145. lecke
Ether 3
Bevezetés
Az Úr azon kérdésére válaszolva, miszerint „Mit szeretnél, mit tegyek, hogy legyen világosságotok a bárkáitokban?”, Járed fivére 16 követ készített, és alázatosan arra kérte az Urat, hogy érintse meg azokat, „hogy ragyogjanak a sötétben” (Ether 2:23; 3:4). Járed fivére hatalmas hite miatt látta a Szabadító ujját, amint az megérintette a köveket. Ezután az Úr megmutatta magát neki, és sok mindent kinyilatkoztatott számára. Megparancsolta Járed fivérének, hogy írja le, amit látott és hallott, majd pecsételje le ezeket az írásokat, amíg az Úr jónak nem látja, hogy előkerüljenek.
Javaslatok a tanításhoz
Ether 3:1–20
Az Úr megérinti a köveket, hogy világosságot nyújtsanak a járedita bárkáknak, valamint megmutatja magát Járed fivérének
Kérd meg az egyik tanulót, hogy ő írjon a táblára, majd pedig kérd meg a tanulókat, hogy válaszoljanak a következő kérdésekre, míg a táblafelelős felsorolja válaszaikat a táblán.
-
Milyen dolgokért imádkoznak őszintén a tizenévesek?
Kérd meg a tanulókat, hogy képzeljék el, hogy az egyik barátjuk a táblán felsorolt dolgok egyikéért imádkozik. E barátjuk szeretné tudni, hogyan javíthatna az imáin és a cselekedetein, hogy elnyerhesse az Úr segítségét és iránymutatását. Buzdítsd a tanulókat arra, hogy gondoljanak erre a kérésre, amikor Járed fivérének példáját tanulmányozzák az Ether 3-ban, és keressenek olyan meglátásokat, amelyeket megoszthatnának a barátjukkal.
Emlékeztesd a tanulókat, hogy az előző leckében beszélgettek arról a beszámolóról, amikor Járed fivére megkérdezte az Urat, hogy miként kellene világosságot biztosítani a járediták bárkáiban.
-
Mit tett Járed fivére, hogy segítsen világosságot biztosítani a bárkákban? (Lásd Ether 3:1.)
-
Mit kért Járed fivére az Úrtól, hogy világosságot biztosítson? (Lásd Ether 3:1, 4.)
-
Mi érint meg benneteket Járed fivérének erőfeszítéseivel kapcsolatosan?
Mutass rá arra, hogy Járed fivére hatalmas erőfeszítéseket tett azért, hogy elkészítse a köveket. Ezután kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, mennyire lehettek volna hatékonyak a kövek a világításban, ha az Úr nem érinti meg azokat. A tanulók olvassák el magukban az Ether 3:2–5-öt, és keressenek olyan kifejezéseket, amelyek azt jelzik, hogy Járed fivére tudatában volt annak, mennyire függ az Úrtól.
Miután a tanulóknak elegendő idejük volt az olvasásra, oszd őket párokra. Kérd meg őket, hogy számoljanak be egymásnak arról, amit találtak. Javasold azt is, hogy mondják el, mi érintette meg őket Járed fivérének imájában.
Amikor a tanulók az Ether 3:2-t olvassák, kérdések merülhetnek fel bennük az olyan kifejezésekkel kapcsolatban, mint a „mi érdemtelenek vagyunk teelőtted” és a „természetünk gonosz lett és az is maradt”. Segíts nekik megérteni, hogy Járed fivére ezekkel a kijelentésekkel arra az állapotra utalt, amelyet „a bukás miatt” örököltünk. Fizikai és lelki értelemben is eltávolodtunk Istentől, és amikor bűnt követünk el, még távolabb kerülünk Őtőle. Őhozzá képest gyengék és érdemtelenek vagyunk. Az Ő segítsége nélkül pedig sohasem térhetünk vissza, hogy az Ő jelenlétében éljünk.
Tedd fel a következő kérdéseket, hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni ezen versek jelentését:
-
Szerintetek miért fontos felismernünk, hogy az Úrtól függünk, amikor az Ő segítségét kérjük?
