98. lecke
Alma 41
Bevezetés
Folytatva Koriánton fiának adott tanácsait, Alma azt tanította, hogy a visszaállítás terve nem csupán a fizikai feltámadást foglalja magába, hanem a lelki visszaállítást is, melynek során örökkévaló állapotunk halandó tetteinket és vágyainkat tükrözi. Alma kihangsúlyozta, hogy a gonoszság sohasem vezethet boldogsághoz.
Javaslatok a tanításhoz
Alma 41
Alma a visszaállítás tervéről tanítja Koriántont
Kérd meg az osztályt, hogy gondolják át, milyen hatással van egy ember cselekedeteire, ha hisz a következő kijelentésekben (állj meg mindegyik kijelentés után, hogy lehetőséget adj a tanulóknak a válaszra):
Nincsen élet a halál után.
Miután meghalunk, tökéletessé válunk, függetlenül attól, mit tettünk a földön.
Az utolsó ítélet során jutalmat kapunk jó tetteinkért és büntetést a rossz cselekedeteinkért.
-
Miért fontos, hogy helyes ismereteink legyenek arról, mi történik velünk a halálunk után?
Emlékeztesd a tanulókat, hogy az Alma 40-ben Alma Koriántonhoz intézett tanításairól tanultak a lélekvilággal, a feltámadással és az ítélettel kapcsolatosan. Mondd el, hogy az Alma 41-ben megtudjuk, hogy Koriánton összezavarodott attól, amit egyesek a feltámadásról tanítottak. Mutass rá az „eltévelyedtek” kifejezésre az Alma 41:1-ben, és kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el ezt a verset, és keressék meg benne, mi okozhatja az emberek eltévelyedését.
-
Miért tévelyedtek el egyesek? (Elmondhatod, hogy kiforgatni a szentírásokat annyit jelent, hogy elferdítik vagy megváltoztatják a jelentését.)
-
Mit mondott Alma, mit fog elmagyarázni Koriántonnak?
Amikor a tanulók meghatározzák a visszaállítás kifejezést, akkor felírhatod azt a táblára. Mondd el, hogy a visszaállítás azt jelenti, hogy visszahozni valamit, vagy visszaállítani valamit a korábbi állapotába.
Mondd el, hogy Alma azt szerette volna, ha Koriánton megérti, hogy annak, amit ő a „visszaállítás tervének” nevezett (Alma 41:2) fizikai és a lelki vonatkozása is van. Kérd meg a tanulókat, hogy magukban nézzék át az Alma 41:2–5-öt, és keressék meg azokat a dolgokat, amelyek fizikai értelemben kerülnek visszaállításra hozzánk, és azokat, amelyek lelkileg lesznek majd visszaállítva. Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg, amit találnak.
-
Mi a visszaállítás tervének azon fizikai vonatkozása, amely az Alma 41:2-ben kerül megemlítésre? (A feltámadáskor a lélek visszaállíttatik a testhez, és a test minden része helyreállításra kerül.)
-
Mi a visszaállítás tervének azon lelki vonatkozása, amely az Alma 41:3–5-ben kerül megemlítésre? (Miközben a tanulók válaszolnak, írd fel a következő igazságot a táblára: A halandóságban tett cselekedeteink és vágyaink szerint vagy boldogságra vagy nyomorúságra állíttatunk vissza.)
Kérd meg a tanulókat, hogy képzeljék el, hogy ezeket a verseket egy elemis osztálynak tanítják.
-
Hogyan magyaráznátok el a lelki visszaállítás tanát úgy, hogy a gyerekek megérthessék?
Emlékeztesd a tanulókat, hogy Koriánton megszegte az erkölcsi tisztaság törvényét, és elhagyta misszionáriusi feladatait (lásd Alma 39:2–4).
-
Hogyan segíthetett Koriántonnak a lelki visszaállítás tanának helyes értelmezése jobb döntéseket hozni? Hogyan befolyásolhatja e tan megértése a cselekedeteinket és a vágyainkat?
