jézus a kéz levágásával mutatott rá arra, milyen fontos és nehéz lehet elhatárolódnunk a hamislelkű hatásoktól.

A Joseph Smith fordítás révén jobban megérthetjük a Szabadító tanításait a Márk 9:43–48-ban. Ezekből a versekből megtudjuk, hogy a Szabadító a kezet, a lábat és a szemet azon hatások jelképeként használta, amelyek bűnbe vihetnek bennünket az életünkben.

Rajzolj egy embert a szentírás-tanulmányozási naplódba. A rajzon karikázd be az egyik kezet, az egyik lábat és az egyik szemet. Olvasd el a Márk 9:40–48 Joseph Smith fordítását (a Kalauz a szentírásokhoz 233–234. oldalán), és keresd meg, mihez hasonlította a Szabadító a kezet, a lábat és a szemet, amely „megbotránkoztatott”, vagyis bűnbe vitt valakit. Írd oda a bekarikázott kéz, láb és szem mellé a rajzra, hogy mit jelképeznek. Ezekben a versekben az élet kifejezés az örök életre vonatkozik.

A Szabadító azt tanította, hogy a kéz családtagjainkat és barátainkat jelképezi; a láb azokat az embereket jelképezi, akikre példaként tekintünk a gondolatok és tettek terén; a szem pedig a vezetőinket jelképezi. Gondolkodj el azon, miként hasonlítható a kéz vagy a láb levágásához az, hogy elhatárolódunk a hamislelkű, illetve a bűnre vagy hitünk elveszítésére csábító hatásoktól. Az olvasott versek szerint mi történhet, ha nem határolódunk el a hamislelkű befolyásoktól?

Felírhatod a következő igazságot a szentírásaidba a Márk 9:43–48 mellé: Jobb, ha a hamislelkű befolyásoktól határoljuk el magunkat, mintsem Istentől.

Walter F. González elder a Hetvenektől egyéb hatásokról is tanított, amelyektől el kell határolódnunk: „Ebből következik, hogy az ilyen levágások nemcsak a barátokra utalnak, hanem minden rossz hatásra, például a helytelen tévéműsorokra, internetes oldalakra, mozifilmekre, olvasmányokra, játékokra és zenére. Ha a lelkünkbe véssük ezt a tantételt, az segíteni fog nekünk ellenállni a kísértésnek, hogy engedjünk [bármiféle] rossz hatásnak” (Ma van a napja! Liahóna, 2007. nov. 55.).

A hamislelkű befolyásoktól való elhatárolódás nem jelenti azt, hogy másokkal gorombán bánunk, elítéljük őket, vagy nem vagyunk hajlandóak azok közelében lenni, akik nem az egyház tagjai. Azoktól az emberektől kell elhatárolni magunkat és kerülni a velük való kapcsolatot, akik bűnbe vinnének bennünket. Bár talán nem vagyunk képesek minden olyan hatást eltávolítani vagy elkerülni, amely bűnbe vinne bennünket, az Úr mégis megáld majd minket, amikor igyekszünk elhatárolni magunkat minden olyan gonosz befolyástól, amitől csak tudjuk, és amint igyekszünk önfegyelmet kifejleszteni, hogy elkerüljük azokat a hatásokat, melyeket nem távolíthatunk el teljes mértékben.

Gondold át, milyen kihívásokkal kerülhetünk szembe, amikor elhatároljuk magunkat a hamislelkű befolyásoktól. Hogyan tudhatjuk meg, hogy mi a helyénvaló módja annak, hogy elhatároljuk magunkat a hamislelkű befolyásoktól?

Olvasd el a következő helyzetleírásokat. Válaszolj a kapcsolódó kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban.
1. Vannak olyan barátaim, akik gyakran buzdítanak arra, hogy vegyek részt olyan tevékenységekben, amelyek ellentétben állnak Isten parancsolataival, de szerintem én jó hatással lehetek rájuk, ha továbbra is velük lógok. Milyen kapcsolatot tartsak fenn velük? Mit mondjak vagy tegyek, hogy megfelelő módon váljak el ezektől a barátaimtól?
2. Évek óta rajongója vagyok egy népszerű együttesnek. Az újabb számaikban és interjúikban olyan viselkedésre és gondolatokra ösztönöznek, amelyek szemben állnak az Úr normáival és tanításaival. Ez csak zene és szöveg, nem? Mi veszélyes lehet abban, ha továbbra is hallgatom a zenéjüket, és követem őket a közösségi médián?
3. Sokat hallok egy népszerű műsorról, és szeretném megnézni. Azt mondják, hogy tartalmaz némi csúnya beszédet és néhány durvább jelenetet, de ettől még én nem fogom azokat megtenni. Mi akkor a gond azzal, ha megnézem?

Annak ellenére, hogy a bűnre vivő hatásoktól való elhatárolódás olykor nehéz lehet, miért érik meg a jutalmak – köztük az örök élet – ezt az áldozatot?

Válaszolj a következő kérdésekre a szentírás-tanulmányozási naplódban:
1. Milyen helyzetben fordult már elő veled vagy az egyik ismerősöddel, hogy úgy döntöttél: elhatárolódsz a hamislelkű hatásoktól? (Kerüld azt, hogy túl személyes vagy bizalmas dolgokat írj le!)
2. Milyen áldások származtak abból, hogy ezt megtetted?

Gondolkodj el azon, van-e bármilyen olyan hatás az életedben, amely bűnre vihet. Egy külön lapra írd fel, hogyan határolódsz majd el ezektől a hatásoktól. Tedd ki a lapot olyan helyre, ahol gyakran láthatod.

Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:

Tanulmányoztam a Márk 9:30–50-et, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét (dátum).

További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani az oktatómmal: