Bevezetés az 1 Korinthusbeliekhez
Miért tanulmányozzuk ezt a könyvet?
A korai egyház Korinthusban élő tagjai sok olyan gonddal küszködtek, amelyek ma is jelen vannak a világban, például: széthúzás, hamis tanítások és erkölcstelenség. A korinthusbeliekhez írt első levélből megtudjuk, hogy Pál apostol megtanította ezeknek a szenteknek, hogyan törekedjenek egységre az egyházban, hogyan ismerjék meg Isten dolgait, milyen szerepet játszik a fizikai test a Szentlélek templomaként, mi jellemzi a lelki ajándékokat, miért fontos arra érdemesen venni az úrvacsorából, valamint a feltámadás valóságáról is tanította őket. Pálnak az 1 Korinthusbeliekben feljegyzett tanításait tanulmányozva olyan tanokat és tantételeket ismerhetsz meg, amelyek segíteni fognak neked igazlelkűen élni, mindazon gonoszság ellenére, mellyel esetleg találkozol.
Ki írta ezt a könyvet?
Az 1 Korinthusbeliek nyitó verse jelzi, hogy a levelet Pál apostol küldte, valamint egy Sosthenes nevű tanítvány, aki talán Pál írnokaként szolgált (lásd 1 Korinthusbeliek 1:1). Bár nem ismerjük annak részleteit, hogy milyen szerepet játszott Sosthenes, a levél tartalmának szerzője nyilvánvalóan Pál volt (lásd 1 Korinthusbeliek 16:21–24).
Mikor és hol íródott?
Pál az 1 Korinthusbeliek néven ismert levelet három évig tartó efézusi látogatása vége felé írta (a harmadik missziója alatt), ahonnan valószínűleg Kr. u. 55 és 56 között távozott (lásd Apostolok cselekedetei 19:10; 20:31; Kalauz a szentírásokhoz: Pál levelei).
Kinek íródott és miért?
Ez a levél a Korinthus városában élő egyháztagoknak íródott. Pál korábban majdnem két éven keresztül prédikálta Korinthusban az evangéliumot (lásd Apostolok cselekedetei 18:1–18), és megszervezte ott az egyház egyik gyülekezetét (lásd Kalauz a szentírásokhoz: Pál levelei). Később, amikor harmadik misszionáriusi utazása során Pál Efézusban prédikált, üzenetet kapott a korinthusbeli egyháztagoktól. Válaszként írt a gyülekezetnek (lásd 1 Korinthusbeliek 5:9), de sajnos ez a levél elveszett és nincs benne a szentírásainkban. Később Pál újabb híreket kapott a korinthusi egyháztagoktól arról, hogy gondok adódtak ott az egyházban (lásd 1 Korinthusbeliek 1:11), melyekre reagálva írt egy másik levelet, ezt ismerjük 1 Korinthusbeliek néven. Az 1 Korinthusbeliek tehát tulajdonképpen Pál második levele az egyháztagokhoz Korinthusban.
Pál napjaiban Korinthus az ősi Görögország Macedóniától délre fekvő nagy részét lefedő Akhája római tartomány fővárosa volt. Gazdag kereskedelmi központként Korinthus sok embert vonzott a Római Birodalomból, és ez a terület egyik leginkább sokszínű városává tette. Korinthus vallási kultúráját a bálványimádás jellemezte, és városszerte számos templom és kegyhely volt. Pál szolgálata idején a korinthusbeliek rendkívüli erkölcstelenségükről voltak híresek. Aphrodité templománál például állítólag rendszeres volt a rituális prostitúció.
Ebben a levélben Pál nyilvánvalóvá tette, hogy az egyháztagok nem voltak teljesen egységesek, és néhány pogány hiedelem és szokás kezdett hatással lenni arra, ahogyan az evangélium tantételeire és szertartásaira tekintettek (lásd 1 Korinthusbeliek 1:11; 6:1–8; 10:20–22; 11:18–22). Azért írt az egyháztagoknak Korinthusban, hogy segítsen nekik a kérdéseikkel és a gondjaikkal kapcsolatban, és megerősítse azokat a megtérteket, akiknek nehezére esett múltbéli hiedelmeik és szokásaik hátrahagyása.
Milyen megkülönböztető jegyei vannak ennek a könyvnek?
Az Újszövetség több tanácsot és tanítást tartalmaz Páltól a korinthusbeli egyháztagoknak szólóan, mint az egyház bármely más gyülekezetének. Tulajdonképpen Pál két levele a korinthusbeliekhez Pál máig fennmaradt összes írásának egynegyedét teszi ki.
Az 1 Korinthusbeliek feljegyzése szerint Pál elmagyarázta, hogy Jézus Krisztus betöltötte Mózes törvényét. Pál kihangsúlyozta, mennyire fontos „Isten parancsolatainak megtartása” (1 Korinthusbeliek 7:19) „Krisztus törvényében” (1 Korinthusbeliek 9:21) ahhoz, hogy az evangéliumon keresztül elnyerjük a szabadítás áldását.
Vázlat
1 Korinthusbeliek 1–11. Pál óva int az egyházon belüli megosztottságtól, és hangsúlyozza az egyháztagok közötti egység fontosságát. Figyelmezteti az egyháztagokat a szexuális erkölcstelenségre, azt tanítja, hogy a test a Szent Lélek temploma, és önfegyelemre biztat. Válaszol néhány konkrét kérdésre a házasság és a misszionáriusi szolgálat kapcsán, valamint az úrvacsora szertartásáról, illetve arról, hogy szabad-e enni a pogány bálványoknak felajánlott áldozati húsból.
1 Korinthusbeliek 12–14. Pál azt tanítja, hogy törekedjünk a Lélek ajándékaira. Emlékezteti a korinthusbeli szenteket az apostolok, próféták és tanítók fontosságára, valamint arra, hogy az egyháztagok törődjenek egymással. Kiemeli, hogy a jószívűség minden más lelki ajándéknál fontosabb.
1 Korinthusbeliek 15–16. Pál bizonyságot tesz arról, hogy ő a feltámadt Krisztus számos tanúja közé tartozik. Azt tanítja, hogy mindenki fel fog támadni, és hogy a halottakért végzett keresztelés a jövőbeni feltámadás igaz voltát erősíti meg. Elmagyarázza, hogy a feltámadt testek dicsőségének más-más fokai lesznek, és hogy Jézus Krisztus sír feletti győzelme eltávolítja a halál fullánkját. Gyűjtést rendez a jeruzsálemi szegény szentek számára.