75. lecke: Alma 9–10

75. lecke

Alma 9–10

Bevezetés

Alma és Amulek nem járt sok sikerrel az ammonihabelieknek való prédikálásában, mert „Sátán markában tartotta Ammoniha városa népének a szívét” (lásd Alma 8:9). Sokan közülük megkeményítették szívüket az evangéliummal szemben, és nemet mondtak Alma és Amulek azon felhívására, hogy bánják meg bűneiket. Mindazonáltal Alma és Amulek továbbra is hithűen bűnbánatra szólította őket, bizonyságot téve arról, hogy mivel megtanították nekik az igazságot és megtapasztalták Isten hatalmát, az Úr elvárja tőlük, hogy igazlelkűbbek legyenek a lámánitáknál, akiknek nem tanították az igazságot. Alma és Amulek azt tanították, hogy ha Ammoniha népe nem bánja meg bűneit, akkor pusztulás vár rájuk. Azt is tanították a népnek, hogy csakis Jézus Krisztus által lehetséges a megváltás.

Javaslatok a tanításhoz

Alma 9

Alma figyelmezteti Ammoniha népét, hogy bánják meg bűneiket és készüljenek Jézus Krisztus eljövetelére

Ismertesd a következő helyzetet: Van két tanuló. Mikor beérnek az iskolába, a tanáruk meglepetésszerűen bejelenti, hogy dolgozatot fognak írni. Az első tanuló mindennap bejárt az órára, a második tanuló azonban betegség miatt két hetet hiányzott.

Várhatóan melyik tanuló ír majd jobb dolgozatot?

Buzdítsd a tanulókat, hogy fussák át az Alma 9:1–7-et, és keressenek olyan szavakat és kifejezéseket, melyek arra utalnak, hogy Ammoniha népe mennyire értette meg az evangéliumot és Isten hatalmát. Számoljanak be arról, hogy mit találtak.

Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel az Alma 9:8–13-at! Kérd meg az osztályt, hogy keressenek olyan szavakat és kifejezéseket, melyek arra utalnak, hogy tanították-e ezeknek az evangéliumot, vagy volt-e tudomásuk Isten hatalmáról. (A válaszaik közt legyen ott, hogy „elfelejtettétek” és „nem emlékeztek”.)

Ammoniha népe tanult-e valaha az evangéliumról vagy tanították-e őket Isten hatalmáról?
Milyen okai lehetnek annak, ha az emberek, akiknek megtanították az evangéliumot, elfelejtik azt, vagy nem értik, amit tanítottak nekik?

Buzdítsd a tanulókat, hogy fussák át az Alma 8:9, 11; 9:5, 30; és 12:10–11-et, és keressenek olyan szavakat és kifejezéseket, melyek arra utalnak, hogy Ammoniha népe miért felejtette el vagy miért nem értette meg mindazt, amit tanítottak nekik. („Sátán nagyon markában tartotta a szív[üket]”; „megkeményítették a szívüket”; „keményszívű és merevnyakú nép voltak”; „szív[ük] nagyon megkeményedett Isten szavával szemben”.)

Másold át a táblára a következő táblázatot, és kérd meg a tanulókat, hogy másolják le maguknak a jegyzetfüzetükbe vagy szentírás-tanulmányozási naplójukba. (Hagyj bőven helyet az írásra.)

	A nép lelki háttere	Amit az Úr elvárt a néptől, és amit megígért a népnek
Lámániták (Alma 9:14–17)
Ammoniha népe (Alma 9:18–24)

Rendezd párokba a tanulókat. Kérj meg minden párt, hogy a szentírásutalások segítségével töltsék ki a táblázatot. Ezután a tanulók a táblázatuk alá írják le egy mondatban, hogy mit tanultak. Kérd meg néhányukat, hogy osszák meg, amit leírtak. A tanulók más szavakkal is kifejezhetik, de válaszaik a következő igazságot tükrözzék: Az Úr szigorúbb engedelmességet vár el azoktól, akiknek tudásuk van az evangéliumról és részesültek annak áldásaiban. Hogy segíts a tanulóknak megérteni, miképpen vonatkozik ez a tantétel az életükre, tedd fel a következő kérdéseket:

Mit gondoltok, az Úrnak miért voltak magasabb elvárásai Ammoniha népével szemben?
Miért igazságos az, hogy az Úr szigorúbb engedelmességet vár el azoktól, akiknek tudásuk van az evangéliumról és részesültek annak áldásaiban?

