Könyvtár
69. lecke: Alma 1–2


69. lecke

Alma 1–2

Bevezetés

Röviddel azután, hogy Alma lett a főbíró, egy Nehór nevű férfi a nép közé ment, hogy az egyház és annak tanai ellen prédikáljon. Sokakat meggyőzött, hogy higgyenek a szavaiban és adjanak pénzt neki. Amikor Nehór megölte Gideont, aki az egyház hithű tagja volt, Alma elé hurcolták. Alma bűnösnek találta Nehórt a papi mesterkedései és amiatt, hogy karddal próbálta érvényre juttatni azokat, ezért halálra ítélte őt. Virágzott az egyház a szorgalmas és alázatos papok vezetése mellett virágzott, de a papi mesterkedéseknek nem szakadt vége. Amlici, egy ravasz férfi Nehór rendjéből, támogatókat toborzott magának az emberek tömegei között, de megbukott azon kísérlete, hogy a nefiták királya legyen. Ő és a követői felkeltek, csatázni kezdtek a nefitákkal, és végül egyesítették erőiket egy lámánita sereggel. A nefiták, akiket az Úr megerősített, nagyon sok veszteséget szenvedtek, de legyőzték e seregek támadásait.

Javaslatok a tanításhoz

Alma 1

A papi mesterkedések és az üldöztetések elterjedése ellenére sokan szilárdan megvetették lábukat a hitben

Írd fel a táblára a népszerű szót!

  • Milyen veszélyeket rejt a népszerűségre való törekvés? Milyen veszélyeket rejt az, ha csupán azért követünk bizonyos embereket, mert azok népszerűek?

Magyarázd el, hogy egy Nehór nevű férfi nagyon népszerű lett Zarahemla népe körében. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban az Alma 1:2–6-ot, és keressék ki, miket tanított Nehór, és hogyan reagáltak rá az emberek. Miután a tanulók beszámoltak róla, mit találtak, feltehetsz a következőkhöz hasonló kérdéseket:

  • Miért veszélyes Nehór tanítása az Alma 1:4-ben? (Ha a tanulóknak nehezére esik megválaszolni ezt a kérdést, mutass rá, hogy Nehór azt tanította, hogy „végül minden embernek örök élete lesz”, tekintet nélkül arra, mit tesznek. Ez a tanítás elveti a bűnbánat, a szertartások és Isten parancsolatai betartásának szükségességét. Lásd az Alma 15:15-öt is.)

  • Milyen következményekkel nézhet szembe az, aki elhiszi ezt a tant?

  • Milyen hatással volt Nehórra a saját sikere? (Lásd Alma 1:6.)

Összegezd az Alma 1:7–15-öt, elmagyarázva, hogy egy nap Nehór prédikálni akart egy csoportnyi követőjének, amikor találkozott Gedeonnal, aki korábban segített megszabadítani Limhi embereit a fogságból, és aki jelenleg az egyház tanítójaként szolgált. Nehór „elkezdett élesen vitatkozni [Gedeonnal], hogy félrevezethesse az egyház népét; de [Gedeon] ellenkezett vele, Isten szavaival intve meg őt” (Alma 1:7). Nehór dühében kardot rántott és megölte Gedeont. Az egyház népe Nehórt Alma, a főbíró elé vitte, hogy megítélje őt a vétkéért. Alma halálbüntetést szabott ki Nehórra, aki „szégyenteljes halált szenvedett” (Alma 1:15).

Kérd meg a tanulókat, hogy keressék ki az Alma 1:12 első néhány sorában, hogy mi volt az, amit Alma szavaival Nehór első alkalommal vezetett be a nép között. Nézzék meg a 12a lábjegyzetet. Lapozzanak oda az első hivatkozáshoz: 2 Nefi 26:29. Olvassák el magukban ezt a verset.

  • A saját szavaitokkal mit jelent a papi mesterkedés? Mit gondoltok, mit jelent az, mikor az emberek „magukat állítják világosságként a világ elé”? Miért veszélyes ez?

  • Nehór prédikálása miben példa a papi mesterkedésre?

  • Alma szerint mi történne a néppel, ha a papi mesterkedés megerősödne közöttük?

  • Mit gondoltok, miért jelenthet csábítást valakinek az, hogy úgy tanítson, hogy kivívja az emberek dicséretét?

Olvastasd fel egy tanulóval az Alma 1:16-ot. Kérd meg az osztályt, hogy mutassanak rá, miért terjedt a papi mesterkedés még Nehór halála után is. Miután a tanulók beszámoltak arról, hogy mit találtak, kérdezd meg:

  • Az Alma 1:16 szerint milyen célból végez valaki papi mesterkedést? (A „kincsek és tisztelet kedvéért”, más szóval nyerészkedésből és hírnévért.)

