2 Nefi 11 és 16

Bevezetés

A 2 Nefi 11-ben Nefi kifejezésre juttatja Ésaiás szavai iránti szeretetét. Arról is bizonyságot tett, hogy Jákób és Ésaiás „látta a Megváltómat, mint ahogy én is láttam” (2 Nefi 11:2). A 2 Nefi 16 Ésaiás arról szóló beszámolóját tartalmazza, hogy megtisztult a bűneitől és prófétai elhívást kapott, amikor látta „az Urat…, trónon ülve” (lásd 2 Nefi 16:1, 5–8). Nefi is és Jákób is tanított arról, hogy milyen értékkel bír, ha magunkra vonatkoztatjuk Ésaiás írásait (lásd 1 Nefi 19:23; 2 Nefi 6:5; 11:2), és az Úr kijelentette: „nagyszerűek Ésaiás szavai” (3 Nefi 23:1). A 2 Nefi 11-ben Nefi némi magyarázatot ad arra, miért foglalta bele feljegyzésébe Ésaiás próféciáit, mely így aztán Ésaiásnak a 2 Nefi 12–24-ben olvasható szavai bevezetéseként szolgál. A 2 Nefi 25 e fejezetek zárásaként Nefi tanácsát tartalmazza arról, hogyan érthetjük meg Ésaiás szavait (lásd a 35. leckét ebben a kézikönyvben).

Javaslatok a tanításhoz

2 Nefi 11

Nefi elmondja: gyönyörködik abban, hogy bizonyságot tehet arról, hogy a szabadulás megadatik Jézus Krisztus által

Kérj meg három tanulót, hogy önállóan dolgozva írjanak egy-egy mondatot arról, mi történt az előző órán. Ne engedd nekik, hogy összehasonlítsák vagy megbeszéljék, amit írnak. Annak szemléltetéséhez, hogy milyen előnyökkel jár, ha több mint egy tanú áll a rendelkezésre, kérd meg a három tanulót, olvassák fel, amit írtak. Miután az első tanuló felolvasta a mondatát, kérdezd meg az osztálytól, hogy az vajon teljes mértékben fedi-e az előző óra történéseit. Aztán a második tanuló is olvassa fel a mondatát, és kérdezd meg az osztálytól, hogy az teljes mértékben fedi-e az előző óra történéseit. A harmadik tanuló után szintén tedd fel ugyanezt a kérdést.

Milyen előnyökkel jár, ha több tanú van?

Mondd el, hogy az Úr prófétákat hív el, hogy tanúi legyenek a világ számára. Biztasd a tanulókat, hogy gondolkodjanak el azon, mit jelentett számukra, hogy hallhatták, amint próféták tanúságot tesznek Jézus Krisztusról.

Írd fel a táblára a következő kijelentést: A próféták Jézus Krisztusról szóló bizonyságának tanulmányozása által megerősíthetjük a Jézus Krisztusba vetett hitünket, és örvendezhetünk Őbenne.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 2 Nefi 11:2–3-at.

E versek szerint mit tapasztalt meg Nefi, Ésaiás és Jákób, ami lehetővé tette számukra, hogy Jézus Krisztus különleges tanúi legyenek?
Mit gondoltok, miért fontos, hogy több prófétától legyen tanúbizonyságunk Jézus Krisztusról? (Lásd még Móziás 13:33–35.)

Kérd meg a tanulókat, fussák át minden vers első sorát a 2 Nefi 11:4–6-ban, és keressenek egy olyan kifejezést, amelyet Nefi minden versben megismételt.

Mit jelent gyönyörködni valamiben? (Elmagyarázhatod, hogy a gyönyörködés szó mélyebb értelmet sugall, mint a puszta tetszés vagy valami iránti érdeklődés. Örömteli és megelégedettséget nyújtó élményre utal.)

A tanulók olvassák el magukban a 2 Nefi 11:4–7-et, és keressék meg, miben gyönyörködött Nefi. Azután oszd párokra az osztályt, és kérd meg a tanulókat, hogy osszák meg, mely kifejezések vannak rájuk a legnagyobb hatással és miért. Arra is kérd meg őket, hogy mondják el, miben gyönyörködnek, illetve mi indítja őket örvendezésre Jézus Krisztussal kapcsolatban.

Olvasd fel a 2 Nefi 11:8-at, a tanulók pedig keressék meg, miért vette bele Nefi a feljegyzéseibe Ésaiás írásait.

Mit remélt Nefi, mit fog megtapasztalni népe és a Mormon könyve jövőbeli olvasói Ésaiás szavait tanulmányozva?

