128. lecke
3 Nefi 19
Bevezetés
Miután a Szabadító bevégezte a nefiták közötti első látogatását, az esemény híre elterjedt szerte a nép között azon az éjjelen. (A 3 Nefi 11–18-ban feljegyzett események mind egy nap során történtek meg.) Az emberek „egész éjjel rendkívül fáradoztak, hogy másnap azon a helyen lehessenek”, ahol a Szabadító ismét megjelenik majd (3 Nefi 19:3). Reggel a tizenkét tanítvány tanította az embereket és imádkoztak velük. Jézus Krisztus megjelent, és megparancsolta a sokaságnak, hogy imádkozzanak, míg Ő értük imádkozik az Atyához. Hitüknek köszönhetően a tizenkét tanítvány megtisztult. Jézus azért imádkozott, hogy a tanítványok és mindazok, akik hittek szavaiknak, eggyé válhassanak Ővele és Atyjával.
Javaslatok a tanításhoz
3 Nefi 19:1–14
A tizenkét tanítvány szolgál a népnek a Szabadító parancsolata szerint
Kérd meg a tanulókat, képzeljék el, mit tennének vagy mit éreznének, ha tudnák, hogy Jézus Krisztus holnap eljön a templomhoz (vagy a cövekközpontba vagy a városközpontba vagy valami olyan helyszínre, amelynek a megközelítése némi erőfeszítést igényelne a tanulók részéről).
-
Hogyan jutnátok oda?
-
Kivel szeretnétek odamenni?
-
Mit tennétek, hogy felkészüljetek erre az élményre?
Emlékeztesd a tanulókat, hogy a Szabadító a nefiták közti látogatása első napjának végéhez közeledve arra buzdította az embereket, hogy térjenek vissza otthonaikba, gondolkodjanak el és imádkozzanak a tanításairól, hogy felkészüljenek az Ő másnapi látogatására (lásd 3 Nefi 17:3). Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a 3 Nefi 19:1–3-at, és keressék meg, hogyan reagáltak a nefiták a Szabadító azon ígéretére, hogy másnap vissza fog térni. Miután a tanulók beszámolnak arról, mit találtak, foglald össze a 3 Nefi 19:4–8-at azzal, hogy elmondod: miután a sokaság összegyűlt másnap, a tizenkét tanítvány tizenkét csoportra osztotta és tanítani kezdte őket. Miután arra utasították a sokaságot, hogy térdeljenek le imádkozni, a tizenkét tanítvány szintén imádkozott, majd pedig megtanították a népnek ugyanazokat az igazságokat, amelyeket a Szabadító az előző nap tanított. Aztán a tanítványok ismét letérdeltek és imádkoztak.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 19:8–9-et. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és keressék meg, miért imádkoztak a tanítványok.
-
Mi volt az, amit a tanítványok a leginkább óhajtottak?
-
A tizenkét tanítványon volt a sor, hogy az egyház ügyeit irányítsák a nefiták között, miután a Szabadító eltávozott közülük. Mit gondoltok, miért volt szükségük a Szentlélekre a szolgálatukhoz?
-
Amikor ti imádkoztok, mi az a néhány dolog, amire a leginkább vágytok?
-
Imádkoztok a Szentlélekért? Miért igen vagy miért nem?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 19:10–12-t. Miután befejezte az olvasást, mondd el, hogy ez a második keresztelés különleges körülmény volt. Noha a nefiták korábban már megkeresztelkedtek a bűnök bocsánatára, és érdemesek voltak Jézus Krisztus jelenlétében lenni, a Szabadító azt parancsolta nekik, hogy keresztelkedjenek meg ismét, mivel most újra megszervezte az egyházat.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 19:13–14-et. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és figyeljék meg, milyen áldásokban részesültek a tanítványok igazlelkű vágyaik eredményeként. Hogy segíts a tanulóknak jobban vágyni a Szentlélek hatására az életükben, végezzétek el a következő tevékenységet:
Oszd párokra a tanulókat! Kérd meg az egyes párokat, hogy készítsenek felsorolást a jegyzetfüzetükben vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukban arról, hogy mit tesz a Szentlélek azok számára, akik érdemesen élnek. Azután kérd meg a tanulókat, hogy vessék össze felsorolásukat Robert D. Hales elder, a Tizenkét Apostol Kvóruma tagjának következő kijelentésével. (Óra előtt készíts másolatokat ebből a kijelentésből, vagy írd fel a táblára.) A tanulók egészítsék ki a felsorolásukat bármilyen új gondolattal, amelyet a kijelentés felolvasása során találnak.
