107. lecke
Hélamán 3–4
Bevezetés
A Mormon könyve történelmének ezen ideje alatt a nefiták a béke korszakait élték meg, de tapasztaltak viszálykodásokat is. A nyugalom ideje alatt nefiták tízezrei csatlakoztak az egyházhoz. A nagy jólét e korszakát követve büszkeség költözött az emberek szívébe. Az alázatos egyháztagok azonban a kevélyek üldöztetése ellenére is növekedtek a hitükben. A nefiták nagy része körében fellépő gonoszság miatt elveszítették déli földjeiket a lámánitákkal szemben.
Javaslatok a tanításhoz
Hélamán 3
Sok nefita északra vándorol, míg az egyház virágzik a gonoszság és üldöztetés közepette
Írd fel a következő szavakat a táblára (ezt már óra előtt megteheted):
Emberek itt: … (a hazád neve)
Emberek itt: … (a városod neve)
Emberek az egyházközségemben vagy gyülekezetemben
A családom tagjai
Önmagam
Kérdezd meg a tanulóktól, hogy érzésük szerint a táblán szereplő emberek közül kiket tudnak irányítani. Utána kérd meg őket, hogy tegyék fel a kezüket, ha mások tettei már csüggesztették el őket. Tartsák fel továbbra is kezüket, ha mások becstelen tettei elcsüggesztették őket mostanában. Magyarázd el, hogy a Hélamán 3 tanulása közben bepillantást nyerhetnek abba, hogy mit kell tenni, ha egyesek nem az evangélium szerint élik életüket körülöttünk.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Hélamán 3:1–2-t! Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat és figyeljenek oda a „nem volt viszálykodás” kifejezés előfordulására. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Hélamán 3:3, 19-et, és figyeljenek fel azokra a szavakra vagy kifejezésekre, melyek jelzik, hogyan változtak a dolgok a nefiták között.
-
Mit gondolsz, szerinted miért sodródtak a nefiták oly gyorsan egy viszálykodás nélküli periódusból egy viszálykodással teli periódusba?
Foglald össze a Hélamán 3:3–16-ot: mondd el, hogy a viszálykodás ideje alatt sok nefita északra vándorolt.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Hélamán 3:20-at! Kérd meg az osztályt, hogy figyeljék meg, hogyan jellemezték Hélamánt a viszálykodás ezen ideje alatt.
-
Mi gyakorol rátok hatást Hélamán példájából a viszálykodás ideje alatt? (A tanulók válaszai közben javasolhatod, hogy jelöljék be a szüntelenül szót a Hélamán 3:30-ban.)
Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Hélamán 3:22–26-ot, és állapítsák meg, hogyan változott a nefiták közti helyzet.
-
Mi okozta az egyház vezetőinek csodálkozását?
-
Mit tanulhatunk ezekből a versekből arról, hogy milyen várható befolyása lehet az emberekre az egyháznak?
Emlékeztesd a tanulókat, hogy amikor Mormon a Mormon könyve feljegyzésein dolgozott, néha olyan tanulságokat vont le, melyekből szerette volna, ha tanulnak az olvasók egy bizonyos beszámoló során. Hélamán 3. fejezetében a következő kifejezéseket használta, hogy bemutassa tanításait: „így láthatjuk” és „látjuk”. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Hélamán 3:27–30-at, és találják meg azokat a tanulságokat, melyeket Mormon szeretett volna, ha megtanulunk. Miután a tanulók elmondják, hogy mit találtak, kérdezd meg:
-
Mormon mit akart, hogy megtudjunk Isten szaváról?
Adj időt a tanulóknak, hogy elgondolkozzanak azon, szentírás-tanulmányozásuk miként tette őket képessé arra, hogy szert tegyenek a Hélamán 3:29-ben ígért áldásokra. Felszólíthatsz néhány tanulót, hogy osszák meg az élményeiket.
Mondd el, hogy a Hélamán 3 további része arról számol be, hogy a nagy jólét időszaka után hogyan terjedt el a büszkeség a nefiták között. Az egyház kevély szívű tagjai miatt sok alázatos egyháztagnak üldöztetéseket kellett elszenvednie. Olvasd fel hangosan a következő helyzeteket. Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, láttak-e vagy tapasztaltak-e már hasonló helyzeteket, és ha igen, mikor.
-
Egy fiatal nő kigúnyol egy másik lányt az egyházközségében.
