Máté 26:31–75

Bevezetés

A Gecsemáné kertjében engesztelése részeként Jézus Krisztus elkezdi magára venni minden ember bűnét. Júdás elárulja Jézust a zsidó vezetőknek. Jézust ezután törvénytelenül Kajafás, a főpap elé viszik kihallgatásra, és hamis vádakat hoznak fel ellene. Közben Péter, amikor felismerik benne Jézus Krisztus egyik tanítványát, háromszor megtagadja, hogy ismeri a Szabadítót.

Máté 26:31–46

Jézus Krisztus szenved a Gecsemáné kertjében

Gondold át a következő helyzetet: Egy fiatal férfinak már gyermekkora óta azt tanítják, hogy papsági kötelesség teljes idejű missziót szolgálni. Kamaszként is azt érzi, hogy missziót kellene szolgálnia, de gondot okoz neki, hogy elkötelezze magát e mellett. Más lehetőségek jobban érdeklik, és aggódik amiatt, hogy a misszió megfosztaná őt ezektől az élményektől.

Milyen más helyzetekben különbözhetnek a fiatal férfiak vagy fiatal nők saját vágyai attól, amit Mennyei Atyánk elvár tőlük?

Gondolj olyan alkalmakra, amikor nehéznek találtad, hogy alávesd az akaratodat Mennyei Atyánk akaratának. A Máté 26 hátralevő részét tanulmányozva keress olyan tantételeket, amelyek segíthetnek neked, amikor küszködsz azzal, hogy megtedd, amit Mennyei Atyánk kér tőled.

Emlékezz vissza, miről szólt a Máté 26:1–30: az Úr az apostolok társaságában elfogyasztotta a húsvéti vacsorát, és bevezette az úrvacsorát. Olvasd el a Máté 26:31–35-öt, és nézd meg, miről prófétált Jézus, mi fog történni az apostolaival.

Ebben a szövegkörnyezetben a megbotránkozni ige azt jelenti, hogy elbukni, elfordulni valakitől vagy magára hagyni.

Figyeld meg, hogyan reagált Péter és a többi apostol a Szabadító szavaira.

Olvasd el a Máté 26:36–38-at, és nézd meg, hová ment Jézus az apostolok társaságában a húsvéti vacsora után.

Nézd meg az Olajfák hegye és a Gecsemáné kertje fényképét a bibliai fényképeknél (11. és 12. számú). Gecsemáné az Olajfák hegyén található, olajfákból álló kert volt, mely éppen csak kívül esett Jeruzsálem falain. „A gecsemáné szó azt jelenti: »olajprés«” (Kalauz a szentírásokhoz: Gecsemáné; scriptures.lds.org).

Jelöld meg a Máté 26:36–38-ban azokat a kifejezéseket, melyek leírják, hogy mit érzett Jézus a Gecsemánéba lépve.

Olvasd el a Máté 26:39-et, és nézd meg, mit tett Jézus, miután „kissé előre”, vagyis egy kicsit beljebb ment a kertben.

A pohár, melyre a Szabadító utalt, az engesztelés részeként megtapasztalt szenvedés keserűségét jelképező kifejezés. A Gecsemánéban Jézus nagyszerű engesztelő áldozata részeként elkezdte magára venni minden ember bűnét és szenvedését.

Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából elmagyarázta, hogy mit kért Jézus az Atyától, amikor azt kérte, hogy múljék el tőle ez a pohár: „Az Úr tulajdonképpen ezt mondta: »Ha van másik ösvény, inkább azon járnék. Ha létezik bármilyen más út – bármilyen más út –, örömmel választanám azt.« […] Végül azonban az a bizonyos pohár nem múlt el, nem vétetett el” (vö. Tanítva, hirdetve, gyógyítva. Liahóna, 2003. jan. 21.).

Megjelölheted a „mindazáltal ne úgy legyen a mint én akarom, hanem a mint te” kifejezést (Máté 26:39; lásd még T&Sz 19:19).

Bár az Atya céljainak megvalósításához valamilyen más módot kért, Jézus Krisztus alávetette akaratát az Atya akaratának, hogy megvalósítsa az engesztelést.

Gondold át, mit tanulhatunk Jézusról abból, hogy hajlandó volt alávetni magát Mennyei Atyánk akaratának, bár ez azt jelentette, hogy nagyfokú szenvedésben lesz része, végül pedig meghal.

A Máté 26:39-ből tanultak alapján egészítsd ki a következő kijelentést: Jézus Krisztus példáját követjük, amikor .

