Mormon 7–8:11

Bevezetés

A nefiták és lámániták közötti végső csatát követően Mormon megírta a Mormon könyve idején élő népek majdani leszármazottai számára annak fontosságát, hogy tudják, kik ők és mit kell tenniük, hogy megszabadíttassanak. Ellenségei majdani leszármazottai iránti nagy szeretetében Mormon annak fontosságáról tanított, hogy kövessék Jézus Krisztus evangéliumát, mert így „jó lesz nek[i]k az ítélet napján” (Mormon 7:10). Mormon halálát követően fia Moróni egyedül maradt, hogy népe pusztulásáról írjon.

Javaslatok a tanításhoz

Mormon 7

Mormon végső bizonyságában arra inti a lámániták leszármazottait, hogy higgyenek Jézus Krisztusban és kövessék az Ő evangéliumát

Írd fel a táblára a 230 000-es számot. Kérdezd meg a tanulóktól, hogy emlékeznek-e hogyan kapcsolódik ez a szám a nefiták elpusztításához. (Ez a Mormon 6-ban szereplő azon nefita katonáknak a száma, akik elestek a végső csatában. Érdemes lehet kihangsúlyoznod, hogy a Mormon 6:10–15-ben leírt létszám feltehetőleg csak azokra vonatkozik, akik harc közben estek el, nem arra a sok másikra, akik a harcon kívül veszítették életüket.) A tanulók képzeljék el, hogy egy nagy csatát éltek túl, amelyben rokonaikat és ismerőseiket megölték, és az országukat elfoglalták. Adj nekik egy kis időt, hogy végiggondolják, mit mondanának, ha üzenetet írnának azok leszármazottaihoz, akik megölték a szeretteiket és leigázták országukat.

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Mormon 7:1–4-et, kikeresve Mormon utolsó szavait, melyeket a lámániták leszármazottaihoz intézett.

Mit akart Mormon tudatni a lámániták leszármazottaival?
A Szabadító mely tulajdonságait látjátok megnyilvánulni Mormonnak az ellenségeihez intézett szavaiból?

Segíts a tanulóknak megérteni, hogy Mormon arra tanította a lámániták leszármazottait, hogy mi a teendőjük a szabadulásuk érdekében. Jószívűséggel viseltetett minden ember iránt, még az ellenségei iránt is.

Kérd meg a tanulókat, hogy magukban olvassák el a Mormon 7:5, 8, 10-et, és keressék meg minek a megtételére tanította Mormon az olvasóit. Kérd meg a tanulókat, hogy osszák meg, amit találtak, és sorold fel a válaszaikat a táblán. Érdemes lehet megemlítened, hogy Mormon tanításai ugyanazok az evangéliumi tantételek, mint amelyek megmenthették volna a nefitákat is a pusztulástól (lásd Mormon 3:2).

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Mormon 7:6–7-et. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és figyeljék meg, mit nyújt az Úr mindazoknak, akik hisznek benne és elfogadják az evangéliumát. Miután a tanulók beszámoltak arról, amit találtak, biztasd őket, hogy írják az alábbi igazságot a Mormon 7:6–7 mellé: Az Úr mindenkinek szabadítást nyújt, és megváltja azokat, akik elfogadják evangéliuma tantételeit és szertartásait.

Írd fel a táblára a következő kérdést. Kérd meg a tanulókat, hogy írják le a kérdésre adott válaszaikat jegyzetfüzetekbe vagy szentírás-tanulmányozási naplókba.

A Mormon 7:7 szerint milyen áldásokban részesülnek azok, akik ártatlannak találtatnak Isten előtt?

Kérj meg néhány tanulót, hogy ossza meg, amit ír.

Mormon 8:1–11

Miután Mormon meghal, fia Moróni egyedül marad, hogy népének pusztulásáról írjon

Kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak egy olyan időszakra az életükből, amikor egyedül voltak egy, a hitüket próbára tévő helyzetben – esetleg egy olyan helyzetben, amelyben könnyen cselekedhettek volna helytelenül anélkül, hogy bárki is látta volna őket. Kérd meg őket, gondolják át, hogy a Szabadító követése és parancsolatainak betartása iránti elkötelezettségük nőtt, stagnált vagy csökkent ezen idő alatt.