Tegyél bizonyságot e tan igaz voltáról, és oszd meg a gondolataidat Isten igazságosságáról azzal kapcsolatban, hogy vágyaink és tetteink szerint jó vagy gonosz kerül visszaállításra hozzánk.
Írd fel a táblára a következő kérdést: Mi történik, ha bűnt követtem el?
-
A visszaállítás terve alapján mit kapunk, ha bűnt követtünk el?
-
Van bármilyen módja annak, hogy jóság és boldogság állíttasson vissza hozzánk, ha valamit helytelenül tettünk?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 41:6–9-et. Kérd meg az osztályt, hogy keressék meg, mit tehetünk, hogy jóság és boldogság állíttasson vissza hozzánk, még akkor is, ha bűnt követtünk el. (Bűnbánatot kell tartanunk és egész életünkben az igazlelkűségre kell vágynunk.)
-
Melyek azok a szavak vagy kifejezések az Alma 41:6–7-ben, amelyek azt sugallják, hogy mi magunk vagyunk felelősek azért, amit a feltámadáskor elnyerünk? Milyen értelemben vagyunk saját magunk bírái? (A halandóságban hozott döntéseink határozzák meg azt, hogy milyen ítéletben lesz részünk, amikor Isten elé állunk.)
Mutass rá arra, hogy néhányan azt gondolják, hogy anélkül is vissza tudunk térni Istenhez, és Vele élhetünk, hogy személyes felelősséget vállalnánk cselekedeteinkért. Gyakran azt mondják, hogy bűnös döntéseik szórakoztatóak. Olykor azok, akik bűnös életet élnek, még boldognak is látszanak.
Kérd meg a tanulókat, hogy álljanak fel, és olvassák el az Alma 41:10-et kórusban. Mutass rá, hogy az Alma 41:10 szentírás-memoriter. Javasolhatod a tanulóknak, hogy feltűnően jelöljék meg ezt a verset, hogy könnyen megtalálhassák. (Mivel ez egy szentírás-memoriter, többször is elismételtetheted velük. Megkérdezheted azt is, hogy van-e valaki az osztályban, aki el tudja mondani fejből.) Amikor befejezték, kérd meg őket, hogy üljenek le. Írd fel a táblára: „A gonoszság sohasem volt boldogság”.
-
Miért igaz az a kijelentés, hogy „a gonoszság sohasem volt boldogság”?
-
Milyen példák vannak arra, amikor Sátán egy parancsolat megszegésére akar rávenni minket, valamint el akarja hitetni velünk, hogy ennek ellenére boldogságot érezhetünk?
Annak érdekében, hogy segíts a tanulóknak megérteni, mi a különbség a tovatűnő világi élvezet és az Úr által felkínált boldogság között, olvasd fel a következő kijelentést Glenn L. Pace eldertől, a Hetvenekből:
„Olyan tevékenységeket, amelyeket az Úr mindig is megtiltott, és hosszú éveken át a társadalom is elítélt, ugyanez a társadalom most elfogad, sőt ösztönöz is. A média pedig oly módon tálalja ezeket a tevékenységeket, hogy azok igen kívánatosnak tűnnek. […]
Ne keverjük össze a telesztiális élvezeteket a celesztiális örömmel és boldogsággal! Ne keverjük össze az önuralom hiányát a szabadsággal! A megfelelő korlátok nélküli teljes szabadság saját kívánságaink rabszolgájává tesz bennünket. Ne irigyeljük a jelentéktelenebb és alacsonyabb rendű életet. […]
Az általatok betartott parancsolatokat nem egy érzéketlen Istentől kaptátok azért, hogy ne érezhessétek jól magatokat, hanem a ti szerető Mennyei Atyátok adta nektek, aki azt akarja, hogy most is, amíg e földön éltek, és ezután is boldogok legyetek” („They’re Not Really Happy,” Ensign, Nov. 1987, 39–40).