Magyarázd el, hogy a papi mesterkedések és azok következményei sok éven keresztül sújtották a nefitákat (lásd Alma 2; 15:15; 24:28). Mutass rá, hogy napjainkban óvakodnunk kell a papi mesterkedéstől az egyházban és azon kívül is. Nem szabad engednünk, hogy megtévesszenek azok, akik gyakorolják a papi mesterkedést. Vigyáznunk kell arra is, hogy az evangélium tanítására irányuló saját erőfeszítéseinkben is kerüljük az olyan hozzáállást és tetteket, melyek papi mesterkedésnek számítanak.

  • Milyen lehetőségeitek vannak arra, hogy tanítsátok másoknak az evangéliumot? (Segíts a tanulóknak megérteni, hogy nekik is számos lehetőségük van az evangélium tanítására. Tanítják egymást, amikor részt vesznek az ifjúsági hitoktatáson, a kvórumaikban és osztályaikban. Taníthatják a családjukat a családi esteken. A fiatal férfiak házitanítóként szolgálnak. A fiatal férfiakat és nőket felkérhetik beszédre az úrvacsorai gyűlésen. Az evangéliumot már most megoszthatják másokkal, és talán arra is készülnek, hogy teljes idejű misszionáriusokként szolgáljanak.)

Az egyik tanuló olvassa fel a következő kijelentést David A. Bednar eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

David A. Bednar elder

„Oktatóként minden olyan tettünk, amellyel ti vagy én tudatosan és szándékosan magunkra irányítjuk a figyelmet – az átadott üzenetben, a használt módszerekben vagy személyes viselkedésünkben – a papi mesterkedés egy formája, amely akadályozza a Szentlélek tanításának hatékonyságát” (“Seek Learning by Faith,” Ensign, Sept. 2007, 66–67).

Hangsúlyozd ki, hogy ha tudatosan magunkat állítjuk a figyelem központjába az evangélium tanítása során, akkor gátoljuk a Szentlélek tanítási hatékonyságát.

Olvasd el a következő listát arról, hogy milyen motivációval taníthatnak az emberek: A tanulókkal beszéljétek meg, mely motivációk lehetnek példák a papi mesterkedésre és miért.

Hogy másokat a Szabadítóhoz vezessenek.

Hogy megmutassák, milyen viccesek.

Hogy segítsenek másoknak érezni a Lelket.

Hogy dicsekedjenek az intelligenciájukkal.

Hogy segítsenek másoknak alkalmazni az evangélium igazságait az életükben.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 1:26–27-et! Kérd meg az osztályt, hogy azonosítsák be, miben cselekedtek másképpen Isten papjai mint Nehór.

  • Hogyan segíthet nekünk a nefita papok példája elkerülni a papi mesterkedést?

  • Hogyan mutatták meg ezek a papok az Isten iránti elköteleződésüket?

Magyarázd el, hogy a papi mesterkedés viszálykodáshoz és üldöztetésekhez vezetett a nefiták között. A következő kérdésekkel segíts felkészülni a tanulóknak az Alma 1:19–33 tanulmányozására:

  • Mikor láttátok, hogy emberek ugratják, gúnyolják vagy üldözik azokat, akik betartják Isten parancsolatait?

  • Éreztétek-e valaha, hogy ugratnak, gúnyolnak vagy üldöznek amiatt, hogy betartjátok a parancsolatokat? Ha igen, hogyan reagáltatok minderre?

A tanulók olvassák el magukban az Alma 1:19–20-at, és keressenek benne példát arra, amikor az egyház tagjait üldözték. Miután a tanulók beszámoltak arról, hogy mit találtak, írd a következő kérdéseket a táblára, és buzdítsd a tanulókat, hogy másolják le azokat a jegyzetfüzetükbe vagy szentírás-tanulmányi naplójukba. Adj időt nekik, hogy magukban elolvashassák a szentírásrészeket, és megválaszolják a kérdéseket.

Az Alma 1:21–24 szerint hogyan reagált néhány egyháztag az üldöztetésre? Milyen következményei voltak a tetteiknek?

Az Alma 1:25–31 szerint hogyan élt az egyház többi tagja az üldöztetések ellenére? Milyen áldásokat kaptak?

Miután a tanulóknak volt elég idejük tanulmányozni ezeket a részeket, kérdezd meg őket, hogy mit tanulhatunk belőlük? A tanulók a következő tantételek némelyikét vagy mindegyikét meghatározhatják:

Attól még, hogy a körülöttünk élők engedetlenek, mi állhatatosak és rendíthetetlenek tudunk maradni a parancsolatok betartásában.