„A Szentlélek [képezi a forrását] bizonyságunknak az Atyáról és a Fiúról. […]
Állandó társként szükségünk van a Szentlélekre, hogy segítsen nekünk jobb döntéseket hozni azon választások során, melyekkel nap mint nap szembesülünk. […] A Lélek társasága erőt ad majd nekik [a fiataljainknak] ahhoz, hogy ellenálljanak a gonosznak, és ha szükséges, megbánják a bűneiket, és visszatérjenek a szoros és keskeny ösvényre. […] Mindannyiunknak szüksége van erősítésre, mely a Szentlelken keresztül áll rendelkezésre. […] A Szentlélek ajándéka segít a család tagjainak bölcs döntések meghozatalában – olyan döntésekében, melyek segítenek nekik családjaikkal együtt visszatérni Mennyei Atyjukhoz, valamint az Ő Fiához, Jézus Krisztushoz, hogy örökre Velük éljenek” (lásd A keresztelés szövetsége: a királyságban és a királyságból valónak lenni. Liahóna, 2001. jan. 8.).
-
Milyen tekintetben lennének hasznosak az egyház fiataljai számára a listátokon szereplő áldások?
Kérd meg a tanulókat, hogy nézzék át az áldásokról készített felsorolásukat, és gondolkodjanak el azon, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy alkalmassá váljunk az adott áldásokra. Kérd meg őket, hogy olvassák el magukban a 3 Nefi 19:9, 13-at, és keressenek egy tantételt a Szentlélek hatásának elnyeréséről. Írják le a talált tantételt. Kérd meg néhányukat, hogy osszák meg, mit írtak. (A tanulók valami ehhez hasonlót oszthatnak meg: Igazlelkű vágyaink és imáink alkalmassá tehetnek minket arra, hogy elteljünk a Szentlélekkel.)
-
Előfordult-e már, hogy igazlelkű vágyaitok és imáitok segítettek nektek érezni a Lélek hatását? Mikor?
Írd fel a táblára a következő befejezetlen kijelentést. Kérd meg a tanulókat, hogy másolják le, majd pedig egészítsék ki a saját szavaikkal.
Azáltal fogom kimutatni Mennyei Atyámnak, hogy vágyom a Szentlélek társaságára, hogy…
3 Nefi 19:15–36
A Szabadító megjelenik, és imádkozik az emberekért, hogy hitük által megtisztulhassanak
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 19:15–16-ot. Mutass rá, hogy miközben az emberek térdeltek, három különálló imának voltak tanúi, melyeket Jézus Krisztus a tanítványaiért és a sokaságért mondott. (Mondd el, hogy az osztály a lecke későbbi részében fogja tanulmányozni a Szabadító harmadik imáját.)
Óra előtt írd fel a táblára a következő szentírásutalásokat és kérdéseket (vagy készíthetsz egy másolatot kiosztható anyagként minden tanuló számára):
Mit tanulhatunk az imáról ebből a szakaszból?
Hogyan tudnátok a személyes imáitokra vonatkoztatni az e versekből tanultakat?