A következő felsorolás néhány példát tartalmaz arra, hogy Nefi miért vette bele a feljegyzéseibe Ésaiás írásait:

Ésaiás látta a Szabadítót, ahogy Nefi és Jákób is (lásd 2 Nefi 11:2–3; lásd még a 2 Nefi 16:1–5-öt is, amely Ésaiásnak a Szabadítóról való látomását tartalmazza).
Nefi gyönyörködött abban, hogy bizonyságot tesz Krisztusról, és Ésaiás szintén bizonyságot tett Krisztusról (lásd 2 Nefi 11:4, 6; lásd még a 2 Nefi 17:14-et és a 19:6–7-et is, amely két példa Ésaiásnak a Szabadítóról való jövendöléseire).
Nefi gyönyörködött az Úr szövetségeiben (lásd 2 Nefi 11:5). Ésaiás próféciái az Úr szövetségeihez kapcsolódtak. Jövendölt például az utolsó napi templomi munkáról (lásd 2 Nefi 12:1–3).

Mondd el, hogy ebben és a következő három leckében a tanulók Ésaiásnak a 2 Nefi 12–24-ben álló szavait fogják tanulmányozni és megbeszélni. Ösztönözd őket arra, hogy keressenek olyan igazságokat ezekben a fejezetekben, amelyek megerősítik a Szabadítóról való bizonyságukat, és segítenek, hogy örvendezzenek Őbenne. Kérd meg a tanulókat, hogy osszák meg kedvenc verseiket e fejezetekből a családtagjaikkal és a barátaikkal.

2 Nefi 16

Ésaiás elhívást kap, hogy prófétaként szolgáljon

Mondd el, hogy az osztály a következőben a 2 Nefi 16-ot fogja tanulmányozni, mivel ebben a fejezetben olvasható Ésaiás beszámolója arról a látomásról, amely során megkapta prófétai elhívását. Hogy segíts a tanulóknak felkészülni e látomás megértésére, mondd el, hogy Ésaiás írásai jelképes megfogalmazásokat tartalmaznak. A szentírások bővelkednek jelképekben, mintákban és képletes kifejezésekben. Mutass rá, hogy az egyik korábban olvasott versben Nefi ezt írta: „minden dolog, melyet Isten a világ kezdete óta adott az embernek, őt [Jézus Krisztust] jelképezi” (2 Nefi 11:4). A jelképek és minták használata az egyik módja annak, ahogyan a szentírások az Úr szabadító küldetéséről tanítanak nekünk.

Írd fel a táblára a következő szavakat és kifejezéseket: uszály, hatszárnyú szeráfok (angyalok), füst, eleven szén.

Kérdezd meg a tanulóktól, mi jut eszükbe e szavak láttán vagy hallatán. Rövid beszélgetés után mondd el, hogy Ésaiás e szavakkal írt prófétai elhívásáról. (Segíts a tanulóknak megérteni az Ésaiás által átadni szándékozott jelentést. Ügyelj arra, hogy ne vidd túlzásba a szimbolikus nyelvezet jelentésének elemzését. Inkább segíts a tanulóknak meglátni, hogy miként vonatkozik Ésaiás üzenete az életükre.)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 2 Nefi 16:1-et.

Ha szükséges, magyarázd el az uszály szó jelentését (ruhán hátul a földig leérő vagy azt söprő, köpenyszerűen szétterülő része).

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 2 Nefi 16:2–3-öt. Magyarázd el, hogy a szeráfok olyan angyalok, akik Isten színe előtt lakoznak.

Mit jelképezhet a szeráfok hat szárnya? (Javasolhatod a tanulóknak, hogy segítségképp olvassák el a Tan és a szövetségek 77:4-et. A szárnyak a mozgás és a cselekvés hatalmát jelképezik.)
Mely szavak utalnak a szeráfok Isten iránt tanúsított hozzáállására?
Éreztetek-e hasonlót Isten iránt? Mikor?

Az egyik tanuló olvassa fel a 2 Nefi 16:4-et és a Jelenések 15:8-at. Kérd meg az osztályt, keressék meg, mit jelent, hogy „a ház megtelt füsttel”. (Lehet, hogy segítened kell a tanulóknak megérteni, hogy a füst az Úr jelenlétét, hatalmát és dicsőségét jelképezi.) Javasolhatod, hogy a tanulók írják oda a Jelenések 15:8 utalást a szentírásuk margójára a 2 Nefi 16:4 mellé.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 2 Nefi 16:5-öt. Kérd meg az osztályt, hogy keressenek olyan kifejezéseket, amelyek azt jelölik, milyen érzései voltak Ésaiásnak az Úr színe előtt.