Miért döntenek úgy egyesek, hogy a hithűségtől való elfordulást választják olyankor, amikor egyedül vannak egy hitüket próbára tévő helyzetben?
Miért döntenek mások úgy, hogy ugyanezen helyzetben hithűek maradnak?

Magyarázd el, hogy Mormont a nefiták és lámániták közti végső ütközet után ölték meg, és a fia Moróni egyedül maradt, családjának és népének tagjai nélkül. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel Moróni szavait a Mormon 8:1–9-ben, és kérd meg az osztályt, hogy keressék a Moróni körülményeit taglaló leírásokat. Kérd meg őket, hogy osszák meg, amit találnak.

Szerintetek ti mit éreznétek, ha Moróni helyében lennétek?

Az oldalak alján vagy a fejezetösszegzésekben található dátumok felhasználásával segíts a tanulóknak megérteni, hogy körülbelül 16 év telt el Mormon utolsó leírt szavai után addig, amíg Moróni elkezdett írni a lemezekre. Ezek után kérd meg a tanulókat, nézzék át ismét a Mormon 8:1–4-et, hogy lássák, milyen elhatározásra jutott Moróni, habár már nagyon régen egyedül volt. Kérd meg őket, hogy osszák meg, amit találnak. (Fel kell ismerjék, hogy eltökélt volt atyja akaratának teljesítésében, és a lemezekre való írásban.)

Milyen tantételeket sajátíthatunk el abból, hogy Moróni a körülményei ellenére is engedelmes volt? (Amint a tanulók megosztják a gondolataikat, hangsúlyozd ki a következő igazságot: Még amikor egyedül vagyunk is, választhatjuk azt, hogy hithűek maradunk. Megkérheted a tanulókat, hogy írják be ezt az igazságot a szentírásukba a Mormon 8:1–4 mellé.)

Mutass rá, hogy Moróninak egyedi küldetése volt. Kizárólag ő „marad[t] életben, hogy leírj[a] nép[e] pusztulásának szomorú regéjét” (Mormon 8:3). Habár a tanulók nem fognak ugyanezekkel a körülményekkel szembesülni, de szembesülhetnek olyan körülményekkel, ahol egyedül vannak, és hithűnek kell maradniuk. Olyan helyzetekbe is kerülhetnek, amikor egyedül érzik magukat, bár mások társaságában vannak: ilyen lehet az, amikor olyanokkal vannak, akik nem élnek az Úr és az Ő prófétái által felállított normák szerint.

Kit ismertek, aki hithű maradt annak ellenére, hogy egyedül volt egy kihívást jelentő helyzetben?

Amikor a tanulók válaszolnak erre a kérdésre, kérdezd meg az alábbi ellenőrző kérdések némelyikét vagy akár mindegyikét:

Hogy viselkedett ez a személy azok közt a körülmények közt?
Milyen áldások érték őt végül azért, mert az Úr parancsát követte?
Hogyan segítenek nektek ezek a példák?

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Mormon 8:10–11-et. Kérd meg őket, hogy keressenek ki belőle egy módot, ahogyan az Úr segítette Morónit és Mormont a nehéz körülményeik közepette. (Az Úr elküldte a három nefitát, hogy szolgáljanak Mormonnak és Moróninak; lásd még a 3 Nefi 28:25–26-ot.) Hangsúlyozd ki, hogy ha hűek maradunk Istenhez a magányos vagy nehéz időkben, akkor Ő segíteni fog nekünk, hogy hűek maradhassunk. Használd az alábbi kérdéseket ezen igazság megbeszélésére:

Volt már úgy, hogy egy különösen nehéz helyzetben engedelmesek maradtatok Mennyei Atyánk valamelyik parancsolata iránt? Mikor? Szerintetek milyen áldásokban részesültetek cserébe?
Szerintetek miért fontos most felkészülni arra, hogy majd nehéz körülmények között is hithűek maradjunk?