-
Egy fiatal férfi azért ugratja a kvóruma egyik tagját, mert ő túl lelkesen válaszol a kérdésekre az osztályban vagy vállal önkéntesen papsági kötelességeket.
-
Egy egyházközség fiatal férfijainak csoportja kirekeszt egy másik fiatal férfit a beszélgetésekből és az egyházon kívüli tevékenységekből.
-
Fiatal nők egy csoportja bántó megjegyzéseket tesz más fiatal nők ruháira.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Hélamán 3:33–34-et! Kérd meg az osztályt, hogy azonosítsák be a hasonlóságokat a fent említett példák és a nefiták helyzete között. Miután a tanulóknak volt idejük reagálni, tedd fel a következő kérdéseket:
-
Szerinted miért tartották „nagy gonoszságnak” azt, amikor egyháztagokat más egyháztagok üldöztek a nefiták között?
-
Melyik evangéliumi tantételt szegjük meg akkor, amikor más egyháztagokkal barátságtalanul vagy rosszul bánunk? Hogyan tudjuk megerősíteni a többi szent iránti szeretetünket?
Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Hélamán 3:35-öt, és figyeljék meg, hogyan reagáltak az alázatos nefiták az üldöztetésre.
-
Az üldözöttek hite növekedett, csökkent, vagy maradt a régi?
-
Milyen lépéseket tettek azok, akiket üldöztek, amelyek hozzájárultak hitük növekedéséhez? (Gyakran imádkoztak és böjtöltek, alázatra törekedtek, és átengedték szívüket Istennek.)
-
Hitük növekedése mellett mit eredményeztek az alázatos nefiták cselekedetei? (Örömöt, vigaszt, valamint szívük megtisztulását és megszentelését.)
Írd fel a következőt a táblára: Amikor mi…, a Jézus Krisztusba vetett hitünk gyarapodni fog az üldöztetések és megpróbáltatások ellenére is. Kérd meg a tanulókat, hogy a Hélamán 3:33–35-ből tanultak alapján töltsék ki a hiányzó részt. Több tanulót is felkérhetsz, hogy osszák meg, ők hogyan egészítették ki a mondatot. A tanulók válaszai hasonlóak lehetnek, de győződj meg róla, hogy kijelentik a következő igazságot: Amikor mi arra törekszünk, hogy igaz életet éljünk, a Jézus Krisztusba vetett hitünk gyarapodni fog az üldöztetések és megpróbáltatások ellenére is. Hogy segíthess a tanulóknak még jobban megérteni az e versekben tanultakat, tedd fel a következő kérdéseket:
-
Titeket hogyan segített az ima és a böjt az üldöztetések és a megpróbáltatások alatt?
-
Szerintetek mit jelent átengedni a szíveteket Istennek?
-
Miért nélkülözhetetlen a hit növekedéséhez, hogy átengedjük a szívünket Istennek a megpróbáltatások és az üldöztetések ideje alatt?
Kérdezd meg a tanulóktól, hogy érezték-e már hitüket növekedni, amikor igazlelkűen reagáltak az üldöztetésekre. Kérj meg pár tanulót, hogy mondják el a tapasztalataikat! Te is megoszthatsz egy személyes élményt.
Hogy felkészítsd a tanulókat Hélamán 4. fejezetének tanulmányozására, kérd meg őket, hogy olvassák el magukban a Hélamán 3:36-ot. Kérd meg őket, hogy állapítsák meg, milyen volt a nefiták általános helyzete. (Krisztus alázatos követőinek példája ellenére a nefiták kevélysége növekedett.)
Hélamán 4
A gonoszság miatt az Úr Lelke visszahúzódik a nefitáktól, a lámániták pedig elfoglalják a nefiták összes déli földjét
Mondd el, hogy a Hélamán 4:4–8 egy csatát mutat be, amelyet a nefiták vívtak a lámániták és a nefita szakadárok ellen. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel ezeket a verseket! Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és figyeljék meg, hogy mely nefita földeket foglalták el a csata alatt.
Írd fel a táblára a következő utasításokat! (Ezt már óra előtt megteheted.) Kérd meg a tanulókat, hogy másolják le ezeket a jegyzetfüzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba.
Írj fel három kifejezést, mely rámutat a nefiták viselkedésére és cselekedeteire.
Írj fel három kifejezést, mely jelzi, mi történt e cselekedetek miatt.
