Könyvtár
30. lecke: 2 Nefi 9:27–54 és 2 Nefi 10

30. lecke

2 Nefi 9:27–54 és 2 Nefi 10

Bevezetés

Mielőtt Jákób befejezte volna a beszédét, tanúbizonyságot tesz arról, hogy Jézus Krisztus az egész emberiséget megváltja a bukás hatásaitól és felkínálja bűneink bocsánatát. Intett minden olyan hozzáállás és cselekvés ellen, amely az Úrtól való elkülönüléshez vezet, és bizonyságát tette azon hozzáállásról és tettekről, amelyek lehetővé teszik az embereknek, hogy Krisztushoz jöjjenek és megszabaduljanak. Másnap Jákób elismételte, hogy noha Izrael háza szét lesz szórva bűneik miatt, az Úr emlékezni fog a velük kötött szövetségeire, és össze fogja gyűjteni őket, amikor bűnbánatot tartanak és visszatérnek Hozzá. Jákób megjövendölte Jézus Krisztus keresztre feszítését. Azt is megjövendölte, hogy a népének ígért föld a szabadság földje lesz, megerősítve minden nemzet ellen és mentes a királyok uralma alól. Jákób arra intette népét, hogy hozzák magukat összhangba Isten akaratával, és emlékezzenek arra, hogy csakis Isten kegyelme által tudnak megszabadulni.

Javaslatok a tanításhoz

2 Nefi 9:27–54

Jákób mindenkit Krisztushoz hív, és figyelmeztet azon magatartásminták és tettek ellen, amelyek elválasztanak minket az Úrtól

Írd fel a táblára ezeket a kifejezéseket: miért van szükségem segítségre és mit kell tennem. Kérd meg az osztályt, képzeljenek el valakit, aki szörnyű betegségben szenved.

  • Miért fontos, hogy ez az ember megértse, hogy segítséget kell kérnie?

  • Miért fontos, hogy azt is megértse, mit kell tennie, hogy segítséget kapjon?

  • Mit eredményez, ha ez az ember megérti ugyan, hogy segítségre van szüksége, azt viszont nem tudja, mit kell tennie, hogy segítséget kapjon?

Emlékeztesd a tanulókat, hogy az előző leckében a bukás hatásait és bűneink következményeit tanulmányozták, és arról tanultak, hogy miért van szükségünk a Szabadítóra. Tégy bizonyságot arról, hogy a Szabadító szeretne segíteni nekünk és meg akar váltani minket a bűneinktől. Kérd meg a tanulókat, gondolják át: tudják-e, mit kell megtenniük, hogy részesüljenek az engesztelés minden áldásában.

Mondd el, hogy Jákób segíteni szeretett volna népének abban, hogy „az örök élet útját” válasszák (lásd 2 Nefi 10:23). Segített nekik megérteni, hogy csak akkor nyerhetik el az örök életet, ha az Úrhoz jönnek (lásd 2 Nefi 9:41). Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel hangosan a 2 Nefi 9:41-et, az osztály pedig figyelje meg, mit mond Jákób arról az útról, amelyet követnünk kell.

  • Mit jelent az Úrhoz jönni? (Esetleg megkérheted a tanulókat, hogy egy ösvényként tekintsenek az életükre. Gondolkodjanak el magukban azon, hogy merre tart életük ösvénye. Döntéseik közelebb viszik-e őket a Szabadítóhoz?)

  • Milyen szavakkal írta le Jákób az utat? Mit tanít nekünk a keskeny és az egyenes szó arról, hogy miként kell élnünk?

Mutass rá, hogy a keskeny és szoros ösvényhez kapcsolódóan Jákób egy kapu képét is használta. A Szabadítóra a kapu őrzőjeként utalt. Oszd meg a bizonyságodat arról, hogy egyedül Jézus Krisztus és az Ő engesztelése révén kaphatunk bocsánatot a bűneinkre és nyerhetjük el az örök életet. Minden tettünket, amely az örök élethez vezet – ideértve a szertartásokat, amelyekben részesülünk, az imákat, amelyeket mondunk, a bizonyságokat, amelyeket megosztunk, az életmódunkat – Jézus Krisztus nevében kell véghezvinnünk.

  • Miért fontos számotokra az, hogy a Szabadító „nem tart ott szolgát”? (Rámutathatsz, hogy bár az Úr igenis elhív szolgákat, például püspököket és cövekelnököket, hogy nevében eljárjanak a nép bíráiként, mégis Ő lesz a mi végső Bíránk, és Ő fogja megadni a végső jóváhagyást aszerint, ahogyan éltünk.)

  • Miként hatnak e szavak: „őt nem lehet félrevezetni” azon erőfeszítéseinkre, hogy Hozzá jöjjünk?