Írd fel a táblára a következő kijelentést. Javasolhatod, hogy a tanulók írják ezt a szentírásaikban az Alma 41:10 mellé.
„Ha rosszat tesztek, nem érezhetitek jól magatokat! Ez lehetetlen!” (Ezra Taft Benson elnök)
Mondd el a tanulóknak, hogy az Alma 41:11 elmondja, miért lehetetlen, hogy valóban boldogok legyünk, amikor helytelen döntéseket hozunk. Másold fel a következő táblázatot a táblára (még az óra előtt megteheted), vagy minden tanuló számára készítsd el egy kiadható papíron. Rendezd párokba a tanulókat, és kérd meg őket, hogy párosítsák össze az Alma 41:11-ben szereplő kifejezéseket azok jelentésével. Kérd meg őket arra is, hogy beszéljék meg a következő kérdéseket.
|
Az Alma 41:11-ben szereplő kifejezések, amelyek a „természetes embert” jellemzik |
Jelentés | |
|---|---|---|
|
| |
|
| |
|
| |
|
Ebben a versben azt látjuk, hogy „Isten természete” a „boldogság természete”. Mit mond ez nektek arról, hogy miért ellentétes a bűn a boldogság természetével? Milyen konkrét példákat tudtok mondani arra, hogy miért találják olykor az emberek magukat a boldogtalanság állapotában? | ||
(Megoldás: 1-c, 2-a, 3-b)
Hogy segíts a tanulóknak megérteni, miképpen kapcsolódik a „természetes állapothoz” való ragaszkodás a visszaállítás tanához, kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 41:12-t. E vers felolvasása után kérd meg a tanulókat, hogy válaszolják meg Alma kérdését. Ezután a tanulók olvassák el Alma válaszát a saját kérdésére az Alma 41:13-ban. (Javasolhatod, hogy jelöljék meg, mit mondott Alma, mi kerül vissza majd hozzánk a visszaállítás terve részeként.)
Kérd meg a tanulókat, hogy képzeljék el, hogy van egy barátjuk, aki úgy dönt, hogy az Úr parancsolataival ellentétesen cselekszik, mégis szeretne az igazlelkűségre visszaállíttatni. Kérd meg a tanulókat, hogy magyarázzák el a visszaállítás tanát az egyik társuknak úgy, mintha ő lenne ez a barátjuk, és ehhez használják az Alma 41:12–13-at. (A tanulók használhatják a saját szavaikat, vagy akár a táblán szereplő kijelentés megfogalmazását is: „A halandóságban tett cselekedeteink és vágyaink szerint vagy boldogságra vagy nyomorúságra állíttatunk vissza.”)
Mutass a tanulóknak egy bumerángot, vagy rajzolj egyet a táblára.
Kérdezd meg a tanulóktól, hogy mit csinál a bumeráng, ha jól dobják el. (Visszatér oda, ahonnan eldobták.) Kérd meg őket, hogy olvassák el magukban az Alma 41:14–15-öt, és keressék meg benne, hogy milyen módon példázhatja a bumeráng az ezen versekben tanított igazságokat. (Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg ezeket a verseket.) Kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, mit találtak.
-
Milyen dolgokat szeretnétek elnyerni az Úrtól ebben az életben és a következőben? (A válaszok között lehet a kedvesség, könyörület és a szeretet. A tanulók válaszait fel is sorolhatod a táblán.)
-
Előfordult már veletek, hogy jóságot, könyörületet vagy kedvességet adtatok másoknak, és később ezt visszakaptátok? Mikor?
Biztasd arra a tanulókat, hogy tűzzék ki célként maguknak, hogy úgy cselekednek és olyan jellemvonásokat alakítanak ki, amelyek tükrözik mindazt, amit szeretnének visszakapni ebben az életben és a következőben. Tegyél bizonyságot a boldogságról, amelyet akkor kapunk, ha igazlelkűen cselekszünk.
