3 Nefi 11:18–16:20 (25. rész)

Felkészülési anyag az otthon tanulók oktatója számára

A napi otthontanulási leckék összefoglalása

A következő részt – a 3 Nefi 11:18–16:20-ban (25. rész) tanulmányozott tanok és tantételek összefoglalását – nem arra szánták, hogy a lecke részeként mind megtanítsd. A lecke, melyet tanítasz, csak néhány tanra és tantételre fog összpontosítani. Kövesd a Szent Lélek sugalmazásait, amikor figyelembe veszed az általad tanított fiatalok szükségleteit.

1. nap (3 Nefi 11:18–12:48)

A tanulók megtanulták, hogy a keresztelést megfelelő felhatalmazással rendelkező személy révén és az Úr által lefektetett módon kell elvégezni. Tanulmányozták Krisztus tanát is, és megtanulták, hogy a Szentlélek bizonyságot tesz a Mennyei Atyáról és Jézus Krisztusról. A boldogmondásoknak és a Szabadító magasabb törvényről szóló magyarázatának tanulmányozása során megtanulták, hogy ha Jézus Krisztus tanításai szerint élünk, akkor áldottak leszünk, és felkészülünk arra, hogy belépjünk a mennyek királyságába. Azt is megtanulták, hogy amikor Krisztushoz jövünk és betartjuk a parancsolatait, hasonlóbbá válhatunk Hozzá és Mennyei Atyánkhoz, akik tökéletesek.

2. nap (3 Nefi 13)

A Szabadítónak az adakozás, az imádkozás és a böjtölés mögött rejlő indíttatásról szóló tanításaiból a tanulók megtanulták, hogy ha azért hajtunk végre igazlelkű tetteket, hogy Mennyei Atyánk kedvében járjunk, akkor Ő majd nyíltan megjutalmaz minket. Miközben a Szabadító arról szóló tanításait tanulmányozták, hogy lehetetlen két mesternek szolgálni, a következő tantételeket tanulták: Ahhoz, hogy Isten legyen a mesterünk, a világ dolgainál jobban kell szeretnünk és szolgálnunk Őt. Ha Isten királyságát keressük először, akkor Ő segíteni fog gondoskodnunk a szükségleteinkről.

3. nap (3 Nefi 14)

A Szabadító tanításai az igazlelkű ítélkezésről segítettek a tanulóknak megérteni, hogy aszerint leszünk megítélve, ahogyan mi megítélünk másokat. Azt is megtanulták, hogy Mennyei Atyánk megáld minket, amikor a segítségéért imádkozunk. A tanulók rajzokat készítettek a Szabadító tanításai illusztrálására, és megtanulták, hogy meg kell cselekednünk a Mennyei Atya akaratát ahhoz, hogy beléphessünk a mennyek királyságába.

4. nap (3 Nefi 15–16)

A tanulók megtanulták, hogy Jézus Krisztus az evangélium minden törvényének és parancsolatának forrása. Ha Őrá tekintünk azáltal, hogy betartjuk a parancsolatait és mindvégig kitartunk, akkor Ő örök életet ad nekünk. Amikor a tanulók a Szabadító „más juhokról” szóló tanításait tanulmányozták (3 Nefi 15:21), megtanulták, hogy Isten minden gyermekével törődik, és kinyilvánítja magát nekik. Azt is megtanulták, hogy Isten hitünk és engedelmességünk mértékében ad nekünk tudást és igazságot.

Bevezetés

Ebben a leckében a tanulók el fognak gondolkodni azon, hogy a viszálykodás hogyan befolyásolja azt a képességüket, hogy érezzék a Lelket. Arra is lehetőségük adódik majd, hogy felidézzenek olyan embereket, akik jó példát jelentettek számukra, és megfontolják, ők maguk hogyan szolgálhatnak még inkább példaként másoknak.

Javaslatok a tanításhoz

3 Nefi 11:18–41

Jézus Krisztus megadja a keresztelés módját, elítéli a viszálykodást, és kijelenti a tanát

Írd fel a táblára a viszálykodás szót, és kérd meg a tanulókat, hogy adják meg a szó meghatározását (vitatkozás, összetűzés vagy veszekedés).

Kérd meg a tanulókat, hogy soroljanak fel a táblán néhány olyan helyzetet vagy tevékenységet, amelyekben viszálykodást tapasztalhatnak. (Az egyik tanuló szolgálhat írnokként, míg a többiek válaszolnak.) E tevékenység végzése közben kerüljétek azt, amit Dallin H. Oaks elder a Tizenkét Apostol Kvórumából „ellenséges módszereknek” nevezett, amelyek „vitát és veszekedést” szülhetnek (The Lord’s Way [1991], 139).