Szerintetek mire gondolt Ésaiás, amikor azt mondta: „végem van, mivel tisztátalan ajkú ember vagyok”? (Elmondhatod, hogy az Ésaiás 6:5-ben ez így áll: elvesztem; a héber eredeti azt jelenti: „kivágatva lenni”. A tisztátalan ajak arra utal, hogy Ésaiás tudatában volt bűneinek és népe bűneinek. Ésaiás azt fejezte ki ezzel, hogy érdemtelennek érezte magát arra, hogy az Úr színe előtt álljon.)

Adj egy percet a tanulóknak, hogy átgondolhassák, vajon miért érezhette magát így Ésaiás. Magyarázd el, hogy számos próféta tett említést arról, milyen alkalmatlannak érezte magát, amikor megkapta elhívását. Spencer W. Kimball elnök a következőképp írta le azt a telefonbeszélgetést, mely során ifj. J. Reuben Clark elnök, az Első Elnökség tagja, közölte vele, hogy elhívták a Tizenkettek Kvóruma tagjává:

„»Ó, Clark testvér! Engem? Nem rám gondol, ugye? Biztosan tévedés történt. Biztosan nem jól hallottam, amit mondott.« Mindeközben a szék mellett a földre rogytam. […]

»Ó, Clark testvér! Annyira lehetetlennek tűnik. Oly gyenge vagyok, oly kicsi, annyi korlátom van, és nincsenek hozzá képességeim«” (lásd Az egyház elnökeinek tanításai: Spencer W. Kimball [2006]. XXIV.).

Segíts a tanulóknak megérteni, hogy Ésaiás, aki igazlelkű ember volt, „elveszve” és „tisztátalannak” érezte magát az Úr színe előtt. Ki ne érezné magát érdemtelennek Isten előtt állva?

Írd fel a táblára a következő igazságot: Jézus Krisztus engesztelése által megtisztulhatunk érdemtelenségünktől.

Ha van rá lehetőség, mutass a tanulóknak egy darab faszenet vagy egy megégett fadarabot. Kérdezd meg tőlük, hogy nézne ki, ha épp most vettük volna ki a tűzből.

Mi történne azzal, aki hozzáérne egy forró széndarabhoz?

Olvasd fel a 2 Nefi 16:6–7-et. Kérd meg a tanulókat, hogy magukban kövessék az olvasást, és figyeljék meg, milyen élménye volt Ésaiásnak egy izzó széndarabbal.

A 2 Nefi 16:7 szerint mit jelentett az, amikor az angyal jelképesen Ésaiás ajkához érintette a forró szenet? (Elmagyarázhatod, hogy az eleven szén a megtisztulás jelképe. Amikor Ésaiás látomásában az angyal megérintette az ajkát a szénnel, az azt jelképezte, hogy az Úr megtisztította őt érdemtelenségétől, és megbocsátotta neki a bűneit.)

Adj a tanulóknak pár percet, hogy elgondolkodjanak olyan alkalmakon, amikor érezték Jézus Krisztus engesztelésének megtisztító erejét.

Kérd meg őket, hogy olvassák el magukban a 2 Nefi 16:8–13-at. Kérd meg egyiküket, hogy foglalja össze, mit mondott az Úr Ésaiás szolgálatáról a nép között. (Talán el kell magyaráznod, hogy az Úr elmondta Ésaiásnak, hogy a lázadó izráeliták közötti szolgálatát javarészt semmibe fogják venni, mégis folytassa a prédikálást, amíg „teljesen elhagyatott nem lesz ez a föld”. Más szavakkal az Úr nagylelkűen tovább folytatja a szolgái által végzett szabadítás-küldetését, „amíg az idő idő lesz és a föld fennáll, vagyis amíg egyetlen megszabadítható ember él annak színén” [Moróni 7:36].)

Mondd el, hogy Ésaiás hatalmas és erős tanújává vált az Úr Jézus Krisztusnak és az Ő evangéliumának. Tedd bizonyságodat arról, hogy a Szabadító valós, meg tudja bocsátani a bűneinket, és amikor életünkben megtapasztaljuk az engesztelés erejét, akkor mi magunk is a Szabadító tanúivá válhatunk.

Megjegyzések és háttér-információk

2 Nefi 16:2–3. Van-e az angyaloknak szárnya?

„Isten angyalának soha nincsen szárnya” (Joseph Smith, in History of the Church, 3:392). Akkor miért írt Ésaiás szárnyas angyalokról? Bruce R. McConkie elder elmagyarázta, hogy jellemzése jelképes: „Annak ténye, hogy ezek a szent lények szárnyakkal tűntek fel előtte, az egyszerűen »a mozgás, a cselekvés stb. hatalmát jelképezi«, amint az mások által kapott látomásokban is előfordult(T&Sz 77:4)”(Mormon Doctrine, 2nd ed. [1966], 703).