142. lecke: Mormon 9

142. lecke

Mormon 9

Bevezetés

Moróni azzal zárta atyja feljegyzéseit, hogy felhívta a Jézus Krisztusban nem hívőket arra, hogy bűnbánaton keresztül forduljanak az Úrhoz. Azt tanította, hogy Isten a csodák Istene, aki nem változik. Azt is tanította, hogy a csodák kizárólag a hitetlenség miatt maradnak abba. Buzdította az embereket, hogy higgyenek Jézus Krisztusban, és az Ő nevében imádkozzanak az Atyához teljes szívükből, hogy elnyerjenek minden szükséges dolgot.

Javaslatok a tanításhoz

Mormon 9:1–6

Moróni bűnbánatra szólítja azokat, akik nem hisznek Jézus Krisztusban

Kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak egy olyan helyzetre, amikor kényelmetlenül érezték magukat. Kérj meg néhány tanulót, hogy meséljenek ezekről az élményekről, és magyarázzák el, hogy miért érezték magukat kényelmetlenül. Azt is megkérdezheted tőlük, hogy mi segített volna abban, hogy kényelmesebben érezzék magukat.

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Mormon 9:1–5-öt, és figyeljék meg a Moróni által leírt kényelmetlen helyzetet. (Arra is megkérheted a tanulókat, hogy olvassák el az Alma 12:12–15-öt, és jegyezzék fel ezt a hivatkozást a Mormon 9:1–5 margójára.)

Hogyan fogják magukat érezni a gonoszok az Atyaisten és Jézus Krisztus jelenlétében a végső ítélet idején? Miért fogják így érezni magukat?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel Joseph Fielding Smith elnök alábbi kijelentését:

Kép

Joseph Fielding Smith elnök

„Nem lehet szabadítás bűnbánat nélkül. Bűneiben az ember nem léphet be Isten királyságába. Nagy következetlenség lenne, ha bűneiben bárki az Atya jelenlétébe jöhetne, vagyis ha az Isten jelenlétében lakhatna. […]

Úgy vélem, hogy számosan vannak földön olyanok, és sokan közülük talán az egyház tagjai – de legalábbis néhányan közülük az egyház tagjai –, akik úgy gondolják, hogy kedvükre élhetik az életüket, megszegve az Úr parancsolatait, és ennek ellenére végül beléphetnek a jelenlétébe. Úgy gondolják, hogy talán majd a lélekvilágban fognak bűnbánatot tartani.

Érdemes lenne elolvasniuk Moróni ezen szavait [idézet a Mormon 9:3–5-ből].

Azt gondoljátok, hogy egy olyan ember, akinek az életét betölti a romlottság, aki lázadozott Isten ellen, aki nem birtokolta a bűnbánat lelkét, boldogan és kellemesen érezné magát, ha megengednék neki, hogy Isten jelenlétébe lépjen?” (Doctrines of Salvation, szerk. Bruce R. McConkie, 3 kötet [1954–1956], 2. kötet, 195–196.; az eredetiben dőlt betűs kiemelés szerepel).

Miért kell megbánnunk bűneinket ma, nem várva az ítéletig? (Segíthet a tanulóknak megválaszolni a kérdést, ha megkéred őket, hogy olvassák el az Alma 34:33–38-at.)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Mormon 9:6-ot. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és figyeljék meg, mit kell tenniük a hitetleneknek, hogy ők is kényelmesen érezhessék magukat Isten jelenlétében. Miután a tanulók beszámolnak a találtakról, kérd meg őket, hogy keressék ki azokat a szavakat és kifejezéseket a Mormon 9:6-ból, amelyek azokat jellemzik, akik az Úrhoz fordultak és megbocsátásért imádkoztak. Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg a talált szavakat és kifejezéseket.