Szentírás-memoriter – Alma 41:10
Megjegyzés: E lecke természete és hossza miatt ezt a tevékenységet a legjobb lenne egy másik napon használni, amikor marad egy kis idő.
Írd fel a táblára a következőket: A(z)… boldogság.
Kérd meg a tanulókat, hogy találjanak ki egy fordított kijelentést az Alma 41:10-ben tanított tanról. (Az egyik lehetséges válasz: „Az igazlelkűség boldogság.”) Ezután kérd meg a tanulókat, hogy soroljanak fel olyan konkrét igazlelkű cselekedeteket, amelyek érzéseik szerint beillenek az üres részbe. (Például: „Mások szolgálata boldogság.”) Kérd meg a tanulókat, hogy tegyenek bizonyságot arról, hogy ezen igazlelkű cselekedetek valamelyike hogyan vezet boldogsághoz. Miután néhány tanuló elmondta élményeit és bizonyságát, kérd meg az osztályt, hogy egy kisméretű kártyára vagy egy darab papírra írjanak fel egy vagy két olyan igazlelkű cselekedetet, amelyet meg tudnak tenni a hét folyamán, hogy növeljék boldogságukat. Ösztönözd őket arra, hogy emlékeztetőként tartsák maguknál a kártyát, és számoljanak be az erőfeszítéseikről a következő napok folyamán.
Megjegyzések és háttér-információk
Alma 41:10. A gonoszság sohasem volt boldogság
A Hűek a hithez című kéziszótárban szereplő következő kijelentés megerősíti azt az elképzelést, hogy a tanulók igazlelkű módon is jól érezhetik magukat és boldogságra lelhetnek:
„Sokan az Úr parancsolataival ellentétes tevékenységekben próbálnak boldogságra és kiteljesedésre lelni. Elvetve Isten nekik szóló tervét, elutasítják a valódi boldogság egyetlen forrását. Az ördögnek engednek, aki »arra törekszik, hogy minden ember olyan nyomorult lehessen, mint ő maga« (2 Nefi 2:27). Végül megtanulják annak igazságát, amire Alma figyelmeztette fiát, Koriántont: »A gonoszság sohasem volt boldogság« (Alma 41:10). […]
Miközben boldogságra törekedtek, ne feledjétek, hogy a valódi boldogsághoz vezető egyetlen út az evangélium szerinti élet! Békés, örök boldogságra leltek, amikor a parancsolatok szerint próbáltok élni, erőért imádkoztok, megbánjátok a bűneiteket, felemelő tevékenységekben vesztek részt és tartalmas szolgálatot nyújtotok. Megtanultok szórakozni a szerető Mennyei Atya által felállított kereteken belül” (Hűek a hithez: Evangéliumi értelmező szótár [2004]. 16.).
Alma 41:10–11. Minden ember a „természetes ember állapotában” van
David O. McKay elnök kettős természetünkről, valamint azon képességünkről tanított, hogy az önuralmon keresztül a boldogságot válasszuk:
„Az igaz és erkölcsileg tiszta életvitel örömöt és boldogságot hoz, míg az erkölcsi és társadalmi törvények megszegése kizárólag hiányérzetet, bánatot, sőt végletes esetben akár leépülést okoz.
Az ember kettős természettel rendelkezik – kötődik egyfelől a földi vagy az állati léthez; másfelől viszont isteni származása révén a lelki élethez is. Az ember teste csupán az a hajlék, amelyben lelke lakozik. Túl sokan, túlságosan is sokan hajlamosak úgy vélni, hogy a test az ember, következésképpen úgy alakítják törekvéseiket, hogy kielégítsék a test vágyait, étvágyát, kívánságait és szenvedélyeit. Túl kevesen ismerik fel, hogy a valódi ember a halhatatlan lélek, amely »intelligencia vagy az igazság világossága« egyéni létezőként kelt életre jóval azelőtt, hogy a test megfogant volna, és hogy ez a lelki lény, minden megkülönböztető jegyével együtt, jóval azután is folytatja életét, hogy a test megszűnik reagálni a földi környezetére.
