86. lecke

Alma 25–26

Bevezetés

Miután a lámániták elpusztították Ammoniha városát, még sok csatát vívtak a nefitákkal, és végül visszaszorították őket. Komoly veszteségeik következtében sok lámánita letette harci fegyvereit, bűnbánatot tartott, és csatlakozott az anti-nefi-lehitákhoz. Amikor Móziás fiai és társaik befejezték 14 évig tartó missziójukat a lámániták között, Ammon dicsőítette az Urat, és hálát adott azért az áldásért, hogy eszközök lehettek Isten kezében, és elvihették az evangéliumot a lámánitákhoz.

Javaslatok a tanításhoz

Alma 25:1–12

Abinádi és Alma próféciái beteljesednek

Óra előtt másold fel a táblára a következő táblázatot:

Prófécia	Prófécia beteljesedése
Alma 9:12. Miről prófétált Alma Ammoniha népének?	Alma 25:1–2 (lásd Alma 16:2–3, 9–11)
Móziás 17:14–19. Miről prófétált Abinádi, mi történik majd Noé király és papjai leszármazottaival?	Alma 25:4–9

Írd fel a táblára a bizalom szót. Kérd meg a tanulókat, hogy nevezzenek meg néhány olyan személyt, akikbe gyakran helyezzük a bizalmunkat. (A lehetséges válaszok között szerepelhet például az Úr, a próféták, a szülők, a tanárok és az edzők.) Kérdezd meg a tanulóktól:

• Miért könnyebb bizalmat helyezni egyesekbe, mint másokba?

• A ma a földön élő emberek közül kiben bíztok meg legkönnyebben?

Mondd el a tanulóknak, hogy az Alma 25 bizonyítékot tartalmaz arra, hogy az Úr prófétáknak adott szava mindig beteljesedik. Magyarázd el, hogy a tanulók a táblán lévő táblázat segítségével két Mormon könyvebeli próféta próféciáit fogják tanulmányozni, valamint azt, hogy hogyan teljesedtek be ezek. Kérd meg a tanulókat, hogy másolják át a táblázatot a jegyzetfüzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba. Az első oszlopba írják be a válaszokat a kérdésekre, felhasználva a megadott szentírásbeli hivatkozásokat. A második oszlopba írjanak a próféciák beteljesedéséről. Kérj meg néhány tanulót, hogy számoljanak be arról, mit találtak.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 25:11–12-t. Kérd meg az osztály többi tagját, hogy kövessék a szöveget, és keressék meg, mit mondott Mormon, mi történt Abinádi szavaival. Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék be az „ezek a szavak beigazolódtak” kifejezést a 12. versben.

• Mit jelent az a kifejezés, hogy „ezek a szavak beigazolódtak”?

Javasolhatod, hogy a tanulók írják a T&Sz 1:38 hivatkozást a szentírásaikban az Alma 25:12 mellé. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és a szövetségek 1:38-at. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék a szöveget, és keressenek olyan kifejezést, amely hasonlít az „ezek a szavak beigazolódtak” kifejezéshez. („Mind beteljesül.”)

• Mit tudunk meg az Alma 25:1–12-ből a próféták által adott próféciákkal és ígéretekkel kapcsolatban? (Írd fel a táblára a következő igazságot: A próféták sugalmazott szavai mindig beteljesednek.)

Mutass rá, hogy a táblázatban szereplő példák megmutatják, hogy a próféták hamislelkűeknek adott figyelmeztetései mindig beteljesednek. A próféták azoknak is tettek ígéreteket, akik az Úr felé fordulnak. Ezek az ígéretek is mind beteljesednek. Annak érdekében, hogy segíts a tanulóknak megérteni e tantétel alkalmazását az életükben, olvasd fel a következő kijelentést az Első Elnökségtől A fiatalság erősségéért című füzetből. Kérd meg a tanulókat, hogy figyeljék meg az azoknak szóló ígéreteket, akik betartják a füzetben található normákat.

„Az ebben a füzetben található normák segíteni fognak nektek azon fontos döntésekben, melyeket most és a jövőben kell majd meghoznotok. Megígérjük nektek, hogy ha betartjátok a szövetségeket, melyeket kötöttetek, és ezeket a normákat, akkor megáldattok a Szentlélek társaságával, megerősödik a hitetek és a bizonyságotok, és egyre nagyobb boldogságra leltek” (A fiatalság erősségéért [füzet, 2011], II.).