Kérd meg a tanulókat, hogy írjanak le a jegyzetfüzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba egy tantételt, amely összegzi a Mormon 9:6-ot. Szólíts fel két vagy három tanulót, hogy olvassák fel, amit írtak. A tanulók megfogalmazása különbözhet, de a válaszaik fejezzék ki a következő igazságot: Ha bűnbánatot tartunk, szeplőtelennek találtatunk, amikor Isten jelenlétébe lépünk.

Tedd bizonyságodat, hogy a bűnbánat és az igazlelkű élet által felkészülhetünk, hogy kényelmesen érezhessük magunkat az Úr jelenlétében. Kérd meg a tanulókat, hogy gondolkodjanak el azon, mit kell tenniük már most, hogy felkészüljenek az Úrral való találkozásra.

Mormon 9:7–20

Moróni kijelenti, hogy Isten csodákat visz véghez, és megválaszolja a hithűek imáit

Írd fel a táblára: csodák. Kérdezd meg a tanulóktól, hogy milyen meghatározását tudnák adni ennek a szónak. Miután a tanulók válaszoltak, kérd meg az osztályt, hogy keressék ki a csoda címszót a Kalauz a szentírásokhoz segédletben. Kérd meg őket, hogy olvassák el a címszó tartalmát, olyan információt keresve, ami megvilágítja vagy kiegészíti az általuk javasolt meghatározásokat.

Szerintetek miért nem hisznek egyesek a csodákban?

Foglald össze a Mormon 9:7–8-at, elmagyarázva, hogy Moróni azokhoz az utolsó napi emberekhez szólt, akik szerint nincsenek többé kinyilatkoztatások, próféciák, lelki ajándékok, és csodák.

Oszd párokra a tanulókat. Kérd meg, hogy a párosok egyik tagja olvassa el magában a Mormon 9:9–11-et, miközben a másik a Mormon 9:15–19-et olvassa magában. Kérj meg minden tanulót, hogy írják le azokat a főbb pontokat, melyeket Moróni említett azért, hogy meggyőze az embereket, hogy higgyenek Krisztusban. Miután elegendő időt kaptak, kérd meg őket, hogy mondják el a társuknak, amit találtak.

A tábla bal oldalára írd fel, hogy A csodák megszűnnek, ha mi…

A tábla jobb oldalára írd fel, hogy Csodák történhetnek, ha mi…

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Mormon 9:20-at, és kérd meg az osztályt, hogy keressenek három okot, amiért az Úr megszűnhet csodákat tenni gyermekei között. Kérj meg egy tanulót, hogy írja fel ezeket az okokat a táblára, hogy kiegészítse a tábla bal oldalára írt állítást, amint azt az alábbi táblázat mutatja.

Kérd meg a tanulókat, hogy fogalmazzák át a csodák megszűnésére vonatkozó állításokat úgy, hogy csodákat lehetővé tévő feltételeket fejezzenek ki. A válaszaik legyenek hasonlóak a táblázat jobb oszlopában szereplőkhöz.

A csodák megszűnnek, ha mi…	Csodák történhetnek, ha mi…
Hitetlenségbe süllyedünk	Növeljük hitünket
Letérünk a helyes útról	A helyes módon élünk, illetve betartjuk Isten parancsolatait
Nem ismerjük Istent, akiben bíznunk kellene	Megismerjük Istent és bízunk benne

Kérd meg a tanulókat, hogy gyorsan nézzék át a Mormon 9:9, 19-es verseket, és keressék meg Moróni tanításait Isten természetéről. Miután a tanulók elmondják, hogy mit találtak, kérdezd meg:

Mivel tudjuk, hogy Isten változatlan, továbbá, hogy egykor csodákat vitt véghez a gyermekei között, mit tudhatunk meg ezekből azon hajlandóságára vonatkozóan, hogy a mi életünkben is csodákat vigyen véghez? (A tanulók más szavakkal is elmondhatják, de fogalmazzák meg az alábbi tantételt: Isten mindig is vitt véghez csodákat, és mivel változatlan, ezért még mindig visz véghez csodákat, hitünk mértéke szerint. Felírhatod ezt a tantételt a táblára, és javasolhatod a tanulóknak, hogy írják be a szentírásaikba a Mormon 9:19–20 margójára.)