Oszd az osztályt háromfős csoportokra. (Ha kicsi az osztályt, alkothattok kisebb csoportokat is.) Minden csoportból add ki feladatul egy tanulónak a táblára írt egyik szentírásrész elolvasását. Mondd el a tanulóknak, hogy csoportjukban mindegyiküknek készen kell állnia a táblán álló kérdések megválaszolására.
Elegendő idő eltelte után a tanulók osszák meg a kérdésekre adott válaszaikat csoportjuk többi tagjával. Készülj fel arra, hogy a tanulók esetleg megkérdezik, miért imádkoztak a tanítványok a Szabadítóhoz (lásd 3 Nefi 19:18). Mutass rá, hogy ebben az egyedülálló esetben a tanítványok azért imádkoztak Jézus Krisztushoz, mert Ő személyesen ott volt velük az Atya képviselőjeként (lásd 3 Nefi 19:22).
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 19:31–34-et. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és vegyék fontolóra, hogy a Szabadító imája miért volt olyan nagy hatással az emberekre. Kérj meg néhány tanulót, hogy számoljanak be arról, mit találtak. Bár a tanulók sok igazságot tanulhatnak egymástól gondolataik megosztása során, a következő tevékenység két tantételt fog kiemelni, amelyet megfogalmazhatnak a tanulás során.
Írd fel a táblára a következőket: Amikor hitet gyakorolunk Jézus Krisztusban…
Kérd meg a tanulókat, hogy fussák át a 3 Nefi 19:28-at, és keressék meg, miként tudnák kiegészíteni a táblán lévő kijelentést. (Kérd meg a tanulókat, hogy írják le a válaszaikat. A következő az egyik módja annak, ahogy a tanulók befejezhetik a kijelentést: Amikor hitet gyakorolunk Jézus Krisztusban, megtisztulhatunk.)
-
Mit jelent megtisztulni? A Jézus Krisztusba vetett hit gyakorlása hogyan segít, hogy tiszták legyünk?
-
Hogyan gyakoroltak hitet a tanítványok a 3 Nefi 19-ben feljegyzett események során?
Hogy segíts a tanulóknak megérteni, hogy a Szentlélek által tisztulunk meg, emlékeztesd őket, hogy a tanítványok már megkapták a Szentlelket, és „eltöltötte őket …a tűz” (3 Nefi 19:13). Mondd el, hogy az „eltöltötte őket …a tűz” kifejezés jelképes értelemmel bír, és arra az áldásra utal, hogy megtisztultak a Szentlélek hatása által.
Kérd meg a tanulókat, hogy újra olvassák el magukban a 3 Nefi 19:23, 29-et, és keressenek még egy áldást, amely megadatik azoknak, akikkel velük van az Úr Lelke. (Miután a tanulók elolvasták e verseket, javasolhatod, hogy jelöljék be mindkét versben a „hogy egyek lehessünk” kifejezést.)
-
Miként egyek Jézus Krisztus és az Atya? (Különálló, kézzel fogható lények, de egyek a céljaikat és a tant tekintve. Tökéletes egységben valósítják meg a Mennyei Atya szabadítást hozó isteni tervét.)
-
Mit jelent számunkra eggyé válni az Atyaistennel és a Fiúval?
-
Mit tanulhatunk a 3 Nefi 19:23, 29-ből arról, hogy miként válhatunk eggyé Velük? (Hit által megtisztulhatunk, és eggyé válhatunk Jézus Krisztussal, ahogyan Ő és az Atya egyek.)
