1 Nefi 19

Bevezetés

Ebben a fejezetben Nefi elmagyarázta, hogy néhány ember nem tiszteli majd Izráel Istenét, Jézus Krisztust. Képletesen szólva lábuk alá tapossák Jézus Krisztust azáltal, hogy semmibe veszik és nem hallgatnak a tanácsára. Nefi azon ősi próféták tanításait is elbeszélte, akik előre megjövendölték, hogy a Szabadító megostorozásáért és keresztre feszítéséért felelős embereket, valamint az ő leszármazottaikat szétszórják és megvetik, amíg szívüket az Úr felé nem fordítják. Akkor majd az Úr „megemlékez[ik] a szövetségekről, melyeket atyáikkal kötött” (lásd 1 Nefi 19:15). Nefi elmagyarázta, hogy e dolgokat azért írta le, hogy rábírja az embereket, hogy emlékezzenek az Úrra és higgyenek Őbenne. Azt is tanította népének, hogy vonatkoztassák a szentírásokat magukra, hogy az segítsen hinniük az Úrban.

Javaslatok a tanításhoz

1 Nefi 19:1–19

Nefi lejegyzi a Jézus Krisztusról szóló jövendöléseket, hogy segítsen az embereknek a Megváltójukra emlékezni

Tarts fel egy példányt a Mormon könyvéből. Foglald össze az 1 Nefi 19:1–4-et azáltal, hogy elmagyarázod, Nefinek két sorozat lemez elkészítését parancsolták meg: az egyiken szent (vallásos) történetet kellett vezetnie, a másikra népe világi történetét kellett lejegyeznie. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel hangosan az 1 Nefi 19:3, 5–6-ot. Kérd meg az osztály többi tagját, hogy keressék ki, Nefi mit mondott a szent dolgokról.

Nefi milyen indokot adott arra, hogy feljegyzést készít a szent dolgokról?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel hangosan az 1 Nefi 19:7-et. Mielőtt megkezdené a felolvasást, magyarázd el, hogy ebben a versben az „Izráel Istene” kifejezés Jézus Krisztusra utal.

Miután elmondta, hogy csak szent dolgokról fog írni, Nefi miről kezdett el írni?
Az 1 Nefi 19:7 szerint néhány ember hogyan tapossa lába alá a Szabadítót, vagy veszi Őt semmibe?
Ha nem hallgatunk az Úr tanácsára, az hogyan hasonlítható ahhoz, hogy valaki semmibe veszi vagy lába alá tapossa Őt?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel hangosan az 1 Nefi 19:8–10-et. Kérd meg az osztályt, hogy keressék ki a szentírásrészből azt, ahogyan az emberek semmibe vették a Szabadítót halandó szolgálata során. (Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg ezeket a szavakat vagy kifejezéseket.)

Hogyan vették semmibe az emberek a Szabadítót halandó szolgálata során?
E versek mely részletei mutatják, hogy a Szabadító nem vesz semmibe minket? (A tanulók értsék meg, hogy a Szabadító az emberek gyermekei iránt érzett „szerető kedvessége és hosszútűrése miatt” szenvedte el mindazt, amit elszenvedett.)
Miközben e verseken gondolkodtok, milyen érzéseitek vannak a Szabadítóval kapcsolatban?

Kérd meg az egyik tanulót, hogy olvassa el az 1 Nefi 19:13–14-et, az osztály többi tagja pedig keresse ki, mit mondott Zénos próféta, miért lesz az, hogy azokat (és azok leszármazottait), akik keresztre feszítik a Szabadítót, „minden nép ostorozni fogja”?

Zénos mivel indokolta, hogy azokat (és azok leszármazottait), akik keresztre feszítik a Szabadítót, „minden nép ostorozni fogja”?

Írd fel a következő kijelentést a táblára: Elfordítják szívüket.

Szerintetek mit jelent elfordítani a szívünket az Úrtól?

Miután a tanulók megválaszolták a kérdést, mondd el nekik, hogy szeretnéd megkérni néhányukat, hogy segítsenek illusztrálni, hogy e kifejezés hogyan vonatkoztatható ránk napjainkban. Kérj meg néhány tanulót, hogy jöjjön ki a táblához. Mindannyian írjanak le egy olyan cselekvést, amely azt ábrázolja, hogy egy ember elfordította a szívét az Úrtól. Ezután kérd meg őket, hogy magyarázzák el, milyen következményei lehetnek annak, ha valaki az általuk leírt módon elfordítja a szívét. (Például ha az egyik tanuló az írja, hogy nem tanulmányozzuk a szentírásokat, akkor elmagyarázhatja, hogy e cselekedet egyik következménye, hogy gyengül azon képességünk, hogy kinyilatkoztatásban részesüljünk.)

Miután néhány tanuló megosztotta az általa leírt példát, mondd el az osztálynak, hogy akármilyen okból is fordítsuk el a szívünket az Úrtól, mindig dönthetünk úgy, hogy szívünket visszafordítjuk felé. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban az 1 Nefi 19:14–17-et, és keressék ki az Úr azoknak tett ígéreteit, akik visszafordítják felé a szívüket.