Magyarázd el, hogy sokféle módon tapasztalhatjuk Isten csodatévő hatalmát az életünkben. Hogy a tanulók átgondolják, hogy Isten miképpen a csodák Istene továbbra is, kérj meg egy tanulót, hogy olvassa el az alábbi kijelentést Sydney S. Reynolds nőtestvértől, az Elemi Általános Elnökségéből:

„[M]egtanultam, hogy az Úr minden szempontból segít nekünk az életünkben, ha megpróbáljuk Őt szolgálni és az Ő akaratát tenni.

Hiszem, hogy mindannyian tanúskodhatunk ezekről a kis csodákról. Ismerünk olyan gyerekeket, akik segítségért imádkoznak, hogy megtaláljanak valamit, ami elveszett, és sikerül nekik. Ismerünk fiatalokat, akik összegyűjtik a bátorságot, hogy Isten tanújaként álljanak, és érzik az Ő támogató kezét. Ismerünk barátokat, akik utolsó pénzükből kifizetik a tizedüket, aztán egy csoda folytán ki tudják fizetni a tandíjukat, vagy a lakbérüket, illetve valahogy élelemhez jutnak családjuk számára. Mesélhetünk olyan megválaszolt imákkal és papsági áldásokkal kapcsolatos élményekről, amelyek bátorságot adtak, vigaszt nyújtottak vagy helyreállították az egészséget. Ezek a mindennapos csodák megismertetik velünk az Úr kezét az életünkben” (lásd A csodák Istene. Liahóna, 2001. júl. 13.).

Milyen tapasztalataid voltak, amelyek megerősítették, hogy Isten továbbra is a csodák Istene?

Mormon 9:21–37

Moróni arra inti a hitetleneket, hogy higgyenek Jézus Krisztusban, és imádkozzanak az Ő nevében

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Mormon 9:21-et. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és figyeljék meg, mit tanított Moróni a Mennyei Atyához intézett imákról.

Milyen ígéreteket adott Moróni? (A tanulók válaszai tükrözzék az alábbi tantételt: Ha hittel imádkozunk Krisztus nevében, akkor Mennyei Atyánk megad bármit, amit kérünk.)

Hogy segíts a tanulóknak megérteni, mit jelent „Krisztus nevében” imádkozni, kérd meg egyiküket, hogy olvassa fel az alábbi kijelentést:

„Krisztus nevében imádkozunk, amikor gondolataink Krisztus gondolatai, kívánalmaink Krisztus kívánalmai: amikor az Ő beszédei bennünk maradnak (lásd János 15:7). Ekkor olyan dolgokat kérünk, melyeket megadhat nekünk Isten. Sok ima válasz nélkül marad, mert egyáltalán nem Krisztus nevében hangoznak el; egyáltalán nem képviselik az ő gondolatait, hanem az emberi szív önzéséből sarjadnak” (Bible Dictionary, “Prayer”).

Érdemes lehet feltenned a következő kérdéseket:

Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy az imáinkban kért dolgok tükrözik azt, amit az Úr szán nekünk?
Tapasztaltad már, hogy a Mormon 9:21-ben adott ígéret valóra vált? Ha igen, mikor? (Lehet, hogy időt kell adnod a tanulóknak, hogy elgondolkodjanak ezen a kérdésen, mielőtt válaszolnak.)

Foglald össze a Mormon 9:22–25-ös verseket, elmagyarázva, hogy a Szabadító áldásokat ígért tanítványainak, amikor elküldte őket az evangélium prédikálására. Kérd meg a tanulókat, hogy fussák át a Mormon 9:22–25-öt, és találjanak meg néhányat ezekből az áldásokból.

Mit jelent számotokra az, amit a Szabadító mondott, hogy „minden szavamat meg fogom erősíteni” (Mormon 9:25)?