• Mit ígért az Első Elnökség?

• Hogyan láttátok ezen ígéretek beteljesedését?

Alma 25:13–17

Sok lámánita megbánja bűneit és csatlakozik az anti-nefi-lehitákhoz

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 25:13–14-et. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék a szöveget, és keressék meg, mit tett sok lámánita, miután felismerték, hogy nem tudják legyőzni a nefitákat.

• Mi ragad meg benneteket a lámániták tetteiből?

A tanulók olvassák el az Alma 25:17-et magukban, és keressék meg, mit éreztek Móziás fiai a lámániták közötti sikereik kapcsán.

• Milyen módon volt Móziás fiainak sikere példa arra, hogy az Úr szavai beigazolódnak? (Ha a tanulóknak segítségre van szükségük e kérdés megválaszolásával, akkor irányítsd őket a Móziás 28:5–7-hez és az Alma 17:11-hez.)

Alma 26

Ammon örvendezik az Úr iránta, testvérei iránt és a lámániták iránt tanúsított kegyelmében

Mutass néhány szerszámot és eszközt (például kalapácsot, csavarhúzót, villáskulcsot, tollat vagy ceruzát, ecsetet, ollót, számítógépet és hangszert). Magyarázd el, hogy a szerszám és az eszköz rokonértelmű szavak.

• Milyen dolgokat képesek előállítani a képzett szakemberek és művészek a megfelelő eszközökkel?

• Szerintetek mit jelent az, hogy valaki eszköz az Úr kezében?

Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel az Alma 26:1–5, 12-t. Kérd meg az osztályt, hogy határozzák meg, hogy Ammon és misszionáriustársai miként voltak eszközök Isten kezében.

• Mit tudott az Úr megvalósítani Ammon és misszionáriustársai segítségével?

• Hogyan fogalmaznátok meg az Alma 26:12-t a saját szavaitokkal? Hogyan vonatkozik Ammon kijelentése ebben versben arra, hogy eszközök vagyunk az Úr kezében?

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban az Alma 26:11, 13, 16-ot, és keressék meg az összes olyan helyet, ahol az öröm és az örvend szó szerepel. Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg a szentírásaikban ezeket a szavakat. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 26:13–16-ot, az osztály pedig keresse meg, milyen okokat adott meg Ammon az örvendezésre.

• Miért örvendezett Ammon?

• Milyen tantételeket tanulhatunk ezekből a versekből? (A tanulók számos különböző tantételt említhetnek. A következő tantétel szolgálhat válaszaik összegzéseként is: Örömöt tapasztalunk, amikor hithűen szolgáljuk az Urat és az Ő gyermekeit. Ezt a tantételt felírhatod a táblára.)

• Szerintetek miért tapasztalunk örömet, amikor az Úr szolgálatában vagyunk?

Írd fel a táblára az alábbi szentírás-utalásokat és kérdéseket. (Fontold meg, hogy óra előtt írod fel őket.) Oszd párokra a tanulókat. Kérj meg minden párost, hogy válasszanak ki egy utalást, olvassák el, majd beszéljék meg a kérdéshez tartozó válaszukat.

Alma 26:17–20. Milyen emberek voltak Ammon és testvérei a megtérésük előtt?

Alma 26:23–25. A nefiták Ammonnak és testvéreinek tett beszámolója szerint milyenek voltak a lámániták a megtérésük előtt?

Adj időt néhány tanulónak, hogy elmagyarázzák válaszaikat e kérdésekre. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban az Alma 26:23–29-et, és határozzák meg, milyen akadályokkal kerültek szembe Ammon és testvérei az Úr és a lámániták szolgálata során.

• Szerintetek ezek közül mely akadályokkal kell szembenézniük a mai misszionáriusoknak?

• Az Alma 26:27, 30 szerint mi motiválta Ammont és misszionáriustársait arra, hogy folytassák szolgálatukat? (Az Úrtól kapott vigasz és ígéret, valamint a vágy, hogy „eszközei lehet[nek] néhány lélek szabadulásának”.)

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban az Alma 26:31–34-et, és keressék meg Móziás fiai munkájának eredményét. Amikor a tanulóknak elég idejük volt az olvasásra, kérd meg őket, hogy mondják el, mit találtak.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 26:35–37-et. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék a szöveget, és gondolkodjanak el azon, milyen okuk van arra, hogy Isten jóságának örvendjenek.