Mikor szórja szét az Úr Izráelt? (Amikor elfordítják tőle a szívüket.)
Mikor gyűjti össze az Úr Izráelt? (Amikor felé fordítják a szívüket.)
Mit mondott az Úr, mit fog tenni azokért, akik többé nem fordítják ellene a szívüket?
Szerintetek mit jelent, hogy az Úr meg fog emlékezni ezekről az emberekről és az atyáikkal kötött szövetségekről?

Segíts a tanulóknak megérteni, hogy az Úr nem felejtette el ezeket az embereket. Olyan életet éltek, hogy nem tudta felkínálni nekik az evangélium összes áldását. Ha leszármazottaik felé fordítják a szívüket, az Úr megígéri, hogy megemlékezik róluk, összegyűjti őket az egyházába, és kiterjeszti rájuk az evangélium összes áldását.

Szerintetek a 15–17. versekben lévő ígéretek mit jelentenek számunkra? (Az egyik gondolat, melynek ebből a beszélgetésből meg kellene születnie, az, hogy ha az Úr felé fordítjuk a szívünket, Ő tiszteletben tartja majd azokat a szövetségeket, melyeket vele kötöttünk.)

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolkodjanak el a következő kérdésen, és írják le válaszaikat a szentírás-tanulmányozási naplójukban vagy az órai jegyzetfüzetükben. (A kérdéseket felírhatod a táblára.)

Milyen tettek bizonyítják, hogy ti és a családotok az Úr felé fordítottátok a szíveteket?
Az ilyen tettek hogyan segítettek nektek és a családotoknak elnyerni az Úr áldásait?

Megkérhetsz néhány tanulót, hogy ossza meg válaszait az osztállyal. Emlékeztesd őket, hogy nem kell túlságosan személyes vagy magánjellegű élményeket megosztaniuk.

Röviden magyarázd el, hogy Nefi a feljegyzését Izráel háza egészének szánta – beleértve minket is. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az 1 Nefi 19:18–19-et, az osztály pedig keresse ki, Nefi mire próbált rábírni minket. Tedd bizonyságodat, hogy ha emlékezünk az Úrra és szívünket felé fordítjuk, akkor Ő kiárasztja ránk az evangélium áldásait.

1 Nefi 19:20–24

Nefi elmagyarázza, miért használ ősi szentírásokat népe tanítására

Oszd meg Henry B. Eyring elnök, az Első Elnökség tagjának következő kijelentését az Egyházi Oktatási Szervezet hitoktatóinak szóló beszédéből:

„Egy ígéretet adok nektek a Mormon könyve olvasásával kapcsolatban: közelebb fogtok kerülni hozzá, miközben megértitek, hogy az Úr az Ő nektek szóló üzenetét helyezte el benne. Nefi, Mormon és Moróni tudták ezt. Azok pedig, akik ezt összerendezték, üzeneteket hagytak számotokra. Remélem, meggyőződtetek arról, hogy ezt a könyvet a tanulóitoknak írták. Egyszerű és közvetlen üzeneteket tartalmaz számukra, melyek megmondják, hogyan változzanak meg. Erről szól ez a könyv. Ez egy bizonyság az Úr Jézus Krisztusról és az engesztelésről, valamint arról, hogy az miként működhet az ő életükben is. Idén érezni fogjátok majd azt a változást, melyet az engesztelés hoz az életetekbe e könyv tanulmányozása által” (“The Book of Mormon Will Change Your Life,” Ensign, Feb. 2004, 11).

Amikor tanulmányozzátok a Mormon könyvét, hogyan válik hasznotokra, hogy tudjátok, Nefi, Mormon és Moróni nektek is hagyott üzenetet?

Oszd meg a következő kijelentéseket Ezra Taft Benson elnöktől:

„A Mormon könyvét nekünk írták, a mi időnkre. Isten e könyv szerzője. Egy bukott népről szóló feljegyzés ez, melyet sugalmazott emberek állítottak össze. Azoknak az embereknek soha nem volt meg a könyv – nekünk íródott. Mormon, az ősi próféta, akiről a könyvet elnevezték, több száz év feljegyzéseit kivonatolta. Isten, aki ismeri a kezdetet és a véget, elmondta neki, mit tartalmazzon ez a kivonat, mire lesz szükségünk napjainkban” (“The Book of Mormon Is the Word of God,” Ensign, Jan. 1988, 3).

„Ha látták napjainkat és azon dolgokat választották ki, amelyek leginkább értékesek lesznek számunkra, vajon nem így kell-e tanulmányoznunk a Mormon könyvét? Állandóan fel kellene tennünk magunknak a kérdést: »Miért sugalmazta az Úr Mormonnak (vagy Moróninak vagy Almának), hogy vegye bele ezt a feljegyzésébe? Milyen leckét tanulhatok meg ebből, ami segíteni fogja az életemet ezekben a napokban és ebben a korban?«” (“The Book of Mormon—Keystone of Our Religion,” Ensign, Nov. 1986, 6).

Kérd meg az osztályt, hogy olvassák el magukban az 1 Nefi 19:22–23-at, és keressék ki Nefi leírását arról, hogy miként segített fivéreinek rájuk vonatkozó üzeneteket találni a szentírásokban.