Hangsúlyozd ki az Alma 9:20-ból azt a kifejezést, hogy „az Úrnak oly igen kedvelt népe voltak”. (Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg ezt a kifejezést.)

Az egyház tagjai ma milyen értelemben „az Úrnak oly igen kedvelt népe”?
Az Alma 9:19–23 szerint milyen ajándékokat és áldásokat tapasztaltak meg a nefiták (beleértve Ammoniha népét is) azért, mert az Úr szövetséges népe voltak?
Milyen ajándékokban és áldásokban volt részetek amiatt, hogy az Úr egyházának tagjai vagytok?
Mondjatok példákat arra, hogy mit vár el tőlünk az Úr cserébe azon ajándékokért és áldásokért, melyeket tőle kaptunk?

Add ki egyéni tanulmányozásra az osztály egyik felének az Alma 9:24–27-et, a másik felének pedig az Alma 9:28–30-at. Kérd meg a tanulókat, hogy foglalják össze saját szavaikkal a nekik kijelölt szentírásrészeket. Írd fel az alábbi kérdéseket a táblára, segítségképpen az összegzésük elkészítéséhez:

Milyen bizonyítékát látjátok e versekben annak, hogy az Úr szigorúbb engedelmességet vár el azoktól, akiknek tudásuk van az evangéliumról és részesültek annak áldásaiban?

Mely áldások elnyerésének lehetőségére emlékeztette Alma a népet?

Mit mondott Alma a népnek, mit kell tenniük ezen áldások elnyeréséért?

Miután a tanulóknak elegendő idejük volt az olvasásra, kérj meg egy tanulót az osztály egyik feléből, hogy foglalja össze a kijelölt részeket. Ezután tedd fel az osztálynak a következő kérdéseket:

Milyen módokon maradhatunk hűek ahhoz a világossághoz és tudáshoz, melyet kaptunk? (A tanulók javaslatai közt lehet a szentírás-tanulmányozás, a hálaadás Istennek az áldásainkért, a rendszeres bizonyságtétel, a hetenkénti istentiszteletre járás, a naplóírás, stb.)

Alma 10:1–12

Amulek hallgat az Úr hívására, és megerősíti Alma isteni elhívását

Magyarázd el, hogy miután Alma a néphez szólt, azok feldühödtek és börtönbe akarták vetni őt. Amulek bátran kiállt a nép elé és szólt hozzájuk, a saját bizonyságát hozzátéve Almáéhoz. (Lásd Alma 9:31–34.) Foglald össze az Alma 10:1–4-et azáltal, hogy elmagyarázod, Amulek Nefi leszármazottja volt. Dolgos férfi volt, aki jelentős vagyonra tett szert. Közismert személy volt, aki népes családja és barátai körében „nem kis hír[névvel]” rendelkezett (lásd Alma 10:4). Azonban nem élt a neki tanított evangéliumi igazságok szerint.

Mit gondoltok, miért volt előnyös az, hogy Amulek, akit jól ismertek a közösségben, elkísérte Almát?

Kérdezd meg a tanulóktól, hogyan ébredtek fel ma reggel. (Például csörgőórára vagy az egyik családtagjuk ébresztette fel őket? Ha van csörgőórád vagy egy azt ábrázoló képed, akkor kiteheted az osztály elé.) Kérdezd meg a tanulóktól, hogy ki az, akit egynél többször kell ahhoz szólítgatni, hogy kikeljen az ágyból.

Egy tanuló olvassa fel az Alma 10:5–6-ot! Kérd meg az osztályt, hogy keressék ki Amulek reakcióját a lelki „ébresztőre”, melyet az Úrtól kapott.

Mit gondoltok, mire gondolt Amulek, amikor azt mondta, hogy „nem akartam meghallani” és „[nem] akartam tudni”?
Milyen módokon szólít bennünket az Úr? (A válaszok között lehet, hogy a Szentlélek sugalmazása által, a szüleink vagy egyházi vezetőink tanításai és az egyházi elhívások által.)

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban az Alma 10:7–10-et, és keressék ki a kulcsfontosságú pontokat Alma nyitóbizonyságából, melyet a népének tett.