-
Milyen bizonyítékát látjátok az Ether 3:1–5-ben annak, hogy Járed fivére hitt abban, hogy az Úr segíthet neki a probléma megoldásában? (Szükség szerint javasold a tanulóknak, hogy keressenek olyan kifejezéseket, amelyek leírják Járed fivérének erőfeszítéseit, valamint olyanokat, amelyek megmutatják, mennyire bízott az Úrban.)
Annak kihangsúlyozásához, hogy milyen erős hite volt Járed fivérének, egy tanuló olvassa fel a következő kijelentést Jeffrey R. Holland eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:
„Bizonyára Isten, valamint az olvasó is érez valami megdöbbentőt ezen ember hitének gyermeki ártatlanságában és buzgalmában. »Íme, Ó Uram, te megteheted ezt.« Talán nem is mondott a szentírásban senki ennél erőteljesebb, hittel teli mondatot. […] Lehet, hogy saját képességeit illetően bizonytalan volt a próféta, azonban Isten hatalmát illetően semmi bizonytalanság sem volt benne” (“Rending the Veil of Unbelief,” in Nurturing Faith through the Book of Mormon: The 24th Annual Sidney B. Sperry Symposium [1995], 12).
Mutasd meg a Járed fivére látja az Úr ujját című képet (62478; Evangéliumi művészeti könyv [2009]. 85. sz.). Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Ether 3:6-ot. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék a szöveget, és képzeljék el, milyen lehetett Járed fivére számára az ebben a versben feljegyzett élmény.
-
Mit gondolnátok vagy éreznétek, ha hasonló élményben lenne részetek, mint Járed fivérének?
Az Ether 3:6–8 összegzéseként mondd el, hogy amikor Járed fivére meglátta az Úr ujját, „leborult az Úr előtt” (Ether 3:6). Meglepődött azt látva, hogy az Úr ujja „olyan volt, mint egy húsból és vérből való ember ujja” (Ether 3:6). (Járed fivére később megtudta, hogy amit látott, az az Úr lélektestének egy része volt [lásd Ether 3:16].)
A tanulók olvassák el magukban az Ether 3:9-et, és keressék meg benne, mi volt az oka annak, hogy Járed fivére képes volt meglátni az Úr ujját.
Miután a tanulók válaszoltak, írd fel a táblára a következő befejezetlen kijelentést:
Amikor alázattal szólítjuk az Urat, akkor Ő a mi … és az Ő akarata szerint megáld bennünket.
Kérd meg a tanulókat, hogy javasoljanak szavakat, amelyekkel ki lehetne egészíteni ezt a kijelentést. A tanulóknak azt kell javasolniuk, hogy a hitünk szó egészíti ki a mondatot. Olyan szavakat is javasolhatnak, mint erőfeszítéseink, alázatosságunk, szükségleteink, valamint őszinteségünk. Segíts nekik megérteni, hogy mindezen kifejezések a hitünk megnyilvánulásai. Azután fejezd be a táblán szereplő kijelentést: Amikor alázattal szólítjuk az Urat, akkor Ő a mi hitünk és az Ő akarata szerint megáld bennünket.
Hívd fel a figyelmüket az óra elején a táblára írt listára. Válasszatok ki egy vagy két tételt erről a listáról. Kérd meg a tanulókat, hogy mondják el gondolataikat arról, miként mutathatja meg valaki a hitét az Úrban e konkrét helyzetekben. Miután a tanulók elmondták gondolataikat, mutass rá a tantételre, amelyet az imént írtál a táblára.
-
Milyen élményeitek mutatták meg nektek, hogy ez a tantétel igaz?
Azért, hogy segíts a tanulóknak alkalmazni ezt a tantételt az életükben, kérd meg őket, hogy gondoljanak egy olyan helyzetre, amelyben szükségük van az Úr segítségére. Adj nekik időt, hogy leírjanak a jegyzetfüzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba egy módot, ahogyan nagyobb hitet gyakorolhatnak, miközben alázatosan az Úr segítségére törekednek. Biztasd a tanulókat, hogy vigyék véghez, amit leírtak. Elmondhatsz egy saját élményt is, amelynek során áldásokat kaptál azért, mert gyakoroltad az Úrba vetett hitedet.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő kijelentést, amelyben Jeffrey R. Holland elder elmagyarázza, hogy múltbeli élményeink megerősíthetik a hitünket.