Mit várt Nefi attól, hogy magára és népére vonatkoztatja a szentírásokat?
Mit jelent a hasznára válik kifejezés? (Előnyére szolgál, értékes dologgal gyarapítja, előnyt biztosít számára.)

Készítsd el az alábbi táblázatot kiosztmányként, vagy rajzold fel a táblára, a tanulók pedig másolják be a szentírás-tanulmányozási naplójukba.

A szentírások magunkra vonatkoztatása		Szentírásbeli igazságok alkalmazása
Milyen helyzetet vagy körülményt ír le a szentírásrész?	Miben hasonlít ez az életemben vagy a körülöttem lévő világban lévő helyzetre?	Milyen igazságot vagy üzenetet tanít ez a szentírásrész?	Hogyan cselekedhetek ezen igazság vagy üzenet szerint az én helyzetemben?

A táblázatos feladat bevezetéseként magyarázd el, hogy a magunkra vonatkoztatni kifejezés azt jelenti: összehasonlítani. A szentírások magunkra vonatkoztatása azt jelenti, hogy összehasonlítjuk a szentírásokban lévő körülményeket életünk vagy a körülöttünk lévő világ helyzetével. Ha felismerjük a szentírásokban lévő körülmények és az életükben lévő helyzetek közötti hasonlóságokat, az felkészít bennünket arra, hogy felfedezzük és alkalmazzuk a szentírásbeli igazságokat. Ugyanazon igazságok, melyek a szentírásokban megjelenő emberekre vonatkoztak, ránk is vonatkoztathatók, amikor hasonló körülmények vesznek minket körül.

Hogy segíts a tanulóknak megérteni, hogy a magukra vonatkoztatás hogyan vezet alkalmazáshoz, kérd meg őket, hogy töltsék ki a táblázatot, miközben együtt átismétlitek az 1 Nefi 3:7 szentírás-memoritert. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel hangosan az 1 Nefi 3:7-et.

Nefi milyen körülményekre reagált, amikor ezeket a szavakat mondta? (Egy próféta – az atyja, Lehi – arra kérte, hogy térjen vissza Jeruzsálembe és hozza el a rézlemezeket. Fivérei panaszkodtak e feladat nehézsége miatt.)
Nefi helyzete miben hasonlított valamely élethelyzetetekre? Mely alkalommal várt el az Úr tőletek valami nehéz dolgot?
Milyen igazság segített Nefinek ebben a helyzetben? (Nefi tudta, hogy az Úr valahányszor parancsolatot ad a gyermekeinek, előkészíti az utat számukra, hogy véghez tudják vinni azt.)
Mit tehettek azért, hogy ezt az igazságot a saját helyzetetekben alkalmazzátok?

Kérj meg néhány tanulót, hogy mondják el, hogyan vonatkoztatták az 1 Nefi 3:7-et magukra, és hogyan alkalmazhatják azt az életükben. (Emlékeztesd őket, hogy nem kell túlságosan személyes vagy magánjellegű élményeket megosztaniuk.)

A lecke befejezéseként ismét emeld fel a Mormon könyvét. Emlékeztesd a tanulókat, hogy Nefi a Szabadítóról szóló írásait szentnek és nagyon értékesnek tartotta saját maga és mások számára is. Buzdítsd a tanulókat, hogy tanulmányozzák a szentírásokat, és keressenek bennük olyan üzeneteket, melyeket az Úr és az Ő prófétái nekünk szántak. Tedd bizonyságodat, hogy ha magunkra vonatkoztatjuk a szentírásokat, tanulni fogunk belőlük, és hasznunkra válnak majd.

Ösztönözd a tanulókat, hogy önállóan tanulmányozzák a szentírásokat, és keressenek bennük olyan részeket, melyeket magukra vonatkoztathatnak. Megpróbálhatják behelyettesíteni a nevüket a versekbe, vagy olvashatják őket úgy, mintha az Úr vagy a prófétája egyenesen hozzájuk szólna. Például a 2 Nefi 31:20-at így is olvashatják: „Krisztusba vetett állhatatossággal kell tehát törekedne[d] [helyettesítsd be a nevet] előre”.

A fenti táblázatból adhatsz a tanulóknak otthoni használatra is. Kérd meg őket, hogy készüljenek fel jövő órára, és mondják el, hogyan vonatkoztatták a szentírásokat magukra, és mit tanultak vagy nyertek az élményből.

Megjegyzések és háttér-információk

1 Nefi 19:10–16. Zénok, Neum és Zénos

Nefi Zénok, Neum és Zénos írásaiból idézett. Ők ószövetségi próféták voltak, kiknek Jézus Krisztusról szóló próféciái a rézlemezekre voltak lejegyezve, így hát tudjuk, hogy Kr. e. 600 előtt éltek. A Messiás életéről és szolgálatáról, valamint Izráel házának sorsáról tanítottak (lásd még Hélamán 8:19–20). A Mormon könyve nélkül semmit nem tudnánk erről a három prófétáról vagy a Jézus Krisztusról szóló tanúságtételükről.