Hogyan készítették fel Amuleket a tapasztalatai arra, hogy egy második tanú lehessen Alma üzenetéhez, melyet Ammoniha népének címzett?
Mit gondoltok, milyen változást hozott Amulek életében az a döntése, hogy engedelmeskedik?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 10:11–12-t, az osztályt pedig, hogy határozzák meg, milyen hatással volt másokra Amulek döntése, hogy engedelmeskedjen az Úr hívásának. Kérd meg őket, mondják el, mit találtak.

Írd fel a táblára a következő tantételt: Amikor meghalljuk az Úr hívását és engedelmeskedünk annak, áldásokban részesülünk mi és mások is. (Javasolhatod, hogy a tanulók írják le ezt a tantételt a szentírásaikba az Alma 10:11–12 mellé.) Hogy segíts a tanulóknak érezni e tantétel igazságát és fontosságát, kérdezd meg:

Mikor éreztétek azt, hogy megáldattatok, mert az Úr egyik hívásának engedelmeskedtetek?
Milyen áldásokat láttatok mások életében azért, mert ti vagy valaki más válaszolt az Úr hívására?
Hogyan befolyásolják ezek a tapasztalatok azon vágyatokat, hogy meghallgassátok és engedelmeskedjetek az Úr hívásainak?

Alma 10:13–32

Amulek reagál az őt ért vádakra, és figyelmezteti a népet, hogy bánják meg bűneiket

Írd fel a táblára a következő kifejezéseket:

Dühössé és támadóvá válni
Kételkedni a tanács fontosságában
Kritizálni azt, aki a tanácsot adta
Megkérdőjelezni vagy vitatni a tanácsot
Alázatosan meghallgatni és engedelmeskedni

Kérd meg a tanulókat, hogy magukban gondolják át, a táblán melyik állítás tükrözi leginkább, ahogyan ők reagálnának, ha a szüleik vagy egyházi vezetőik közül valaki kiigazítaná őket vagy azt kérné, hogy változtassanak valamin, amit tesznek.

Milyen okai lehetnek annak, hogy az emberek a fenti módokon reagálnak a kiigazításra?

Írd fel a táblára az alábbi szentírás-utalásokat: Alma 9:2–3; Alma 9:4–5; Alma 10:13, 16–17; Alma 10:24, 28–30

Kérd meg a tanulókat, hogy válasszák ki a táblán lévő egyik szentírásrészt, és egyénileg tanulmányozzák. Keressék ki belőle, hogy a szentírásrész szerint Ammoniha népe hogyan reagált Alma és Amulek üzenetére. Válasszák ki azt a kifejezést is a tábláról, amely a leginkább tükrözi a nép reakcióját. A kellő idő elteltével kérd meg a tanulókat, magyarázzák el, hogy a táblán található öt reakció közül melyik illik a leginkább a tanulmányozott részre.

Miért veszélyes lelkileg az első négy reakció a táblán?

Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel az Alma 10:19–23-at. Buzdítsd őket, hogy keressék ki, mit tanított Amulek a bűn következményeiről, és az igazlelkűek elűzéséről.

Hogy segíts a tanulóknak átgondolni a bűneink meg nem bánásának pusztító következményeit, olvasd fel a következő kijelentést Gordon B. Hinckley elnöktől:

Kép

Gordon B. Hinckley elnök

„Oly sok gonoszság található mindenütt. A kísértés, az összes ingerlő befolyásával, mindenhol ott van körülöttünk. Egyeseket sajnos elveszítünk e pusztító erők miatt. Minden elveszett felett sajnálkozunk. Gondunk van rá, hogy segítsünk nekik, megmentsük őket, de túl sok esetben elutasítják az esdeklésünket. Tragikus irányba tartanak. Ez az az út, mely a pusztulásba visz” (Bizonyságom. Liahóna, 2000. júl. 83.).

Milyen pusztító következményei vannak egy emberre vagy embercsoportra nézve annak, ha engedetlenek Isten parancsolatai iránt?

Ha van rá idő, kérd meg a tanulókat, hogy válaszolják meg írásban a következő kérdést:

Hogyan áldhatnak meg titeket a mai lecke során tanult igazságok?