Amikor az evangélium szerint élünk, békére lelhetünk az életünkben akkor is, ha üldöznek bennünket.

  • Mikor láttátok beigazolódni ezeket a tantételeket?

Alma 2

Amlici és mások fellázadnak és végül csatlakoznak a lámánitákhoz a nefiták elleni csatában

Magyarázd el, hogy mintegy négy évvel Nehór halála után a nefitáknak egy újabb gonosz emberrel kellett szembesülniük, akinek sikerült népszerűségre szert tennie. Oszd párokra a tanulókat! A pár egyik fele olvassa el az Alma 2:1–7-et, míg a másik az Alma 2:8–18-at. Kérd meg a tanulókat, hogy készítsenek újságfőcímeket, melyek a számukra kijelölt szentírásversekkel kapcsolatosak, úgy, hogy azok leírják, mit tettek az igazlelkű emberek, hogy kiálljanak a gonoszság ellen. Négy-öt perc után a tanulók osszák meg a főcímeiket a párjukkal. Megkérhetsz néhány tanulót, hogy osszák meg a főcímeiket az osztállyal.

Azért, hogy meggyőződj róla, hogy a tanulók értik az áttanulmányozott verseket, tedd fel a következő kérdéseket:

  • Mit akart tenni Amlici?

  • Az Alma 2:18 alapján miért voltak képesek a nefiták megakadályozni Amlicit abban, hogy király legyen? („…az Úr megerősítette a nefiták kezét”. Buzdíthatod a tanulókat, hogy jelöljék meg a szentírásukban ezt a kijelentést.)

Az osztály készítsen egy listát, melyen felsorolják, milyen gonoszságokkal találkoznak napjaink fiataljai. Említhetik a kísértéseket, és talán említenek olyan nehézségeket is, melyeket mások gonoszsága okozott. Miközben az Alma 2-t tanulmányozzák, kérd meg őket, hogy elmélkedjenek el azon, hogy milyen módokon kaphatnak segítséget az Úrtól, hogy legyőzzék azokat a kísértéseket és kihívásokat, melyekkel szembesülnek.

Magyarázd el, hogy a nefita harcosok sokat legyőztek az amliciták közül, és megdöbbentek azon, hogy a megmaradt amliciták csatlakoztak a lámániták seregéhez (lásd Alma 2:19–25). Az egyesült sereg megtámadta a nefiták seregét, mielőtt azok visszatérhettek volna Zarahemla városába. A tanulók olvassák el az Alma 2:27-et, és keressék meg azt a kifejezést, amely a lámánitákból és amlicitákból álló sereg méretére utal.

Kérd meg őket, hogy egy pillanatra képzeljék el, mit gondolnának és éreznének, ha a nefiták seregébe tartoznának. Az egyik tanuló olvassa fel az Alma 2:28–31, 36-os verseket, az osztály pedig keresse ki, hogyan végződött a csata. Miután a tanulók beszámoltak róla, hogy mit találtak, javasolhatod, hogy jelöljék meg a versekben a megerősítette szavakat.

  • Az Alma 2:28 szerint miért erősítette meg az Úr a nefitákat? (A tanulók különböző válaszokat adhatnak erre a kérdésre. Segíts nekik meghatározni a következő tantételt: Amikor arra kérjük Istent, hogy segítsen ellenállni a gonoszságnak, Ő megerősít bennünket.)

  • Szerintetek miért fontos az, hogy inkább erőt kapjunk Istentől a gonoszságnak való ellenálláshoz, mint hogy az életünkben egyáltalán ne érjenek bennünket gonosz befolyások?

  • Hogyan követhetitek Alma példáját a gonoszságnak való ellenállásban?

Kérd meg a tanulókat, hogy írásban válaszoljanak a következő kérdésekre:

  • Hogyan erősített meg benneteket az Úr, miközben szembesülnötök kellett a gonoszsággal?

  • Például hogyan állhattok ellen a gonoszságnak most?

Amikor a tanulóknak volt elég idejük írni, kérd meg néhányukat, hogy osszák meg válaszaikat. Saját válaszaidat is megoszthatod. Buzdítsd a tanulókat, hogy kövessék a nefiták példáját: imádkozzanak az Úr segítségéért, és legyenek érdemesek arra, hogy Isten megerősítse őket az igyekezetükben. Zárásként tégy bizonyságot arról, hogy Isten megerősít bennünket, ha ellenállunk a gonoszságnak.

Megjegyzések és háttér-információk

Alma 1:3–4. Bátorság a jó választásához

Nehór hízelgéssel szerzett követőket magának, és hamis tannal igyekezett megdönteni Isten egyházát. Tanításai népszerűek voltak, mert a vallás nevében elnézték a bűnt. Gonoszságra buzdított, mondván, hogy viselkedésétől függetlenül „végül minden embernek örök élete lesz” (Alma 1:4).