Mondd el, hogy a 2 Nefi 9 hátralévő részében Jákób tanításai segítenek nekünk megérteni, milyen hatással van a viselkedésünk és a tetteink azon képességünkre, hogy a Szabadítóhoz jöjjünk. Van olyan viselkedés és tett, amely segít nekünk Krisztushoz jönni, míg vannak olyanok is, amelyek megakadályozzák számunkra, hogy Hozzá jöjjünk.

Hogy segíts a tanulóknak felfedezni e hozzáállásokat és tetteket, húzz egy függőleges vonalat a tábla közepén. A vonal egyik oldalára írd fel: Eltávolítani magunkat Krisztustól. Ez alá írd a következőket:

1. 2 Nefi 9:27–33

2. 2 Nefi 9:34–39

A vonal másik oldalára ezt írd: Krisztushoz jönni. Ez alá írd a következőket:

3. 2 Nefi 9:23, 39, 42, 45–46

4. 2 Nefi 9:49–52

Minden tanuló kapjon egy számot 1 és 4 között, és kérd meg őket, hogy mindegyikük olvassa el magában a nekik kiadott számnak megfelelő verseket. Kérd meg az 1. és 2. csoportba tartozó tanulókat, hogy azonosítsák be azokat a hozzáállásokat és tetteket, amelyek elválaszthatnak minket a Szabadítótól, a 3. és 4. csoportba tartozó tanulók pedig azonosítsák be azokat a hozzáállásokat és tetteket, amelyek segítenek, hogy a Szabadítóhoz jöjjünk és részesüljünk engesztelése áldásaiban. Biztathatod a tanulókat arra, hogy jelöljék meg a szentírásaikban, amit találnak.

Néhány perc elteltével kérj önkéntes jelentkezőket az 1. és 2. csoportból, hogy jöjjenek ki a táblához és sorolják fel, milyen hozzáállásokat és tetteket találtak, amelyek elválaszthatnak minket a Szabadítótól. Beszéljétek meg Jákób néhány figyelmeztetését úgy, hogy felteszel néhányat vagy akár mindet a következő kérdések közül:

  • Jákób említette a tanulást és a pénzt, melynek mindegyike lehet jó is. Hogyan tarthatnak minket vissza a tanulással és a pénzzel kapcsolatos döntéseink attól, hogy az Úrhoz jöjjünk? (Hívd fel a tanulók figyelmét arra, hogy a 2 Nefi 9:28–29 szentírás-memoriter. Biztathatod őket e rész megjelölésére.)

  • Szerintetek mit jelent lelkileg süketnek vagy vaknak lenni? (Lásd 2 Nefi 9:31–32.)

  • A „körülmetéletlen szívű” kifejezés (2 Nefi 9:33) azokra utal, akiknek a szíve nem áll nyitva Isten előtt, és akik nem hajlandóak szövetségre lépni Vele és betartani a szövetségeiket. Miként tart vissza minket ez az állapot attól, hogy elnyerjük az engesztelés minden áldását?

  • Milyen formái vannak ma a bálványimádásnak? (Lásd 2 Nefi 9:37.)

Kérj meg néhány tanulót a 3. és 4. csoportból, hogy jöjjenek ki a táblához és sorolják fel, milyen hozzáállásokat és tetteket találtak, amelyek a Szabadítóhoz vezetnek minket és segítenek, hogy részesüljünk az engesztelés áldásaiban. Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni, amit találtak, tegyél fel néhányat vagy akár mindet a következő kérdések közül:

  • A 2 Nefi 9:23-ban Jákób emlékeztet minket az Úr azon parancsolatára, hogy bűnbánatot kell tartanunk és meg kell keresztelkednünk. Miként segít nekünk a keresztelési szövetségek megújítása az úrvacsora során abban, hogy a Szabadítóhoz jöjjünk és részesüljünk engesztelése áldásaiban?

  • Mit jelent szerintetek a „lelki gondolkodásmód”? (2 Nefi 9:39). Milyen tevékenységek járulhatnak hozzá ahhoz, hogy lelki gondolkodásmódunk legyen?

  • Mit jelent elfordulni a bűneinktől? (Lásd 2 Nefi 9:45).

  • Szerintetek mire gondolt Jákób, amikor azt mondta: együnk, igyunk és „gyönyörködj[ünk]… a kövérségben”? (Lásd 2 Nefi 9:50–51.) Elmagyarázhatod, hogy ezek a versek a lelki táplálékra utalnak.)

Tedd bizonyságodat, hogy amikor az Úrhoz jövünk és az Ő akarata szerint élünk, részesülni fogunk az engesztelés minden áldásában. Írd fel ezt a tantételt a táblára, a tanulók által írt lista fölé.

Biztasd a tanulókat, hogy gondolják át, milyen bizonyítékait látták e tantételnek az életükben. Kérd meg őket, hogy írjanak a szentírás-tanulmányozási naplójukba vagy az órai jegyzetfüzetükbe arról, hogy miként jutottak közelebb a Szabadítóhoz a tábla második oszlopában felsorolt egy vagy több hozzáállás és tett által. Kérj meg néhány tanulót, ossza meg, mit írt (de segíts nekik megérteni, hogy nem kötelező megosztaniuk olyan élményeket, amelyek túl személyes jellegűek).

2 Nefi 10

Jákób arra biztatja népét, hogy örvendezzenek és jöjjenek az Úrhoz

Kérdezd meg a tanulóktól, kaptak-e valaha olyan ajándékot, amely különösen sokat jelentett számukra, mert az ajándékozó nagy erőfeszítést tett vagy nagy áldozatot hozott érte. Felkérhetsz egy-két tanulót, hogy meséljen az élményéről.

  • Hogyan tudjuk kifejezésre juttatni a hálánkat az ilyen ajándékokért?

  • Hogyan tudjuk kifejezésre juttatni a hálánkat a Szabadító engesztelésének ajándékáért?

Mondd el, hogy amikor Jákób elmondta a Jézus Krisztus engeszteléséről szóló beszédét, másnap ismét bizonyságot tett az Úr a bűn következményeitől való szabadításáról. Arról tanította népét, hogyan reagáljanak az engesztelés ajándékára.

Foglald össze a 2 Nefi 10:1–19-et azzal, hogy elmondod: Jákób elismételte, hogy noha Izrael háza szét lesz szórva bűneik miatt, az Úr emlékezni fog a velük kötött szövetségeire, és össze fogja gyűjteni őket, amikor bűnbánatot tartanak és visszatérnek Hozzá. Rámutathatsz, hogy a 2 Nefi 10:3 az első olyan vers a Mormon könyvében, amely a Krisztus megnevezéssel utal a Szabadítóra.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 2 Nefi 10:20, 23–25-öt. Kérd meg az osztályt, keressék meg, minek a megtételére int minket Jákób az engesztelés ajándékát illetően. Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg ezekben a versekben, amit találnak. Kérd meg őket, mondják el, mit találtak!

Készíts kiosztandó anyagot a következő kérdésekből (vagy írd fel a kérdéseket a táblára az óra előtt). Kérd meg a tanulókat, válasszanak ki egy kérdést, és osszák meg az azzal kapcsolatos gondolataikat és érzéseiket egy társukkal.

  • Annak fényében, amit a Szabadítóról tanultunk, mi az, amire mindig emlékezni szeretnétek Vele kapcsolatban?

  • A bűnbánat miért jelenti fontos módját annak, hogy kifejezésre juttassuk a hálánkat azért, amit az Úr értünk tett?

  • Mit tanultatok a Szabadítóról, ami segít reménységet éreznetek?

Azzal zárd az órát, hogy elmagyarázod: a megbékél szó a 2 Nefi 10:24-ben azt jelenti, hogy embereket vagy dolgokat összhangba hozni, egyetértésre bírni egymással. Például két barátnak meg kell békélnie egymással egy nézeteltérés után.

  • Szerintetek mit jelent megbékülnünk Isten akaratával?

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, mit tanultak és éreztek a 2 Nefi 9–10 tanulmányozása és megbeszélése során. Kérd meg őket, hogy a Szent Lélek útmutatására törekedve határozzák el egy olyan dolog megtételét, ami segíteni fog nekik megbékélni Isten akaratával és még teljesebb mértékben részesülni az engesztelés áldásaiban. Például elkötelezhetik magukat amellett, hogy megfogadják Isten egy bizonyos tanácsát (lásd 2 Nefi 9:29), elfordulnak egy bizonyos bűntől (lásd 2 Nefi 9:45), vagy módot találnak arra, hogy gyakrabban emlékezzenek a Szabadítóra a nap során (lásd 2 Nefi 10:20). Ösztönözd a tanulókat arra, hogy tegyenek meg mindent, ami szükséges ahhoz, hogy megbéküljenek Isten akaratával (lásd 2 Nefi 10:24). Tegyél bizonyságot ennek áldásairól.

Szentírás-memoriter – 2 Nefi 9:28–29

Megjegyzés: A következő tevékenység célja az, hogy segítsen a tanulóknak kívülről megtanulni a 2 Nefi 9:28–29-et. A mai lecke hossza miatt lehet, hogy egy másik alkalommal akarod majd elvégezni ezt a tevékenységet, amikor több időtök van.

A te vezetéseddel olvassátok fel kórusban a 2 Nefi 9:28–29-et.

  • Milyen csapdákba eshetünk, amikor tudásra törekszünk? Hogyan törekedhetünk a tanulásra e csapdák elkerülésével?

  • Mi segíthet Isten tanácsaira hallgatnunk, miközben tanulásra törekszünk?

Buzdítsd a tanulókat, hogy továbbra is vegyenek részt az ifjúsági hitoktatásban jelenleg, és tervezzék úgy, hogy később részt vesznek a felsőfokú hitoktatásban is.

Nyomtatás