Biztatásul a tanulóknak, hogy nehéz körülmények közepette is maradjanak hűek, oszd meg velük az alábbi kijelentést Thomas S. Monson elnöktől:

Kép

Thomas S. Monson elnök

„Mindennapi életünk során szinte elkerülhetetlen, hogy hitünk próbára ne tétessen. Néha talán azon kapjuk magunkat, hogy mások körében állunk, és mégis kisebbségben vagyunk, sőt, talán egyedül maradunk azt illetően, hogy mi elfogadható, és mi nem. Rendelkezünk-e vajon az erkölcsi bátorsággal, hogy szilárdan kiálljunk hitelveinkért, még akkor is, ha ehhez egyedül kell állanunk? […] Legyünk mindig bátrak és készek kiállni azért, amiben hiszünk, és ha ennek során egyedül kell állanunk, tegyük meg bátran, erőt merítve abból a tudásból, hogy valójában soha nem vagyunk egyedül, amikor Mennyei Atyánk oldalán állunk” (Bátran állj magad! Liahóna, 2011. nov. 60., 67.).

Fejezd be az órát egy olyan élményed megosztásával, amikor az Úr megáldott téged, mert hithű maradtál egy magányos vagy nehéz helyzetben.

Szentírás-memoriter áttekintés

Írd fel a táblára: inteni. Magyarázd el, hogy inteni annyit tesz, mint erőteljesen serkenteni másokat, hogy egy bizonyos módon cselekedjenek. Magyarázd el, hogy Mormon utolsó szavai a Mormon 7-ben jó példa az intésre. Adj minden tanulóknak egy kisebb lapot, és mondd el nekik, hogy egy intést fognak írni az egyik kedvenc szentírás-memoriterük alapján a Mormon könyvéből. A lap tetejére a tanulók írják fel: „Szólnék valamit az utolsó napok fiataljaihoz.” Kérj fel minden egyes tanulót, hogy válassza ki az egyik kedvenc versét valamelyik szentírás-memoriterből, majd írjon egy intést az utolsó napok fiataljaihoz a kiválasztott idézet alapján. Az intésük tartalmazhat egy összefoglalót a szentírás-memoriterben található igazságokról; egy magyarázatot, hogy miért fontosak ezek az igazságok a mai fiataloknak; valamint egy felhívást, hogy cselekedjenek ezen igazságoknak megfelelően. Az intések zárulhatnak egy olyan ígérettel, mint amilyenek a Mormon 7:7-ben vagy a Mormon 7:10-ben vannak. Felkérhetsz néhány tanulót, hogy osszák meg az elkészült intéseiket az osztállyal. Össze is gyűjtheted ezeket az intéseket, hogy segítségül szolgáljanak jövőbeli szentírás-memoriter tevékenységekhez, vagy hogy kiállítsd őket a teremben.

Megjegyzés: Bármikor alkalmazhatod ezt a tevékenységet a lecke során. Alkalmazhatod például a lecke vége felé, vagy azután, hogy megbeszéltétek a Mormon 7-et.

Megjegyzések és háttér-információk

Mormon 7. Mormon végső könyörgése, hogy higgyünk Krisztusban

Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából elmagyarázta Mormon végső könyörgését, amely arra irányult, hogy higgyünk Krisztusban, és amely könyörgést napjaink emberéhez írta, miután tanúja volt egész nemzete megsemmisülésének:

„Mormon halála előtti utolsó szavai, átívelve téren és időn, mindenkihez szóltak, de különösen »Izráel házának maradék[ához]«, akik egy napon majd olvassák ezt a magasztos feljegyzést. A későbbi korokban és más helyeken élőknek meg kell tanulniuk azt, amit a Mormon lábainál heverők elfeledtek; mégpedig azt, hogy mindenkinek »hinn[i] kell Jézus Krisztusban, hogy ő Isten Fia«, és hogy a Jeruzsálemben történt keresztre feszítését követően »ismét feltámadt az Atya hatalma által, amivel győzelmet aratott a sír felett; és benne emésztődik fel a halál fullánkja is.

És ő viszi véghez a halottak feltámadását… [és] a világ megváltását.« Ezért azok, akik megváltatnak, Krisztusnak köszönhetően élvezhetik majd »a boldogság állapotá[t], melynek nincs vége«[Mormon 7:2, 5–7]. […]

Nem egyéb volt Mormon utolsó könyörgése és egyetlen reménye – különösen az ilyen tragikus, ám elkerülhető következmények fényében –, mint az, hogy »hinnetek kell Jézus Krisztusban«. Ez a végső célja az egész könyvnek is, mely eme utolsó napi világban róla neveztetett el” (Christ and the New Covenant: The Messianic Message of the Book of Mormon [1997], 321–22).