Idézd fel a lecke elején szóba került esetet és az általad felsorolt helyzeteket. Ezután válaszolj a következő kérdésre a szentírás-tanulmányozási naplódban: Hogyan erősíthet meg bennünket ezekben a helyzetekben a Szabadító példája?
Gondolj olyan alkalmakra, amikor vágyaid eltértek Mennyei Atyánk akaratától, de végül mégis az Ő akaratának követése mellett döntöttél. Írj a szentírás-tanulmányozási naplódba egy ilyen élményedről, amennyiben az nem túl személyes, és fejtsd ki, hogy miért hoztad meg az adott döntést, és mit éreztél ennek kapcsán.

Nevezz meg egy bizonyos módot, amely által Jézus Krisztus példáját követve alá fogod vetni az akaratodat Mennyei Atyánk akaratának. Kitűzhetsz egy erre vonatkozó célt is.

Fusd át a Máté 26:37–38-at, és nézd meg, milyen utasításokat adott a Szabadító a Gecsemánéban Péternek, Jakabnak és Jánosnak.

A „vigyázzatok én velem” felszólítás a 38. versben azt jelenti: legyetek ébren, legyetek éberek, figyeljetek. Hogy jobban megértsd, miért lehetett szükségük a tanítványoknak a Szabadító felszólítására, hogy vigyázzanak (virrasszanak) Ővele, figyeld meg, hogy a Joseph Smith fordítás hozzáfűz ehhez egy magyarázatot: amikor a tanítványok a kertbe értek, „kezdtek rendkívül csodálkozni, és nagyon csüggedtek lenni, és panaszkodni a szívükben, azon tűnődve, hogy vajon ez lenne-e a Messiás” (Joseph Smith fordítás, Márk 14:36 [a Kalauz a szentírásokhoz 234. oldalán]). A tanítványokhoz intézett felszólítással, mely szerint vigyázzanak Ővele, Jézus arra figyelmeztette őket, hogy legyenek éberek, mert próbára lesz téve az Őbelé vetett hitük.

Olvasd el a Máté 26:40-et, és nézd meg, mit fedezett fel Jézus, mit csinált Péter és a „Zebedeusnak két fi[a]” (Máté 26:37), vagyis Jakab és János, míg Ő imádkozott.

A Lukács 22:45 Joseph Smith fordítása szerint azért aludtak, mert „szomorúság töltötte el őket”.

Olvasd el a Máté 26:41-et, és nézd meg, hogy mit mondott nekik Jézus, mit tegyenek.

Többek között ezt a tantételt ismerhetjük meg a Szabadító ezen apostoloknak adott utasításaiból: Ha folyamatosan éberek vagyunk és imádkozunk, akkor lesz erőnk ellenállni a kísértésnek.

Szerinted mit jelent a „jóllehet a lélek kész, de a test erőtelen” (Máté 26:41) kifejezés?

Jelentheti például azt, hogy a tanítványok engedelmeskedni akartak a Szabadítónak, azonban megengedték, hogy az alvásra irányuló testi vágyuk elnyomja az éberségre és imádkozásra irányuló lelki vágyukat. Gondold át, hogy ennek megértése hogyan segíthet nekünk ellenállni a kísértésnek.

A Máté 26:41-et idézve Henry B. Eyring elnök az Első Elnökségből azt mondta: „[A Szabadító] Péternek szóló figyelmeztetése nekünk is szól. A farkas, mely megölné a juhokat, a pásztornak is biztosan nekirontana. Ezért mások mellett magunkra is vigyáznunk kell” („Vigyázzatok én velem”. Liahóna, 2001. júl. 46.).

Emlékezz vissza, hogy a „vigyázzatok” felszólítás azt jelenti: legyetek ébren, legyetek éberek, figyeljetek. Gondolj bele, hogyan segíthet nekünk a lelki éberség és az imádkozás legyőzni a gyengeségeinket, és ellenállni a kísértéseknek.

Gondold át, hogy te engedtél-e már kísértésnek azért, mert nem imádkoztál és nem voltál éber. Fontold meg, milyen hatással volt rád ez a döntés. Azután gondolj olyan alkalmakra, amikor ellenálltál egy kísértésnek azáltal, hogy imádkoztál és éber voltál. Mi segített neked, hogy kitartó legyél a lelki éberségben és az imádkozásban?