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Mormon 9:27–29-et, megfigyelve azt a hozzáállást és cselekedeteket, amelyek segíteni fognak nekik érdemessé válni Isten segítségére, és elnyerni azt. Érdemes lehet megkérned a tanulókat, hogy írják be ezen versek összegzését a jegyzetfüzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba.

A lecke zárásaként foglald össze a Mormon 9:30–34-et, elmondva a tanulóknak, hogy Moróni aggódott amiatt, hogy az utolsó napokban egyesek elvetik majd a Mormon könyve üzenetét azok tökéletlensége miatt, akik azt írták, valamint a nyelv miatt, amelyen íródott. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Mormon 9:35–37-et. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és figyeljék meg milyen indíttatásból imádkozott Moróni és mások is azért, hogy a Mormon könyve előhozattasson az utolsó napokban. (Azért, hogy testvéreik – vagyis a lámániták – leszármazottai „visszaállíttassanak Krisztus ismeretéhez” és ama szövetségekhez, melyeket Isten kötött Izráel házával.)

Hogy segíts a tanulóknak a tanultak összefoglalásában, tedd fel a következő kérdéseket:

Miképpen szolgál a Mormon könyve bizonyítékul arra, hogy Isten a csodák Istene, és megválaszolja az imákat?
Milyen igazságokat tanultatok ma, amelyek hatással lesznek személyes imáitokra?

Mormon áttekintése

Szánj időt arra, hogy segíts a tanulóknak áttekinteni Mormon könyvét. Kérd meg őket, gondolkodjanak el azon, mit tanultak ebből a könyvből, mind az ifjúsági hitoktatáson, mind pedig személyes szentírás-tanulmányozásuk során. Kérd meg őket, hogy röviden tekintsenek át néhányat Mormon fejezet-összefoglalóiból, hogy azok segítsenek az emlékezésben. Kérd meg a tanulókat, hogy néhányan osszanak meg valamit Mormon könyvéből, ami inspiráló volt számukra, vagy segített nekik abban, hogy a Jézus Krisztusba vetett hitük gyarapodjon.

Megjegyzések és háttér-információk

Mormon 9:9–10. „Isten ugyanaz tegnap, ma és mindörökké”

Moróni kijelentette, hogy Isten egy változatlan lény, aki „ugyanaz tegnap, ma és mindörökké” (Mormon 9:9). A Tan és a szövetségek 20:11–12 szerint a Mormon könyvének előjövetele azt bizonyítja, hogy Isten továbbra is „megihleti az embereket, és elhívja őket az ő szent munkájára”, napjainkban éppen úgy, mint a múltban, így „mutatván meg, hogy ő ugyanaz az Isten tegnap, ma és mindörökké”.

A Lectures on Faith (Előadások a hitről) leszögezi, hogy az Istenben való tökéletes hit birtoklásához rendelkezni kell „egy helyes elképzeléssel [Isten] természetéről, tökéletességéről és tulajdonságairól” (Lectures on Faith [1985], 38). Isten egyik jellemvonása az, hogy nem változik: „[Isten] nem változik, sem változékonyság nincsen Őnála; de Ő ugyanaz öröktől fogva mindörökké, lévén tegnap, ma és örökké ugyanaz; és az Ő pályája egy örök körforgás, ingadozás nélkül” (Lectures on Faith, 41).

Gondold át az abból a tudásból fakadó áldásokat, hogy Isten folytatja az Ő szent munkáját napjainkban, és ugyanaz marad tegnap, ma, és örökké.

Mormon 9:10–26. Csodák

Moróni számos bizonyítékot említ, melyek tanúságot tesznek Isten csodáiról: a menny és a föld teremtését, az ember teremtését, valamint a Jézus és apostolai által tett csodákat (lásd Mormon 9:17–18). A Moróni által említett „csodák Istene” ma is jelen van. Dallin H. Oaks elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt tanította, hogy napjainkban is számos csoda történik, és ezek jelen vannak Jézus Krisztus igaz egyházában:

„Számos csoda történik mindennap egyházunk munkájában és tagjaink életében. Sokan voltak közületek tanúi csodáknak – talán többnek is, mint azt gondolnátok.