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő kijelentést D. Todd Christofferson eldertől, a Tizenkét Apostol Kvóruma tagjától. Kérd meg az osztályt, hogy figyeljék meg, miként válhatunk eggyé az Atyával és a Fiúval:
„Jézus tökéletes egységet valósított meg az Atyával azáltal, hogy alávetette magát, testileg és lelkileg is, az Atya akaratának. Szolgálata mindig tisztán céltudatos volt, mert semmilyen gyengítő és elterelő kettőslelkűség nem volt benne. Jézus ezt mondta Atyjára utalva: »Én mindenkor azokat cselekszem, a melyek néki kedvesek« (János 8:29). […]
Addig biztosan nem leszünk egyek Istennel és Krisztussal, amíg nem az ő akaratuk és érdekük lesz a leghőbb vágyunk. Ez a fajta alázatosság nem érhető el egyetlen nap alatt, de a Szentlelken keresztül az Úr tanítani fog minket, ha mi is akarjuk, addig, amíg idővel valóban azt nem mondhatjuk, hogy Ő bennünk van, ahogy az Atya Őbenne” (lásd Hogy ők is egyek legyenek mi bennünk. Liahóna, 2002. nov. 72., 73.).
Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a 3 Nefi 19:35–36-ot, és gondolkodjanak el saját imáik erején. Ígérd meg a tanulóknak, hogy nekünk is lehetnek még nagyszerűbb lelki élményeink, és fejlődhetünk az Atyával és a Fiúval elért egység felé, ha elmélyítjük hitünket és buzgón imádkozunk a Lélek társaságáért.
Megjegyzések és háttér-információk
3 Nefi 19:10–13. Újbóli keresztelkedés
Joseph Fielding Smith elnök elmagyarázta, miért kellett a nefitáknak újra megkeresztelkedniük:
„Nincs semmi különös abban a tényben, hogy amikor az Úr eljött a nefitákhoz, Nefi megkeresztelkedett, csakúgy, mint mindenki más, noha azelőtt már meg voltak keresztelve.
A nefiták között az egyház Krisztus eljövetele előtt nem volt meg a maga teljességében, és Mózes törvénye alatt állt. A Szabadító visszaállította a teljességet, és megadta nekik az evangélium minden szertartását és áldását. Így aztán tulajdonképpen új szervezet lett, melybe a keresztelés által léptek be.
Hasonló a helyzet ebben az adományozási korszakban. Joseph Smith próféta és Oliver Cowdery az angyalként megjelent Keresztelő János parancsára keresztelkedtek meg. Több más ember is megkeresztelkedett az egyház megszervezése előtt. Azonban aznap, amikor az egyházat megszervezték, mindazok, akik korábban már megkeresztelkedtek, újfent megkeresztelkedtek, nem a bűnök bocsánatára, hanem az egyházba való belépésre. Mindegyik esetben ugyanaz volt az ok” (Answers to Gospel Questions, comp. Joseph Fielding Smith Jr., 5 vols. [1957–66], 3:205–6).
3 Nefi 19:18, 22. „Jézushoz imádkoztak”
A szentírásokból és az utolsó napi szent próféták tanításaiból tudjuk, hogy az Atyaistennek kell hódolnunk, és csak Hozzá szabad imádkoznunk. Nem szabad Jézus Krisztushoz imádkoznunk. Például a Szabadító ezt tanította a nefitáknak: „Mindig imádkozzatok tehát az Atyához az én nevemben” (3 Nefi 18:19). Azonban nem sokkal azután, hogy a Szabadító ezt tanította, nefita tanítványai közvetlenül Őhozzá imádkoztak (lásd 3 Nefi 19:18). Azt mondta, azért tettek így, mert Ő velük volt (lásd 3 Nefi 19:22). Bruce R. McConkie elder a Tizenkét Apostol Kvórumából elmagyarázta, hogy ez kivételes eset volt – egy egyedi helyzet:
„Különleges oka van annak, miért került sor erre ebben az esetben, egy egyszeri alkalommal. Jézus már megtanította nekik, hogy nevében az Atyához imádkozzanak, és először így is tettek. […] Jézus az Atyát jelképezve ott volt előttük. Látták őt, mintha az Atyát látták volna; Őhozzá imádkoztak, mintha az Atyához imádkoztak volna. Különleges és egyedi helyzet volt ez” (The Promised Messiah [1978], 560, 561).