• Milyen üzeneteket olvastok ki ezekből a versekből?

Mutass rá, hogy az e versekben található számos üzenet között van az is, hogy az Úr könyörületes mindazokhoz, akik megbánják bűneiket, és hisznek az Ő nevében. Annak érdekében, hogy segíts a tanulóknak átérezni e tantétel igazságát és jelentőségét, olvasd fel a következő kijelentést Boyd K. Packer elnöktől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

Boyd K. Packer elnök

„Levelek érkeznek olyanoktól, akik tragikus hibákat követtek el. Azt kérdezik: »Nyerhetek-e valaha is bűnbocsánatot?«

A válasz: igen!

Az evangélium arra tanít minket, hogy bűnbánat által kaphatunk megnyugvást a gyötrelemtől és a bűntudattól. Azon kevesek kivételével, akik a teljesség ismerete után a kárhozat felé fordultak, nincs olyan szokás, szenvedély, bűn vagy vétek, amelyre ne vonatkozna a teljes megbocsátás ígérete” (“The Brilliant Morning of Forgiveness,” Ensign, Nov. 1995, 19).

Tegyél bizonyságot arról, hogy az engesztelés hatalma lehetővé teszi a bűnök bocsánatát, legyenek akár nagyok vagy kicsik, mindazok számára, akik hisznek Jézus Krisztusban, és bűnbánatot tartanak. Arról az örömről is tegyél bizonyságot, amely akkor érkezik az életünkbe, amikor eszközként szolgálunk az Úr kezében.

További tanítási ötlet

Alma 26:1–37. „Okunk van örvendezni”

Annak érdekében, hogy segíts a tanulóknak megérteni a bűnbánatból és a bűnbocsánatból származó örömet, olvasd fel a következő történetet Boyd K. Packer elnöktől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

„1847 áprilisában Brigham Young kivezette Winter Quartersből az első pionírcsoportot. Ugyanabban az időben, mintegy 2500 kilométerrel nyugatra, a Donner társaság elgyötört túlélői vánszorogtak lefelé a Sierra Nevada hegyoldalain a Sacramento-völgybe.

Az igen zord telet a hegycsúcsok alatti hóviharok fogságában töltötték. Szinte teljességgel hihetetlen, hogy bárki is túlélte az éhínség és leírhatatlan szenvedés napjait, heteit és hónapjait.

A túlélők közt volt a tizenöt esztendős John Breen. Április 24. estéjén érkezett meg a Johnson farmra. Évekkel később ezt írta:

»Már rég besötétedett, mire megérkeztünk a Johnson farmra, így aztán első ízben hajnalban tudtam körülnézni. Szép idő volt, a mezőt harmatos zöld fű borította, madarak daloltak a fákon, és utazásunk a végéhez ért. Alig tudtam elhinni, hogy élek.

Az aznap reggel elém táruló látvány mélyen az elmémbe vésődött. A legtöbb eseményre már nem emlékszem, de a Johnson farm közelében vert tábort mindig magam előtt látom. « [“Pioneer Memories,” kiadatlan, idézve a “The Americanization of Utah,” című PBS televíziós műsorban.]

„Először nagyon meghökkentett az a kijelentése, hogy »a legtöbb eseményre már nem emlékszem«. Hogy tudta valaha is elfeledni a mérhetetlen szenvedés és bánat hosszú hónapjait? Hogyan tudott annak a borzalmas, sötét télnek a helyébe lépni egyetlen ragyogó hajnal?

Amikor tovább elmélkedtem, arra jutottam, hogy nincs is ebben semmi meghökkentő. Láttam már hasonlót ismerőseim életében. Láttam olyan embereket, akik a bűntudat és lelki éhínség hosszú tele után a megbocsátás hajnalára ébredtek.

Amikor megvirradt, megértették e szavakat:

»Íme, aki megbánta bűneit, annak megbocsáttatik, és én, az Úr, nem emlékszem azokra többé« [T&Sz 58:42]” (D. Todd Christofferson: A bűnbánat isteni ajándéka. Liahóna. 2011. nov. 40.).

E történet felolvasása után kérd meg a tanulókat, hogy beszéljenek egy olyan alkalomról, amikor látták, hogy öröm árad egy olyan ember életébe, aki bűnbánatot tartott. (Emlékeztesd a tanulókat, hogy nem szükséges megosztaniuk semmit, ami túl személyes vagy bizalmas.)