A csoda úgy határozható meg, mint »egy jótékony esemény, amely a halandók által fel nem fogható vagy nem utánozható isteni hatalom által lett előidézve« [idézet: Daniel H. Ludlow, szerk., Encyclopedia of Mormonism, 5 kötet. (1992), 2. kötet, 908.]. A legtöbb vallástalan ember, de még a vallásosok némelyike is, elveti azt az elgondolást, hogy egyes eseményeket isteni hatalom idéz elő…

A papság hatalmának munkálkodása által előidézett csodák mindig jelen vannak Jézus Krisztus igaz egyházában. [Lásd George Q. Cannon, Gospel Truth (1987), sel. Jerreld L. Newquist, 151–52.] A Mormon könyve azt tanítja, hogy »Isten biztosított egy módot, melyen az ember hit által hatalmas csodákat művelhet« (Móziás 8:18). A »mód«, amelyet biztosít, a papsági hatalom (lásd Jakab 5:14–15; T&Sz 42:43–48), és az a hatalom a hiten ketresztül csodákat tesz (lásd Ether 12:12; Moróni 7:37)” (“Miracles,” Ensign, June 2001, 6, 8).

Mormon 9:32–34. Moróni megújított egyiptomi nyelven ír

Moróni, a saját elmondása szerint, legalább két nyelven tudott írni: héberül és megújított egyiptomi nyelven. Megjegyezte, hogy „ha lemezeink elég nagyok lettek volna”, akkor héberül írt volna; így azonban a feljegyzések vezetői megújult egyiptomit használtak a helyhiány miatt (lásd Mormon 9:32–33). A Mormon könyve korábbi részeiben Nefi és Benjámin király egyaránt szóltak az egyiptomi nyelv használatáról. Nefi kijelentette, hogy feljegyzése részben „az egyiptomiak nyelvéből áll[t]”, amikor a kislemezekre rótt (1 Nefi 1:2). Amikor a fiainak a rézlemezek fontosságáról beszélt, Benjámin király megjegyezte, hogy Lehi azért volt képes elolvasni a feljegyzéseket, mert „megtanították az Egyiptomiak nyelvére” (Móziás 1:4). Ebből kifolyólag tudhatjuk, hogy Lehi megtanította az evangéliumot és az egyiptomi nyelvet „gyermekeinek, hogy ezáltal ők is megtaníthassák azokat a gyermekeiknek” (Móziás 1:4). Ez a folyamat láthatólag a feljegyzéseket vezetők nemzedékein át folytatódott, egészen Moróniig, aki az atyjától tanulta meg a nyelvet. Moróni azonban azt is elismerte, hogy bár „megújított egyiptomi” nyelven írt, de elmondása szerint „ezeket mi adtuk tovább és változtattuk meg beszédünk módja szerint” (Mormon 9:32). Ez azt mutatja, hogy a nyelv használatában bizonyos változtatások történtek a Lehi kora óta eltelt évezredek során. Ez megmagyarázza, hogy miért zárta Moróni a szavait azzal a megjegyzéssel, hogy „egyetlen másik nép sem ismeri a nyelvünket”, ugyanakkor Isten „eszközöket készített” a feljegyzés későbbi tolmácsolásához és fordításához (Mormon 9:34). Az egyiptomit széles körben használták Lehi napjaiban, különösen olyan árusok és kereskedők, akik sokat utaztak Jeruzsálem térségében. Ha úgy áll, ahogyan azt néhányan feltételezik, hogy Lehi foglalkozása megkövetelte, hogy utazgasson a térségben, akkor valószínűleg ügyelt arra is, hogy a fiai elsajátítsák az egyiptomiak nyelvét, segítve ezzel a családi mesterséget.