Az, hogy egy ember megelégszik-e azzal, amit mi az állatvilágnak mondunk, megelégedve azzal, amit az állatvilág nyújt neki, erőfeszítés nélkül behódolva étvágya és szenvedélye szeszélyeinek, így egyre mélyebbre csúszva az élvhajhászásba, vagy pedig az önuralmon keresztül a szellemi, erkölcsi és lelki örömök felé emelkedik-e, azon múlik, milyen döntéseket hoz életének minden napján – sőt, minden órájában” (in Conference Report, Apr. 1967, 6–7).
Alma 41:11. „[E]llenkezik a boldogság természetével”
F. Enzio Busche elder a Hetvenektől, kifejtette, hogy az Úr felkent szolgái szavainak elkötelezett tanulmányozása segít nekünk felismerni, mikor sodródunk olyan állapot felé, amely ellentétes a boldogság természetével:
„Mindannyian hajlamosak vagyunk időnként arra, hogy a boldogság természetével ellentétes állapotba kerüljünk – és nem feltétlenül azért, mert teljes mértékben gonoszak vagy romlottak lennénk. Amíg azonban ebben a földi, próbatételi állapotban vagyunk, a gonosz hatással lehet ránk. Lehet, hogy kissé gondatlanná váltunk. Talán elhanyagoltuk kapcsolatunkat azokkal, akik a legközelebb állnak hozzánk. […] Talán engedtük, hogy apró rossz szokások vagy magatartásformák gyökeret verjenek az életünkben; talán még bizonyos fokig azon tudásunkat is elveszítettük, hogy milyen fontos pontosan betartani egy-egy szövetséget. Ha így van, veszélyes állapotba kerültünk. Fel kell ezt ismernünk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy figyelmen kívül hagyjuk a helyzetet. Lehet, hogy azt vesszük észre magunkon, hogy egy ideje már nem vagyunk őszintén boldogak, hogy folyamatosan erőltetnünk kell a mosolyt, vagy talán már a depresszió állapotának közelébe is sodródtunk. […] Bár másokat talán megtéveszthetünk, magunkat nem csaphatjuk be, és az Urat sem vezethetjük félre. […]
Az Úr felkent szolgái éppen azért prédikálják az evangéliumot annak teljességében szerte a világon, hogy mindenki tudatára ébredhessen valódi helyzetének. Annak érdekében, hogy közel maradhassunk az Úr felkentjei szavaihoz, szükséges, hogy elkötelezetten és állhatatosan olvassuk és tanulmányozzuk az szentírásokat. […]
Az Úr nem szeretné, ha csupán az ítélet napján ébrednénk rá, hogy semmik vagyunk és a nyomorúság állapotában éltünk (lásd Móziás 4:11; Alma 26:12; Hélamán 12:7; Mózes 1:10). Most és halandó életünk minden napján azt szeretné, hogy erősítsük tudatosságunkat, hogy saját magunk bírái legyünk, amint a bűnbánat folyamatának állandó követésére szólít bennünket” („University of Eternal Life,” Ensign, May 1989, 72).
Alma 41:11. Krisztus kegyelme által megváltoztathatjuk természetünket
David A. Bednar elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt tanította:
„Jézus Krisztus evangéliumának lényege alapvető és maradandó változást von maga után a természetünkben, mely »a Szent Messiás érdemei[re], és irgalm[ára] és kegyelm[ére]« támaszkodva lehetséges (2 Nefi 2:8). Ha úgy döntünk, hogy a Mestert követjük, azt választjuk, hogy megváltozunk, vagyis lelkileg újjászületünk” (Újjá kell születnetek. Liahóna, 2007. máj. 20.).