Könyvtár
138. lecke: Mormon 3–4


138. lecke

Mormon 3–4

Bevezetés

Miután visszavívták földjeiket a lámánitáktól, a nefiták ismét csatára készültek. Mormon a nefiták bűnbánatáért esedezett. Ők azonban inkább a saját erejükkel kérkedtek és bosszút esküdtek elesett testvéreikért. Mivel az Úr megtiltotta népének a bosszúállást, Mormon megtagadta, hogy a nefita seregeket vezesse, amely így vereséget szenvedett. Mivel a nefiták kitartottak gonoszságukban, Isten kiárasztotta rájuk ítéletét, és a lámániták elkezdték őket eltörölni a föld színéről.

Javaslatok a tanításhoz

Mormon 3:1–8

Az Úr megkíméli a nefitákat a csatában, hogy lehetőségük legyen bűnbánatot tartani, de ők megkeményítik szívüket

Az óra kezdete előtt írd fel a táblára a következő kérdést: Érezted már valaha, hogy az Úr megpróbálta felkelteni a figyelmedet, és bátorítani akart téged, hogy változtass valamin az életedben?

Kezdd azzal, hogy megkéred a tanulókat, osszák meg a táblára írt kérdésre adott válaszaikat. (Ügyelj arra, hogy ne érezzenek kényszert egyetlen olyan élmény megosztására sem, amely túl személyes vagy bizalmas.) Te is megfontolhatod egy élményed megosztását.

Magyarázd el, hogy az Úr fel akarta kelteni a nefiták figyelmét, hogy megváltoztassák gonosz útjaikat. Ám a nefiták megkeményítették szívüket, és nem sikerült megérteniük, hogy az Úr áldotta meg őket a lámániták ellen vívott csatáikban. Miután a nefiták egyességet kötöttek a lámánitákkal és a Gadianton rablókkal (lásd Mormon 2:28), az Úr megóvta őket, lehetővé téve, hogy 10 évig éljenek összetűzések nélkül. Azok alatt az évek alatt Mormon segített a nefitáknak felkészülni az eljövendő támadásokra (lásd Mormon 3:1).

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Mormon 3:2–3-at. Kérd meg az osztályt, hogy magukban kövessék az olvasottakat, és keressék ki belőle, mit várt el az Úr a nefitáktól az általa biztosított béke idején.

  • Milyen – nefitáknak szóló – üzenet átadására utasította az Úr Mormont? Megértették a nefiták az üzenetét? Hogyan reagáltak a nefiták az üzenetre?

  • A Mormon 3:3 alapján, miért kímélte meg az Úr a nefitákat az addigi csatáikban, gonoszságuk ellenére?

  • Milyen igazságot szűrhettek le abból, ahogyan az Úr a Mormon 3:2–3-ban a nefitákkal bánt? (A tanulók különböző válaszokat adhatnak. Összesítsd a válaszokat azáltal, hogy az alábbi igazságot írod a táblára: Az Úr elég lehetőséget biztosít számunkra bűneink megbánására. Javasolhatod, hogy a tanulók írják be ezt az igazságot a szentírásaikba.)

Összegezd a Mormon 3:4–8-at, elmagyarázva, hogy az Úr még két alkalommal óvta meg a nefitákat harcban, habár gonoszak voltak és nem hajlottak arra, hogy Hozzá forduljanak.

  • Mit tanít nektek az Úr természetéről az, hogy megóvta a nefitákat? (A válaszok tartalmazhatják azt, hogy az Úr irgalmas és türelmes.)

Mutass rá, hogy az Úr mindannyiunknak „lehetőséget ad… a bűnbánatra” (Mormon 3:3). Azután kérd meg a tanulókat, hogy magukban gondolkozzanak el a következő kérdéseken:

  • Kifejlesztettétek-e arra való hajlandóságotokat, hogy bűnbánatot tartsatok, és megtegyétek azokat a változtatásokat, melyeket az Úr vár tőletek? Van-e bármi, amin már most változtathattok, hogy azzá az emberré váljatok, akivé az Úr szeretné, hogy váljatok?