L. Tom Perry elder a Tizenkét Apostol Kvórumából arra biztatott minket, hogy legyen elég bátorságunk napjaink Nehórjainak és népszerű üzeneteiknek a visszautasításához:

„Nehór szavai tetszettek a népnek, tana azonban, bár sokak közt népszerű volt, helytelen volt. Az élet sok-sok döntésével szembenézve a világ könnyed és népszerű üzenetei általában nem a helyes választást kínálják, és nagy bátorságot igényel majd a jó választása” (“Choose the Right,” Ensign, Nov. 1993, 67).

Alma 1:17–18. Halálbüntetés

Miközben a tanulók arról olvasnak, hogy Alma halálra ítélte Nehórt, kérdéseik lehetnek az egyház álláspontjáról a halálbüntetéssel kapcsolatban. A következő kijelentések segíthetnek megválaszolni a kérdéseiket.

Isten kinyilatkoztatta Noénak, hogy „a ki ember-vért ont, annak vére ember által ontassék ki” (1 Mózes 9:6).

1889-ben az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma nyilatkozatot tett közzé arról, hogy mi az egyház álláspontja a halálbüntetésről:

„Ünnepélyesen a következő kijelentéseket tesszük:

Ez az egyház a legteljesebb utálattal tekint az ember vérének ontására. Az emberölést, amennyiben arra nem a polgári törvények értelmében kerül sor, főbenjáró bűnnek tartjuk, ami a bűnös vérének ontásával büntetendő, miután az ország törvényes esküdtszéke nyilvános bírósági tárgyalást tartott. […]

[A]z élet és vagyon ellen vétő személyek legyenek kiszolgáltatva az ország törvényeinek és azok szerint ítéltessenek el” (“Official Declaration,” Millennial Star, Jan. 20, 1890, 33–34).

Az egyház nemrégiben a következő hivatalos nyilatkozatot adta ki a halálbüntetésről: „Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza annak kérdését, hogy az állam kivethet-e halálbüntetést, és ha igen, milyen körülmények között, olyan ügynek tekinti, amelyet kizárólag a polgári jog törvényes eljárásai alapján kell eldönteni. Nem támogatjuk és nem is ellenezzük a halálbüntetést” (newsroom.lds.org/official-statement/capital-punishment; accessed July 23, 2012).

Alma 1:19–20, 25. Az üldöztetés elviselése

Harold B. Lee elnök azt mondta, hogy az üldöztetések ellenére is álljunk ki az igazságért:

„Isteni dolog az, ha valakit igazlelkűsége miatt üldöznek egy olyan nagy ügyben, melyben az igazság, az erény és a tisztesség forog kockán. […] Az üldöztetésből esetlegesen eredő nagy kár nem magából az üldöztetésből, hanem annak az üldözöttre gyakorolt lehetséges hatásából származik, akit ez talán elrettent az ügye igazlelkűsége iránti buzgóságától. Az ilyen üldöztetés nagy része a megértés hiányából ered, mert az emberek hajlamosak ellenállni annak, amit nem értenek meg. Más része pedig gonosz szándékú emberektől jön. Legyen azonban bármi is az ok, az üldöztetés egyetemesnek látszik azokkal szemben, akik igazlelkű ügyben munkálkodnak. […]

Ha a tömeg gúnyolódása vagy akár a fizikai erőszak ellenére is szilárdan kiálltok a jóért, akkor elnyeritek az örök öröm áldott állapotának koronáját. Ki tudja, talán napjainkban is, akár a korábbi időkben, a szentek és az apostolok közül is egyeseknek talán életüket kell majd adniuk az igazság védelméért. Ha el kell jönni annak az időnek, akkor adja Isten, hogy ne bukjanak el!”(Decisions for Successful Living [1973], 61–62).

Russell M. Nelson elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt tanította, hogy az üldöztetés bátorságra is motiválhat bennünket:

„[N]ehéz napok állnak előttünk. A jövőben ritkán lesz egyszerű vagy népszerű hűséges utolsó napi szentnek lenni. Mindannyian próbára tétetünk. Pál apostol figyelmeztetett, hogy akik az utolsó napokban szorgalmasan követik az Urat, »üldöztetni fognak« [2 Timótheus 3:12]. Ez az üldöztetés vagy csendes gyengeségbe taszít benneteket, vagy arra késztet, hogy még példásabban és bátrabban éljétek mindennapi életeteket” (Hittel nézz szembe a jövővel! Liahóna, 2011. máj. 35–36.).