Egy külön papírlapra írj le valamit, amit meg fogsz tenni azért, hogy még inkább folyamatosan éber legyél és imádkozz. Magadnál is tarthatod ezt a papírt, hogy emlékeztessen téged a célodra.

Figyeld meg a Máté 26:42–46 feljegyzését, mely szerint Jézus háromszor is imádkozott a Gecsemáné kertjében. Mindegyik alkalommal kifejezte hajlandóságát az Atya akaratának való engedelmességre.

Máté 26:47–75

Jézus Krisztust elfogják és Kajafás elé viszik kihallgatásra

A főpapok és az írástudók összeesküdtek Jézus Krisztus megölésére. Gonosz tervük részét képezte Júdás lefizetése, hamis tanúk állítása, gúnyolódásra való felszítás, és Jézus megkínzása is. A Szabadító két hivatalos kihallgatáson volt kénytelen megjelenni: Az első a zsidó kihallgatás volt, a jeruzsálemi Szanhedrin előtt, mely 71 tagból állt, többek között lévitákból, főpapokból, írástudókból, farizeusokból, sadduceusokból és egyéb politikai nézeteket valló emberekből, akik felett egy főpap elnökölt – ebben az időszakban Kajafás. A második a római kihallgatás volt, Pilátus előtt. A zsidó kihallgatás alkalmával Jézust káromlással (Isten gúnyolásával, csúfolásával vagy átkozásával) vádolták, mert Isten Fiának nevezte magát (lásd Máté 26:64–65). Mivel a káromlás zsidó kérdés volt, és a rómaiakat nem érdekelte, a zsidó vezetők a vádat árulásra változtatták, amikor Jézust Pilátus elé vitték. A zsidó vezetők megpróbálták meggyőzni a rómaiakat arról, hogy Jézus királlyá akarta tenni magát, és azt remélték, hogy a rómaiak a császár árulójaként halálra ítélik Őt. A római kihallgatás alatt azonban Pilátus nem talált Jézusban semmi bűnt. Végül mégis jóváhagyta Jézus kivégzését, hogy lecsendesítse a zsidó vezetőket.

Olvasd el a következő idézetet Gerald N. Lund eldertől, aki később a Hetvenek tagja lett: „Képzeljétek el, amint [Jézus Krisztus,] az a Lény, akinek hatalma, világossága és dicsősége fenntartja a világegyetem rendjét, az a Lény, akinek szavára naprendszerek, galaxisok és csillagok jönnek létre, gonosz emberek előtt áll, akik értéktelennek ítélik Őt!” (“Knowest Thou the Condescension of God?” in Doctrines of the Book of Mormon: The 1991 Sperry Symposium, ed. Bruce A. Van Orden and Brent L. Top [1992], 86).

Bár Jézus Krisztusnak hatalmában állt elpusztítani az Őt ütlegelő és köpdöső embereket, Ő készségesen elszenvedte és elviselte mindezt. A római elöljárók és katonák fel sem ismerték, milyen végtelen hatalomra hagyatkozhatott volna Jézus, ha az Atya akarata az lett volna, hogy ezt tegye.

Nézd át a Máté 26:47–68-at, és figyeld meg, hogyan tartotta kézben továbbra is Jézus Krisztus a dolgokat, és vetette magát alá Atyja akaratának, bár gonosz emberek rosszul bántak vele és elítélték Őt (lásd még 1 Nefi 19:9). Meg is jelölheted, amit találtál.

Írd le a szentírás-tanulmányozási naplódba, hogy mire figyeltél fel a Szabadító arra való eltökéltsége kapcsán, hogy a körülményektől függetlenül Mennyei Atyánk akaratát tegye. Azt is írd le, hogy te hogyan követheted a Szabadító példáját és lehetsz engedelmes.

Figyeld meg, hogy a Máté 26:56 szerint beteljesedett a Szabadító azon próféciája, hogy az apostolok el fognak fordulni Tőle, ez az elfordulás azonban csak ideiglenes volt.

A Máté 26:69–75 feljegyzi, hogy míg Jézust az elfogatása után kihallgatták, Péter három alkalommal is megtagadta, hogy ismerné Őt. (Megjegyzés: Péter tagadásáról részletesebben lesz szó a Lukács 22-höz kapcsolódó leckében.)

Írd le a következőket a mai feladatok alá a szentírás-tanulmányozási naplódban:

Tanulmányoztam a Máté 26:31–75-öt, és a mai napon elvégeztem ezt a leckét (dátum).

További kérdések, gondolatok és meglátások, amelyeket szeretnék megosztani az oktatómmal: