3 Nefi 2–5

Bevezetés

Miután az emberek látták Jézus Krisztus születésének jeleit, egyre kevésbé estek ámulatba, ha jeleket láttak, és megkeményítették a szívüket. Sokan elvetették a további jeleket és csodákat, és egyre gonoszabbá lettek. Ennek eredményeként a Gadianton rablók olyan erőssé váltak, hogy a nefiták és a lámániták kénytelenek voltak fegyvert fogni ellenük. A megtért lámániták csatlakoztak a nefitákhoz, és a továbbiakban őket is nefitákként ismerték. Lakoneusz, a nefiták főbírája, bűnbánatra szólította az embereket, és felkészítette őket a harcra. Bűnbánatuk, az Úrba vetett hitük és szorgalmas felkészülésük miatt a nefiták győzelmet arattak a Gadianton rablók felett. Megszabadulásukat követően az emberek elismerték Isten hatalmát, amely megtartotta őket.

Javaslatok a tanításhoz

3 Nefi 2

A megtért lámániták csatlakoznak a nefitákhoz, hogy megvédjék magukat a Gadianton rablókkal szemben

Kérd meg a tanulókat, hogy pár percben sorolják fel néhány lelki élményüket a füzetükben vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukban. Emlékeztesd őket, hogy a lelki élményeknek nem kell drámainak vagy rendkívülinek lenniük ahhoz, hogy jelentőségteljesek legyenek. Javasold nekik, hogy gondoljanak olyan alkalmakra, amikor érezték Mennyei Atyjuk szeretetét vagy a Szentlélek hatását. Például írhatnak olyan élményeikről, amikor választ kaptak imájukra, papsági áldásban részesültek, vagy szolgálatot nyújtottak valakinek. Amikor befejezték az írást, kérdezd meg tőlük, mit gondolnak, miért lenne fontos emlékezni ezekre a lelki élményekre ma, illetve 10 vagy 20 év múlva.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 2:1–3-at. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és figyeljék meg, mi történt, amikor az emberek elkezdtek megfeledkezni a Szabadító születésével kapcsolatos jelekről.

Milyen igazságokat tanít nekünk ez a feljegyzés a lelki élményekről való megfeledkezés veszélyeiről?

Amikor a tanulók megosztják az igazságokat, amelyeket megfogalmaztak, emeld ki a következő tantételt: Ha megfeledkezünk korábbi lelki élményeinkről, sebezhetőbbé válunk Sátán kísértéseivel és megtévesztéseivel szemben. Ezt a tantételt fel is írhatod a táblára. Biztathatod a tanulókat, hogy ők is írják le a lelki élményeikről készített felsorolásuk alá.

Szerintetek a lelki élmények elfelejtése miért tehet sebezhetővé minket Sátán számára?
Mit tehetünk, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy nem felejtjük el a minket ért lelki élményeket? (A válaszok között szerepelhetnek a következők: az élmények megosztása másokkal, amennyiben helyénvaló; feljegyzésük a személyes naplónkba; az Isten iránti kötelesség vagy Személyes fejlődés tevékenységei során szerzett élmények leírása.)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő kijelentést, amelyben Henry B. Eyring elnök, az Első Elnökség tagja, elmondja, neki hogyan segített lelki élményeinek lejegyzése a naplójában. Kérd meg az osztályt, hogy figyeljék meg, milyen áldások eredhetnek az efféle feljegyzés vezetéséből.

„Évekig mindennap leírtam néhány sort. Egyetlen napot sem hagytam ki, bármilyen fáradt is voltam, vagy bármilyen korán is kellett kezdenem a következő napot. Mielőtt bármit is írtam volna, elgondolkodtam a következő kérdésen: »Láttam ma Isten kezét megérinteni minket, a gyermekeinket vagy a családunkat?« Miközben folytattam e szokásomat, valami elkezdődött. Amikor végiggondoltam a napot, megláttam, Isten mit tett [családunk valamely tagjáért], amit máskülönben nem vettem volna észre a nap elfoglalt pillanataiban. Amikor ez történt – és gyakran megtörtént –, rájöttem, hogy az, hogy megpróbálok emlékezni, lehetőséget adott Istennek, hogy megmutassa nekem, mit tett.

A hálánál valami sokkal több kezdett el növekedni a szívemben. Bizonyság született. Egyre bizonyosabb lettem a felől, hogy a Mennyei Atyánk meghallja az imákat, és válaszol rájuk. Még nagyobb hálát éreztem a Szabadító Jézus Krisztus engeszteléséből származó meglágyító és megtisztító erőért. És bizonyosabb lettem abban, hogy a Szentlélek minden dolgot az eszünkbe tud juttatni – még olyan dolgokat is, amelyeket nem veszünk észre, vagy amelyekre nem figyelünk, amikor megtörténnek” (Ó, emlékezzetek, emlékezzetek! Liahóna, 2007. nov. 67.).

Kérd meg a tanulókat, meséljenek arról, hogy a lelki élményekre való emlékezés – naplóírás vagy más mód által – miként segített hithűnek maradniuk Sátán azon erőfeszítései ellenére, hogy megkísértse vagy megtévessze őket.

Foglald össze a 3 Nefi 2:4–19-et azzal, hogy elmondod: amikor az emberek tovább folytatták a gonoszságot, a Gadianton rablók gyarapodtak számban és erőben. A Gadianton rablók egyre erőszakosabbá és agresszívebbé váltak, a megtért lámániták pedig csatlakoztak a nefitákhoz a rablók elleni küzdelemben. Noha némi sikerrel jártak a Gadianton rablók földjeikről való kiűzésben, a nefiták (a megtért lámánitákkal együtt, akiket most már szintén nefitáknak neveztek) még mindig veszélyes helyzetben voltak 15 évvel azután, hogy feltűnt Jézus Krisztus születésének jele.

3 Nefi 3:1–10

A Gadianton rablók vezére azt követeli, hogy a nefiták adják meg magukat

Mondd el, hogy a 3 Nefi 3:1–10-ben példát láthatunk arra, hogy Sátán miként munkálkodik néha másokon keresztül, amikor megpróbálja meggyengíteni hitünket és tévútra vezetni minket. Giddiánhi, a Gadianton rablók vezére, levelet írt Lakoneusznak, a nefiták főbírájának, hogy rávegye: adják meg magukat a Gadianton rablóknak.

Írd fel a táblára: Giddiánhi megkísérti Lakoneuszt. Kérd meg az osztály egyik felét, hogy olvassák el magukban a 3 Nefi 3:2–5-öt, a többiek pedig olvassák el magukban a 3 Nefi 3:6–10-et. Olvasás közben keressenek olyan szavakat vagy kifejezéseket, amelyek szemléltetik, milyen taktikát használt Giddiánhi, hogy megpróbálja meggyengíteni Lakoneusz hitét és tévútra vezetni őt. Miután a tanulók elolvasták ezeket a verseket, kérd meg őket, hogy osszák meg, mit találtak! Kérj meg egy tanulót, hogy írja fel az osztály válaszait a táblára.

A tanulók által a 3 Nefi 3:2–10-ben talált taktikák összefoglalásaként írd fel a táblára a következő igazságot a tanulók felsorolása alá: Sátán és követői gyakorta használnak hízelgést, hamis ígéreteket és fenyegetéseket, hogy tévútra vezessék az embereket. Kérd meg a tanulókat, hogy válasszák ki Giddiánhi egyik taktikáját a tábláról, és magyarázzák el, hogy Sátán és követői miként folyamodhatnak hasonló módszerhez a fiatalokkal szemben manapság. Hogy segíts a tanulóknak meglátni ezeket a hasonlóságokat, feltehetsz az alábbiakhoz hasonló kérdéseket:

Milyen példákat tudnátok mondani arra, hogy az ellenség miként használ hízelgést (nem őszinte vagy túlzott dicséretet) a mai fiatalok esetében? Milyen hamis ígéreteket vagy üres fenyegetéseket vethet be? Szerintetek hogyan tudnak ellenállni a fiatalok ezeknek a taktikáknak?

3 Nefi 3:11–5:7

Lakoneusz népe felkészül, hogy megvédje magát, és visszaverik a Gadianton rablókat

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 3:11–12-t. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és figyeljék meg, hogyan reagált Lakoneusz Giddiánhi fenyegető levelére.

Milyen igazságot tanulhatunk abból, ahogyan Lakoneusz Giddiánhinak válaszolt? (Az egyik igazság, amelyet a tanulók megfogalmazhatnak, az, hogy az igazlelkű férfiaknak és nőknek nem kell félniük a gonoszaktól, és nem szabad meghunyászkodniuk fenyegetéseik előtt.)

Oszd négy csoportra az osztályt. Adj minden csoportnak egy-egy nagy papírlapot. Osszák fel a papírjukat két oszlopra, amelyeket a következő fejlécekkel lássanak el: Lakoneusz felkészülése és Modernkori párhuzamok. Írd fel a táblára a következő szentírásrészeket, és adj ki egyet minden csoportnak: 3 Nefi 3:12–15; 3 Nefi 3:16–21; 3 Nefi 3:22–26; 3 Nefi 4:1–4. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el a nekik kiadott verseket, és keressék meg, hogyan készítette fel népét Lakoneusz lelkileg és fizikailag, hogy ellenállhassanak a Gadianton rablók támadásának. A Lakoneusz felkészülése fejléc alá minden csoportból egy-egy tanuló írjon valamit, mit tettek az emberek, hogy felkészüljenek. (Megjegyzés: Miközben a tanulók e verseket tanulmányozzák, győződj meg róla, hogy különbséget tesznek Giddiánhi – a Gadianton rablók vezetője – és Gidgiddóni – a nefiták nagy prófétája és főparancsnoka – között.)

Miután a tanulóknak elegendő ideje volt, hogy elkészítsék felsorolásukat a Lakoneusz felkészülése fejléc alatt, kérd meg őket, hogy a Modernkori párhuzamok alá írják le, milyen lelki és fizikai felkészülés megtételét javasolták nekünk az utolsó napokban. Miután a tanulóknak elegendő idejük volt e feladat elvégzésére, kérj meg egy tanulót minden csoportból, hogy ossza meg az osztály egészével, mit tanult a csoportja. Hogy segíts a tanulóknak meglátni, miként tudnák alkalmazni, amit tanultak, a beszámolójuk közben vagy után tegyél fel a következőkhöz hasonló kérdéseket:

Hogyan erősíthetjük meg otthonainkat az ellenség támadásaitól?
Miért fontos az utolsó napokban a fizikai felkészülés (például az iskolázottság vagy a házi raktározás)?
Miként nyújt védelmet számunkra a családokban, illetve az egyházközségekben vagy gyülekezetekben való gyülekezés?
Segített-e már nektek az ima abban, hogy lelki erőre tegyetek szert? Mikor?
Hogyan készíthet fel minket a jövőre a bűnbánat?
Milyen áldásokat kapunk, amikor követjük az élő prófétákat és apostolokat?
Hogyan hívhatjuk meg életünkbe a kinyilatkoztatás lelkét?

Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a 3 Nefi 4:7–12-t. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és figyeljék meg, mi módon részesültek áldásban az emberek lelki és fizikai felkészülésüknek köszönhetően.

Milyen igazságokat tanultatok ebből a beszámolóból? (Miközben a tanulók megosztják a válaszaikat, emeld ki a következő tantételt: Amikor lelkileg és fizikailag felkészülünk, az Úr megerősít minket a kihívások leküzdéséhez.)

Foglald össze a 3 Nefi 4:13–29-et azzal, hogy elmondod: Lakoneusz és népe legyőzték a Gadianton rablókat, vezetőiket pedig kivégezték. Olvasd fel a 3 Nefi 4:30–33-at. Kérd meg a tanulókat, hogy kövessék az olvasottakat, és figyeljék meg, hogyan reagált a nép erre a győzelemre.

Hogyan reagáltak az emberek, miután az Úr megszabadította őket az ellenségeiktől?
Mit tulajdonítottak a Gadianton rablóktól való megszabadulásuk okainak? (Bűnbánatukat, alázatosságukat és Isten jóságát. Rámutathatsz, hogy amikor bűnbánatot tartunk és megalázkodunk, Isten megtart minket megpróbáltatásaink során, és megszabadít minket belőlük.)

Megoszthatod egy olyan élményedet, amely során Istenre támaszkodtál, Ő pedig segített neked átvészelni vagy legyőzni egy megpróbáltatást. Felkérhetsz egy-két tanulót is egy hasonló élményük megosztására.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 5:1–4-et. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és keressék meg, mit tettek a nefiták azon segítség és áldások eredményeként, amelyet a Gadianton rablókkal vívott csata során kaptak. Miközben a tanulók megosztják, amit találtak, emeld ki, hogy egyik reakciójuk az evangélium hirdetése volt.

3 Nefi 5:8–26

A béke helyreállíttatik a nép között; Mormon elmagyarázza a feljegyzésekről készített kivonatát

Mondd el a tanulóknak, hogy a 3 Nefi 5 hátralévő része Mormon arról szóló magyarázatát tartalmazza, hogy miért készít kivonatot e feljegyzésről. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a 3 Nefi 5:12–15-öt, és keressék ki, mit mondott Mormon azon felelősségéről, hogy kivonatot kell készítenie a nefita feljegyzésekről.

Milyen igazságokat tanultatok ezekből a versekből a Jézus Krisztus tanítványaiként kapott felelősségünkkel kapcsolatban? (Bár a tanulók másképp fogalmazhatnak, ki kell jelenteniük a következő igazságot: Jézus Krisztus tanítványaiként felelősséggel tartozunk azért, hogy megtanítsuk másoknak az örök élethez vezető utat. Ezt az igazságot fel is írhatod a táblára.)

Mutass rá, hogy az egyik legfontosabb módja annak, hogy kimutassuk hálánkat az Úrnak a Tőle kapott áldásainkért, az, hogy segítünk másoknak is Hozzá jönni és elnyerni ugyanezeket az áldásokat. Kérd meg a tanulókat, javasoljanak pár módot, ahogyan Jézus Krisztus tanítványaiként megtaníthatják másoknak az örök élethez vezető utat. Biztasd a tanulókat arra, hogy válasszanak ki egyet vagy kettőt az evangélium megosztásával kapcsolatos e javaslatok közül, és imádságos lélekkel kérjék az Úr segítségét, miközben véghezviszik, amit választottak.

Megjegyzések és háttér-információk

3 Nefi 2:15. „És levétetett róluk az átok”

A lámánitákat sújtó átok megértéséhez segítséget nyújthat Joseph Fielding Smith elnök kijelentése a 27. leckében, a 2 Nefi 5:19–25 alatti tanítási ötlet részben. Lásd még az Alma 3:6–17 alatti megjegyzések és háttér-információk részt a 70. lecke végén.

3 Nefi 2:5–8. Nefita időszámítások

Történelmük során a nefiták három különböző viszonyítási ponthoz mérték naptárukban az időt: (1) attól az időtől, amikor Lehi elhagyta Jeruzsálemet; (2) attól az időtől, amikor a kormányzat a királyokról bírákra váltott; valamint (3) attól az időtől, amikor megadatott Jézus Krisztus születésének jele. Nem ismeretes pontosan, hogy a nefiták mikor kezdték el Jézus Krisztus születésétől számítani az időt, azonban Mormon említi ezt a változást a 3 Nefi 2:7–8-ban.

Viszonyítási pont	Körülbelül mikor használták	Szentírásrész
Amikor Lehi elhagyta Jeruzsálemet	Kr. e. 600–92	1 Nefi 1–Móziás 29
Amikor királyok uralkodásáról bírák kormányzására váltottak	Kr. e. 92–Kr. u. 1	Móziás 29–3 Nefi 1
Amikor feltűnt Jézus Krisztus születésének jele	Kr. u. 1–421	3 Nefi 1–Moróni 10