Tégy bizonyságot Isten jóságáról és türelméről, mely megnyilvánul abban is, ahogy lehetőségeket biztosít számunkra a bűnbánatra. Kérd meg a tanulókat, hogy mindig keressék a lehetőségeket az életük megváltoztatására, és figyeljék az erre irányuló felhívásokat; bátorítsd őket, hogy ne halogassák a változtatásokat.

Mormon 3:9–22

A nefiták gonoszsága növekszik, és Mormon megtagadja, hogy vezesse a seregeiket

Magyarázd el, hogy a nefiták nem válaszoltak az Úr bűnbánatra vonatkozó felhívásaira, hanem inkább megkeményítették a szívüket. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Mormon 3:9–10-et. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és figyeljék meg, milyen viselkedést váltott ki a nefitákból az, hogy többször is legyőzték a lámánitákat.

  • Hogyan reagáltak a nefiták a lámániták felett aratott győzelmeikre?

  • Miért volt helytelen, hogy a nefiták a saját erejükkel kérkedtek? Mit mutat ez a kérkedés az Istennel való kapcsolatukról?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Mormon 3:11–13-at. Kérd meg az osztályt, hogy figyeljék meg, mi volt Mormon reakciója, amikor a nefiták bosszút esküdtek.

  • Mit tett Mormon, amikor a nefiták kifejezték azon vágyukat, hogy bosszút álljanak a lámánitákon?

  • Volt már olyan, hogy bosszút akartatok állni valakin? Szerintetek miért természetes reakció sok embernél a bosszúállás vágya?

  • Mormon több mint 30 éven át vezette a nefita seregeket, gonoszságuk ellenére. Mit tanít a bosszúvágy komoly voltáról az a tény, hogy Mormon megtagadta a sereg további vezetését?

Kérj fel egy tanulót, hogy olvassa el a Mormon 3:14–16-ot, és biztasd az osztályt, hogy figyeljék meg, mit tanított az Úr Mormonnak a bosszúvágyról.

  • Milyen érzésekkel viseltetik az Úr a bosszúvágy iránt? (A tanulók többféle választ adhatnak. Összesítsd a válaszokat azáltal, hogy az alábbi igazságot írod a táblára: Az Úr megtiltja nekünk a bosszúállást.)

Hogy a tanulók jobban megértsék az Úr tanácsát a 14–16-os versekben, kérd meg őket, hogy ismételjék el saját szavaikkal a Mormon 3:15 első részét („Enyém a bosszú, én fogok megfizetni!”).

  • Miért fontos, hogy ne szomjazzunk bosszúra? Hogyan győzhetjük le a bosszúállás vágyát?

Annak elősegítésére, hogy a tanulók megértsék, miként győzhetik le bosszúvágyukat, kérj fel egy tanulót, hogy olvassa fel a következő tanácsot James E. Faust elnöktől, az Első Elnökség tagjától. Amennyiben lehetséges, ossz ki egy példányt az idézetből minden tanuló részére.

Kép
James E. Faust elnök ezt tanította:

„Fel kell ismernünk, és be kell vallanunk a haraggal teli érzéseket. Alázatra van szükség, hogy ezt megtegyük, de ha letérdelünk, és megkérjük Mennyei Atyánkat, hogy hadd érezzük a megbocsátás érzését, Ő segíteni fog nekünk. Az Úr elvárja tőlünk, hogy a saját érdekünkben »minden embernek megbocsáss[unk]« [T&Sz 64:10], mert »a gyűlölet gátolja a lelki növekedésünket« [Orson F. Whitney, Gospel Themes (1914), 144.]. Az Úr csak akkor nyújt vigaszt szívünknek, ha megválunk a gyűlölettől és a keserűségtől…

[…] Amikor tragédia történik, nem szabad, hogy személyes bosszúra törekedjünk, hanem szabad folyást kell engednünk az igazságnak, és tovább kell lépnünk. Nem könnyű továbblépni, és megtisztítani a szívünket a neheztelés fekélyétől. A Szabadító mindannyiunk számára becses békét kínál az Ő engesztelése által, ebben viszont csak akkor lehet részünk, ha hajlandóak vagyunk elvetni a harag, a gyűlölködés és a bosszú negatív érzéseit” (A megbocsátás gyógyító ereje. Liahóna, 2007. máj. 69.).