Emlékeztesd a tanulókat, hogy a 3 Nefi 11-ben arról olvastak, amikor Jézus Krisztus megjelent a templomnál összegyűlt nefitáknak. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 11:28-at, és kérd meg az osztályt, hogy mondják meg, milyen témáról vitatkoztak néhányan a nefiták közül. (Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni ezt a verset, szükség szerint elmagyarázhatod, hogy a viszálykodások szó azt jelenti: veszekedés vagy vitatkozás.)

Kérdezd meg: Szerintetek miért fontos, hogy kerüljük a viszálykodást vagy a vitatkozást, amikor az evangéliumról beszélgetünk másokkal?

Írd fel a táblára a következőket: A viszálykodás lelke nem Istentől való, hanem… Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a 3 Nefi 11:29–30-at, és kérd meg az osztályt, hogy határozzák meg, honnan ered a viszálykodás lelke. Az általuk talált igazságot a következőképpen lehet megfogalmazni: A viszálykodás lelke nem Istentől való, hanem az ördögtől. Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg ezt az igazságot a szentírásaikban.

Kérdezd meg: Hogyan segíthet nektek a Szabadító 3 Nefi 11:29–30-ban álló tanításaira való emlékezés, amikor olyan helyzetben találjátok magatokat, amelyben viszálykodás támadhat? (Rámutathatsz konkrét helyzetekre a tábláról, illetve a tanulók gondolhatnak egy olyan szituációra, amelyben valaki vitatkozni akar az evangélium tételeiről.)

Hogy segíts a tanulóknak megérteni a viszálykodás egyik fontos következményét, olvasd fel vagy tedd ki a következő kijelentést James E. Faust elnöktől az Első Elnökségből: „Ahol viszálykodás van, onnan eltávozik az Úr Lelke, nem számít, ki a hibás” (“What I Want My Son to Know before He Leaves on His Mission,” Ensign, May 1996, 41).

Javasolhatod, hogy a tanulók írják le ezt az igazságot a szentírásaikba, illetve a szentírás-tanulmányozási naplójukba.

Kérdezd meg: Előfordult-e már, hogy éreztétek, amint az Úr Lelke eltávozott viszálykodás miatt? Milyen érzés volt?

Mutass rá arra, mint mondott a Szabadító a viszálykodással kapcsolatban a 3 Nefi 11:30-ban: „…az én tanom az, hogy hagyjanak fel az ilyen dolgokkal.” Azután tedd fel a következő kérdéseket:

Hogyan tudunk felhagyni a viszálykodással és a vitatkozással?
Hogyan tudunk úgy nem egyetérteni valakivel, hogy közben elkerüljük a viszálykodást?
Milyen módokon éreztétek már, hogy áldásban részesültök az arra tett erőfeszítéseitekért, hogy elkerüljétek vagy leküzdjétek a viszálykodást?

Megoszthatod egy élményedet, amely során áldásban részesültél az arra tett erőfeszítéseidért, hogy elkerüld vagy leküzdd a viszálykodást. Kérd meg a tanulókat, hogy nézzék át a táblán lévő felsorolást, és válasszanak egy olyan helyzetet, amelyekben gyakran viszálykodást tapasztalhatnak. Adj nekik időt arra, hogy leírjanak egy célkitűzést azzal kapcsolatban, hogy hogyan fognak törekedni a viszálykodás elkerülésére vagy leküzdésére az adott szituációban.

3 Nefi 12–16

Jézus Krisztus olyan tantételeket tanít, amelyek segítenek gyermekeinek a tökéletesség irányában haladni

Kérd meg a tanulókat, hogy álljanak fel és mondják fel a 3 Nefi 12:48-at. Lehet, hogy párszor el kell gyakorolniuk, hogy tökéletesen fel tudják mondani ezt a szentírás-memoriter részt. Kérd meg a tanulókat, hogy a szentírásaik segítségével mutassanak rá a tökéletesség néhány jellemvonására a 3 Nefi 12:1–12-ből, amelyet szeretnének nagyobb mértékben kialakítani magukban.

Tegyél egy kevés sót egy kanálra, és kérd meg a tanulókat, találják ki, mi az. Azután kérj meg egy tanulót, hogy jöjjön ki és kóstolja meg, és úgy mondja meg, hogy mi az. Miután a tanuló megmondja, hogy só van a kanálban, kérd meg az osztályt, hogy nevezzék meg, mik a só hasznos tulajdonságai. A tanulók válaszai során győződj meg arról, hogy tudják: azon kívül, hogy a só ízesíti az ételt, tartósítószerként is használják, hogy megakadályozzák a hús megromlását.