„A hit előfutárát a múlt tapasztalatai alakítják ki – az ismert dolgok képezik a hit alapját” (Christ and the New Covenant: The Messianic Message of the Book of Mormon [1997], 18).
-
A Bábel tornyától kezdődően milyen élményei voltak Járed fivérének, amelyek valószínűleg erősítették az Úrba vetett hitét? Szerintetek hogyan készítették fel ezek az élmények őt arra, hogy olyan nagy hitet gyakoroljon, amikor az Úrhoz vitte a köveket?
A tanulók rendeződjenek párokba, és beszéljék meg a következő kérdéseket:
-
Milyen élmények erősítették meg a hiteteket az Úrban? Hogyan készíthetnek fel ezek az élmények arra, hogy később az életetek folyamán még nagyobb hitet gyakoroljatok?
Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel az Ether 3:9–12-t. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék a szöveget. Azután tedd fel a következő kérdést:
-
Amikor az Úr azt kérdezte: „Hiszed-e majd a szavakat, melyeket mondani fogok?”, Járed fivére azt válaszolta: „Igen, Uram” (Ether 3:11–12). Szerintetek miért van jelentősége annak, hogy Járed fivére már azt megelőzően elkötelezte magát, hogy elhiszi majd az Úr szavait, mielőtt hallotta volna azokat?
Mondd el, hogy miután Holland elder a múltbeli élményekre alapuló hitről tanított, szólt egy teljesebb hitről is, amelyet ki kell fejlesztenünk. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel Holland elder következő kijelentését:
„A megváltó hitet azonban gyakran jövőbeni tapasztalatok vonatkozásában kell gyakorolni – az ismeretlen vonatkozásában, ami lehetőséget ad a csodára. A sokat követelő hit, a hegyeket mozgató hit, a Járed fivéréhez hasonló hit megelőzi a csodát és a tudást. […] A hit Isten minden olyan kikötésének feltétel nélküli – és előzetes – elfogadása, amelyet a közeli vagy távoli jövőben megszabhat.
Járed fivérének hite teljes volt” (Christ and the New Covenant, 18–19).
Buzdítsd a tanulókat, hogy gondolják át, vajon elég hitük van-e az Úrban ahhoz, hogy elkötelezzék magukat, hogy megteszik, amit csak kinyilatkoztat számukra, még azt megelőzően, hogy az tudomásukra jutna.
Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban az Ether 3:13–20-at, és keressék meg, milyen áldást kapott Járed fivére a hite miatt. Adhatsz némi időt nekik, hogy írjanak arról, milyen igazságokat ismert meg, és milyen élményben volt része. Amikor elegendő idő állt a tanulók rendelkezésére az íráshoz, megkérheted néhányukat, hogy mondják el, mit írtak le.
Korábban az óra során, amikor a tanulók arról olvastak, hogy Járed fivére látta az Úr ujját, megkérdezted, hogyan éreznék magukat, ha hasonló élményben lenne részük. Most, hogy már többet olvastak Járed fivérének élményéről, megfontolhatod, hogy ismét felteszed ezt a kérdést.
Tegyél bizonyságot arról, hogy amikor Járed fivérének hitéhez hasonló hitet gyakorolunk, akkor közelebb kerülünk az Úrhoz.
Ether 3:21–28
Az Úr megparancsolja Járed fivérének, hogy írja le, amit látott, és pecsételje le a feljegyzését
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Ether 3:25–26-ot, és kérd meg az osztályt, hogy határozzák meg, mit mutatott meg az Úr Járed fivérének a látomásban. Kérd meg a tanulókat, hogy számoljanak be arról, mit tudtak meg.
Az Ether 3:21–24, 27–28 összegzéseként mondd el, hogy az Úr megparancsolta Járed fivérének, hogy írja le, amit látott és hallott, majd pecsételje le az írásait. Az Úr azt is elmagyarázta, hogy utat készít majd, melyen keresztül Járed fivérének írásai a jövőben – két kő segítségével – lefordításra kerülnek majd. Ez a két kő az Urim és a Tummim része volt (lásd T&Sz 17:1; lásd még Kalauz a szentírásokhoz: „Urim és Tummim”).