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Mormon 3:17, 20–22-t, az osztály pedig figyelje meg, hogy mit akar tudatni velünk Mormon. Megkérheted a tanulókat, hogy jelöljék meg Mormon azon tanácsát, mely szerint „tartsanak bűnbánatot, és készüljenek fel arra, hogy Krisztus ítélőszéke elé álljanak” (Mormon 3:22).

Mormon 4

A lámániták megkezdik a nefiták eltörlését a föld színéről

Kérd meg a tanulókat, hogy emeljék fel a kezüket, ha ismernek valakit, aki valami rosszat tett, de még nem kapták el, vagy nem kellett szembenéznie cselekedetei következményeivel. Kérd meg a tanulókat, hogy gondolkozzanak el a következő kérdésen:

  • El szoktatok néha gondolkodni azon, hogy egy szándékosan helytelenül döntő embert mikor érnek utol a helytelen döntések következményei?

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Mormon 4:1–2-t, és figyeljék meg, mi történt a nefita sereggel, amikor bosszút akartak állni a lámánitákon. Ezután kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Mormon 4:4-et, és figyeljék meg, hogy miért nem jártak sikerrel a nefita seregek. Kérd meg a tanulókat, hogy számoljanak be arról, mit találtak.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Mormon 4:5-öt. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és keressenek benne olyan igazságokat, amelyeket ez a vers a gonoszságban való kitartásról tanít. Miközben a tanulók megosztják, amit találtak, írd fel a táblára a következő igazságot a Mormon 4:5-ből: „Isten ítéletei utolérik a gonoszokat.” Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg ezt az igazságot a szentírásaikban.

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Mormon 4:10–12-t, és keressék ki belőle a nefiták gonoszságáról szóló leírásokat. Kérd meg a tanulókat, hogy számoljanak be arról, mit találtak.

Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a Mormon 4:13–14, 18, 21–22-t. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és figyeljék meg, miként áradtak ki Isten ítéletei a nefitákra.

  • Mi számotokra ennek a beszámolónak a legszomorúbb része?

Hívd fel a tanulók figyelmét a táblára felírt tantételekre. Kérd meg őket, hogy elmélkedjenek azon, miként alkalmazhatják ezeket az igazságokat a saját életükben. Biztasd őket, hogy cselekedjenek a Szentlélek ama ösztönzéseire hallgatva, melyeket elmélkedés közben éreznek.

Tégy bizonyságot az Úr jóságáról és szeretetéről, amelyek által elegendő lehetőséget ad nekünk a bűnbánatra. Tégy bizonyságot arról is, hogy a következmények mindig elérik azokat, akik kitartanak a bűnben.

Megjegyzések és háttér-információk

Mormon 3:9–10. Esküvel fogadni

Mormon azt mondta, hogy a nefiták megesküdtek „a mennyekre, valamint Isten trónjára”, hogy bosszút fognak állni a lámánitákon (lásd Mormon 3:9–10). Az alábbi kijelentés Bruce R. McConkie elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagjától származik, és elmagyarázza, mi volt az eskütétel jelentősége a Mormon könyve idejében; ezáltal jobban megértjük a nefiták azon erőfeszítésének istenkáromló mivoltát, hogy bevonják Istent a bosszújukba.

„Az ősi időkben sokkal nagyobb jelentősége volt valamit esküvel fogadni, mint azt sokan gondolnánk.

Például: Nefi és fivérei meg akarták szerezni a rézlemezeket Lábántól. Az életük veszélyben forgott. Nefi mégis ezt az esküt tette: »Ahogy él az Úr, és ahogy élünk mi, addig nem megyünk le atyánkhoz a vadonba, amíg végre nem hajtottuk azt a dolgot, amit az Úr megparancsolt nekünk«(1 Ne. 3:15).

Nefi ezáltal az Urat tette meg társának. Ha kudarcot vallott volna a lemezek megszerzésében, az azt jelentette volna, hogy az Úr vallott kudarcot. És minthogy az Úr nem vall kudarcot, Nefire hárult a felelősség, hogy megszerezze a lemezeket, vagy az életével fizessen a próbálkozásáért” (“The Doctrine of the Priesthood,” Ensign, May 1982, 33).

Nyomtatás