Oszd párokra a tanulókat! Kérd meg a párokat, hogy közösen olvassák el a Hélamán 4:11–13, 23–26-ot, és keressenek, valamint írjanak le kulcsfontosságú kifejezéseket a táblára felírt utasítások szerint.
Kérj meg néhány párt, hogy mondják el a válaszaikat! Miközben a tanulók megosztják, hogy mit írtak le, javasolhatod nekik, hogy jelöljék meg a következő kifejezéseket a szentírásaikban: „saját erejükre hagyattak” (Hélamán 4:13), „gyengék lettek” (Hélamán 4:24), és „így váltak gyengévé” (Hélamán 4:26).
Kérdezd meg a tanulóktól, hogy milyen tantételekre figyeltek fel a Hélamán 4-ben. Segíts nekik a következő tantétel felismerésében: A büszkeség és a gonoszság elválasztanak bennünket az Úr Lelkétől, és ezáltal a saját erőnkre hagyatunk. E tantételt fel is írhatod a táblára. Javasolhatod a tanulóknak, hogy írják be a szentírásukba a Hélamán 4:23–24 mellé.
Ahhoz, hogy segíthess a tanulóknak megérteni ezt a tantételt, hívd ki az egyik tanulót az osztály elé. Kérd meg a tanulót, képzelje el, hogy egyedüli választottként kell a lámánitákkal megküzdenie. Kérdezd meg tőle, hogy milyen esélyei lennének egy ilyen hatalmas méretű hadsereggel szemben. Kérj meg egy másik tanulót, hogy jöjjön ki ő is, és álljon az első tanuló mellé. Kérdezd meg az első tanulót, hogy a második tanuló segítségével nagyobb esélye lenne-e a győzelemre az ellenséges erőkkel szemben. (Egy ilyen hatalmas méretű sereggel szemben egy második tanuló lényegében nem növelné a győzelem lehetőségét.) Azután írd fel a táblára: az Úr. Kérdezd meg az első tanulótól:
-
Mit gondolsz, mennyi esélyed volna a csata megnyerésére, ha az Úr a te oldaladon állna?
Kérdezd meg a tanulóktól, hogy ez a kis tevékenység hogyan áll kapcsolatban a Hélamán 4-ben beazonosított tantétellel. Felteheted a következő kérdéseket:
-
A nefiták tapasztalatai alapján az, hogy a saját erejükre hagyattak, csaták és földek elvesztését jelentette. Milyen „csatákat” veszíthetünk el, ha nincs velünk a Szentlélek?
Kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak egy dologra, amit megtehetnek, hogy megőrizzék a Szentlélek társaságát, majd kérd meg őket, hogy tegyék is meg. Tégy bizonyságot a Lélek fontosságáról az életedben.
Megjegyzések és háttér-információk
Hélamán 3:33–34, 36; 4:12. A kevélység hatása az egyházra
Mormon rámutatott, hogy a kevélység nem volt része az Úr egyházának, azonban a nagy gazdagság miatt kezdett beférkőzni néhány egyháztag szívébe (lásd Hélamán 3:33, 36).
Ezra Taft Benson elnök ezt tanította:
„Gondoljunk bele, milyen árat követelt tőlünk a kevélység a múltban, és milyen árat követel most tőlünk a saját életünkben, a családunkban és az egyházban!
Gondoljunk a bűnbánatra, mely megváltoztatná az életeket, fenntartaná a házasságokat, és megerősítené a családokat, ha a kevélység nem tartana vissza minket attól, hogy bevalljuk a bűneinket, és elhagyjuk azokat. (Lásd T&Sz 58:43.)
Gondoljunk a sok-sok testvérünkre, akik kevésbé tevékenyek az egyházban, mert megsértődtek, és kevélységük nem engedi, hogy megbocsássanak, vagy mindenből falatozhassanak az Úr asztaláról.
Gondoljunk a fiatal férfiak és házaspárok további ezreire, akik misszióban lehetnének, ha a kevélységük nem tartaná vissza őket attól, hogy szívüket átadják Istennek. (Lásd Alma 10:6; Hélamán 3:34–35.)
Gondoljunk bele, mennyire előrehaladna a templomi munka, ha ez az isteni szolgálat fontosabb lenne számunkra az időnkért versengő sok kevély igyekezetnél” (“Beware of Pride,” Ensign, May 1989, 6).