Megjegyzések és háttér-információk

Alma 9:19–23. „Azok után, hogy oly sok világosságot és oly sok tudást adott nekik”

Ammoniha népének súlyosabb következményekkel kellett szembenéznie a gonoszságuk miatt, mint a lámánitáknak, mert Ammoniha népe több tudást kapott az evangéliumról. A következő kijelentés Sheri L. Dew nőtestvértől, aki a Segítőegylet Általános Elnökségében szolgált, az egyház női tagjaira utal, de ugyanúgy vonatkozik az egyház összes tagjára:

„Kivételesek vagyunk. Kivételesek vagyunk a szövetségeink, a lelki kiváltságaink, valamint az ezekkel párosuló felelősségeink tekintetében. Hatalommal vagyunk felruházva, és rendelkezünk a Szentlélek ajándékával. Van egy élő prófétánk, aki irányít minket, szertartások, melyek az Úrhoz és egymáshoz kötnek bennünket, valamint köztünk van a papság hatalma is. Megértjük, hol állunk a boldogság nagyszerű tervében. Tudjuk továbbá, hogy Isten az Atyánk, és hogy az Ő Fia a mi hűséges Szószólónk.

E kiváltságokkal hatalmas felelősségek is járnak, hiszen »akinek sok adatott, attól sok követeltetik« (T&Sz 82:3)” (vö. Istentől való nők vagyunk. Liahóna 2000. jan. 118.).

Alma 10:6–11. Az Úr hívásának való engedelmesség áldást hoz másokra

Thomas S. Monson elnök megosztott egy történetet, mely jól szemlélteti a Szentlélektől érkező sugalmazások fontosságát:

„Egy napon, késő délután épp a Deseret Sportcsarnokban úsztam, és a plafont bámulva, hátúszásban róttam a hosszokat. Egy csöndes, de annál tisztábban kivehető gondolat fészkelte be magát az elmémbe: »Itt úszkálsz szinte erőfeszítés nélkül, míg Stan barátod a kórházi ágyában lábadozik, és mozdulni sem tud.« Éreztem a késztetést: »Indulj a kórházba, és adj neki egy áldást!«

Abbahagytam az úszást, felöltöztem és a kórházba siettem, Stan szobájába. Ágya azonban üres volt. A nővér azt mondta, a tolószékében van az úszómedencénél, készülődik a kezelésre. Az említett helyre siettem, és ott volt Stan, teljesen egyedül, a medence szélén, a mélyebb résznél. Üdvözöltük egymást, majd visszatértünk a szobájába, ahol papsági áldásban részesült.

Stan lábába lassanként, de biztosan visszatért az erő és a képesség, hogy mozgassa azt. […]

Stan gyakran beszél az egyházi gyűléseken, és ilyenkor elmeséli, milyen jó volt hozzá az Úr. Van, akiknek azt is el szokta mondani, hogy milyen sötét és nyomasztó gondolatok szállták meg őt azon a délutánon, ott ülve a medence szélén. Úgy tűnt számára, hogy élete reménytelenségre van ítélve. Ilyenkor elmeséli, hogy a másik lehetőséget fontolgatta. Olyan egyszerű lett volna gyűlölt kerekesszékét belehajtani a mély medence csöndes vizébe. Akkor véget vethetett volna az életének. De ebben a pillanatban meglátott engem, a barátját. Aznap Stan szó szerint megtanulta, hogy nem egyedül haladunk az utunkon. Én is tanultam egy leckét aznap: Soha, de soha ne halogassuk a kapott sugalmazás követését” (“The Spirit Giveth Life,” Ensign, May 1985, 70).

Alma 10:22–23. „Az igazlelkűek imái”

Figyeld meg, milyen hatással voltak Ammoniha népére az igazlelkűek imái! Az igazlelkűek imái később, Moróni kapitány és a lámánita Sámuel napjaiban is megakadályozták a nefiták pusztulását (lásd Alma 62:40; Hélamán 13:12–14).

Spencer W. Kimball elnök azt mondta a napjainkban elmondott imákról:

„Sok-sok egyenes derékkal járó, hithű ember van, akik minden parancsolatot betartanak, és akiknek élete és imái visszatartják a világot a pusztulástól” (“Voices of the Past, of the Present, of the Future,” Ensign, June 1971, 16).

Miután az igazlelkűek elpusztultak vagy elmozdíttattak Ammonihából, imáik már nem védték a várost, és „minden élő lélek elpusztult az amonihabeliek közül” (Alma 16:9).