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el a 3 Nefi 12:13-at, hogy meglássák, kit hasonlított a Szabadító a sóhoz. A tanulók válaszai során mondd el, hogy az Úr itt nem csupán a templomnál aznap összegyűlt sokaságra utalt, hanem mindazokra, akik megkeresztelkednek az Ő szövetségébe.

Kérdezd meg: Milyen tekintetben lehetünk Jézus Krisztus követőiként olyanok, mint a só? (Segítenünk kell megőrizni vagy megszabadítani az embereket, és jobbá kell tennünk a világot azáltal, hogy jó hatással vagyunk másokra.)

Magyarázd el, hogy a 3 Nefi 12:13-ban az íz szó nem csupán magára a só ízére utal, hanem a tartósítószerként betöltött funkciójára is.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő kijelentést Carlos E. Asay eldertől, a Hetvenek tagjától, arról, hogy hogyan veszítheti el a só az ízét:

„A só az idővel sem veszti el az ízét. Az íz keveredéssel és szennyezéssel veszik el. Hasonlóképpen …az íz és a minőség elillan az emberből, amikor elméjét tisztátalan gondolatokkal szennyezi be, amikor száját megszentségteleníti azzal, hogy az igazságnál kevesebbet mond, illetve amikor erejét helytelenül gonosz cselekedetekre fordítja” (“Salt of the Earth: Savor of Men and Saviors of Men,” Ensign, May 1980, 42).

Kérdezd meg: Miért kell törekednünk tisztának lenni ahhoz, hogy jó hatással lehessünk másokra?

Mutass a tanulóknak egy zseblámpát. Kapcsold be, és kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el a 3 Nefi 12:14–16-ot, és figyeljék meg, mit tanított a fény segítségével a Szabadító a szövetséges népe szerepéről a világban. Még a felolvasás előtt elmagyarázhatod, hogy a véka olyan kosarat jelent, amelyet mérőedényként használtak.

Kérdezd meg: Miként lehetnek világosság mások számára az egyháztagok, akik betartják szövetségeiket?

Takard le a fényt egy kosárral vagy törölközővel, azután tedd fel a következő kérdéseket:

Milyen módokon érezhetünk kísértést arra, hogy elrejtsük a világosságunkat?
A 3 Nefi 12:16 szerint miért szeretné a Szabadító, hogy igazlelkű példát mutassunk másoknak? (Amikor igazlelkű példát mutatunk, segítünk másoknak a Mennyei Atyát dicsőíteni. Javasolhatod a tanulóknak, hogy írják be ezt a tantételt a szentírásaik margójára.)
Kinek az igazlelkű példája segített nektek közelebb kerülni a Mennyei Atyához vagy erősítette meg a vágyatokat, hogy még inkább az evangélium szerint éljetek?

Biztasd a tanulókat arra, hogy legyenek olyanok, mint a só és a világosság a világ számára azáltal, hogy úgy döntenek, igazlelkű példák lesznek.

Mondd el, hogy a Szabadító azzal folytatta a nefiták tanítását, hogy elmondta: a parancsolatok igazlelkű betartásának valódi jutalma akkor fog megadatni, amikor képmutatás nélkül és úgy hódolnak, hogy szívük nem csüng a földi kincseken vagy jutalmakon. Írd fel a táblára a következő szentírás-utalásokat: 3 Nefi 13:22; 13:31–33; 14:7–8; 15:9; 16:13. Kérd meg a tanulókat, hogy fussák át ezeket a részeket, és keressenek bennük néhány jutalmat, amelyet a Mennyei Atya megígért nekünk, ha szívünk az igazlelkű életre összpontosít. Elegendő idő eltelte után kérd meg őket, hogy osszák meg, mit találtak.

Oszd meg a tanulókkal a bizonyságodat arról, hogy a Mennyei Atya és Jézus Krisztus megsegíti és megáldja majd őket az arra irányuló erőfeszítéseikben, hogy leküzdjék a viszálykodást, és igazlelkű példák legyenek a világban.

Következő rész (3 Nefi 17–22)

Mondd el a tanulóknak, hogy a 3 Nefi 17–22 tanulmányozása során arról fognak olvasni, hogy Jézus Krisztus könnyekre fakadt, amikor a nefiták gyermekei körében volt. Biztasd őket, hogy keressenek válaszokat a következő kérdésekre: Mit tett értük? Milyen további csodákat vitt véghez Jézus, amíg a nefitáknak szolgált?