Befejezésként buzdítsd a tanulókat, hogy alkalmazzák a ma tanultakat – törekedjenek arra, hogy megmutassák hitüket és bizalmukat az Úrban. Biztosítsd őket arról, hogy amikor gyakoroljuk a Jézus Krisztusba vetett hitünket, akkor Isten megáld bennünket, ahogyan Járed fivérét is.
Megjegyzések és háttér-információk
Ether 3:7, 9. Az Úr kérdéseket intéz Járed fivéréhez
Az Úr kérdéseket intézett Járed fivéréhez: „Kelj fel, miért borultál le?”(Ether 3:7). „Láttál ennél többet is?”(Ether 3:9). A szentírások számtalan példát tartalmaznak arra, hogy az Úr akkor is kérdést tett fel, amikor már tudta a választ. Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából arról tanított, hogy miért tesz fel az Úr ilyen kérdéseket:
„Az utolsó napi szent teológia egyik alapvetése az, hogy Isten »minden dolgot tud, és semmi sincs, amit ő ne tudna«[2 Nefi 9:20]. Mind az ősi, mind a modernkori szentírások bővelkednek a mindentudás eme megerősítéseiben. Isten ennek ellenére gyakran tett fel kérdéseket a halandóknak, általában azért, hogy próbára tegye a hitüket, felmérje becsületességüket, vagy fejlessze tudásukat” (Christ and the New Covenant: The Messianic Message of the Book of Mormon [1997], 19–20).
Ether 3:15. „Még soha nem mutattam meg magam az embernek”
Jeffrey R. Holland elder egy lehetséges magyarázatot is adott Jézus kijelentésére, mely szerint Járed fivére előtt soha nem mutatta meg magát az embernek:
„Krisztus azt mondta Járed fivérének: »Soha nem mutattam meg magam az embernek ilyen módon – szándékomon kívül, kizárólag a szemlélő hite által vezérelve«. A szabály értelmében a próféták meghívást kapnak az Úr jelenlétébe, vagyis csak az Ő meghívására és utasítására léphetnek a jelenlétébe. Járed fivére viszont mintha magától furakodott volna át a fátyolon, nem alkalmatlan vendégként ugyan, de talán gyakorlatilag hívatlanként. […] Az Úr nyilván példátlan hitet kötött ehhez a példátlan látomáshoz. Ha a látomás maga nem is volt egyedi, bizonyára a hit és a látomás elnyerésének módja volt az, amire még nem volt példa. Csak oly módon lehet ily figyelemre méltó ez a hit, hogy a prófétát hívatlanul el tudta vinni oda, ahova mások csak Isten hívására léphettek be” (Christ and the New Covenant: The Messianic Message of the Book of Mormon [1997], 23).
Ether 3:16. „…ez a test… lelkemnek a teste”
Cecil O. Samuelson elder a Hetvenektől kihangsúlyozta, hogy Járed fivérének beszámolójából a Szabadító halandóság előtti testéről és istenségéről tanulunk:
„A szentírásokban sehol sem adatott ennél egyértelműbb beszámoló az Úr Jézus Krisztus lélektestének természetéről, sőt, saját lelkünk tulajdonságairól. Járed fivére nem csupán a halandóság előtti Jézus Krisztus ujját látta, hanem az egész lélektestét is (lásd Ether 3:6, 13). Hatalmas áldás és igen hasznos számunkra, ha megértjük Jézus Krisztus halandó élet előtti isteniségét, valamint a saját testbe születésünket megelőző lelki kilétünket. Ezek a hagyományos határokat ledöntő meglátások Járed fivére határokat nem ismerő hitének közvetlen következményei” (“The Brother of Jared,” in Heroes from the Book of Mormon [1995], 185).
Ether 3:23–24. A két kő
A két kő, melyeket az Úr Járed fivérének adott az Urim és Tummim részét képezték. A szentírások több Urim és Tummimra hivatkoznak, úgy tudjuk azonban, hogy a Joseph Smith által használt ugyanaz volt, amelyet Járed fivére kapott (lásd Ether 3:22–28; T&Sz 10:1; 17:1). A Joseph Smith története 1:35-ben Joseph próféta részleges leírást ad erről az Urim és Tummimról. A Mormon könyve fordítása során, valamint egyéb kinyilatkoztatások elnyerésére használta.