91. lecke: Alma 33

91. lecke

Alma 33

Bevezetés

Zorámiták egy csoportja szerette volna tudni, hogyan tudják követni Alma tanácsát, és elültetni az Úr szavát a szívükbe, illetve gyakorolni a hitüket. A szentírásokat használva Alma tanította az embereket a hódolatról, az imáról, valamint az irgalomról, amelyet Istentől nyerhetünk a Szabadító miatt. Arra buzdította az embereket, hogy tekintsenek Jézus Krisztusra, és higgyenek az Ő engesztelésének hatalmában.

Megjegyzés: A 94. lecke lehetőséget kínál arra, hogy három tanuló tanítson. Most kellene kiválasztanod a három tanulót, és odaadni nekik a 94. lecke kijelölt részének egy másolatát, hogy fel tudjanak készülni. Bátorítsd őket arra, hogy imádságos lélekkel tanulmányozzák a lecke anyagát, és törekedjenek a Szentlélek útmutatására, hogy tudhassák, hogyan szabják a leckét a társaik igényeire.

Javaslatok a tanításhoz

Alma 33

Alma arra tanítja a zorámitákat, hogy kezdjenek hinni Jézus Krisztusban

Írd fel a táblára: gyakorolni.

Mit jelent gyakorolni valamit? (Amikor a tanulók válaszolnak erre a kérdésre, megkérheted az egyik tanulót, hogy mutassa be, hogyan lehet gyakorlatoztatni a karját, mondjuk fekvőtámasszal, vagy a lábát, például helyben futással.)

A tanulók olvassák el magukban az Alma 33:1-et, és határozzák meg azt a gyakorlatot, amelyet a zorámiták meg szerettek volna érteni. Miután a tanulók beszámoltak arról, amit találtak, írd a következő kérdést a táblára: Hogyan gyakorolunk hitet? Kérd meg a tanulókat, hogy keressenek legalább három választ erre a kérdésre az Alma 33 tanulmányozása és megbeszélése során.

Mondd el, hogy amikor Alma elkezdte megválaszolni a zorámiták kérdését a hit gyakorlásával kapcsolatban, kijavította azt a téves elgondolást, amelyet addig képviseltek a hódolatról. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 33:2-t. Kérd meg az osztályt, hogy határozzák meg a zorámiták téves elgondolását arról, hogyan kell hódolni Istennek.

Miért gondolták azt ezek a zorámiták, hogy nem hódolhatnak Istennek? (Azért, mert nem engedték be őket a zsinagógáikba.)

Kérd meg a tanulókat, hogy összegezzék, amit az Alma 31-ből megtanultak a zorámiták hódolati szokásairól. (Lásd Alma 31:22–23. A zorámiták hetente egyszer ugyanazt az imát mondták el a zsinagógában, majd szót sem ejtettek Istenről a hét további részében.)

Miért fontos része az egyházi programokon való részvétel a hódolatunknak? Milyen más módon tudunk hódolni Istennek azon felül, hogy részt veszünk a heti egyházi gyűléseinken?

Mondd el, hogy Alma egy Zénosnak nevezett próféta tanításait idézte, hogy kijavítsa a zorámiták téves elképzeléseit arról, hogyan kell hódolniuk Istennek. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban az Alma 33:3-at, és keressék meg, milyen szót használt Alma a hódolat kifejezés mellett. (Ez a szó az ima.)

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban az Alma 33:4–10-et, és keressék ki belőle az összes olyan helyzetet, amelyben Zénos állítása szerint imádkozott.

Mikor és hol imádkozott Zénos?
Mit tanított Alma a hódolatról, amikor Zénos szavait idézte? (Segíts a tanulóknak meghatározni a következő igazságot: Imával folyamatosan hódolhatunk Istennek.)

Irányítsd a figyelmet a táblán lévő kérdésre: Hogyan gyakorolunk hitet? Ez alá a kérdés alá írd fel: Mindig imádkozzunk!

Milyen értelemben jelenti az imádkozás azt, hogy hitet gyakorolunk Mennyei Atyánkban és Jézus Krisztusban?
Mikor imádkoztál olyan helyzetben, amelyet Zénos említett? Hogyan talált megválaszolásra az imád? (Emlékeztesd a tanulókat, hogy nem szükséges megosztaniuk a túl személyes vagy bizalmas élményeiket.)

Kérd meg a tanulókat, hogy tekintsék át magukban az Alma 33:4–5, 8–9-et. Kérd meg őket, hogy keressenek olyan kifejezéseket, amelyek Isten irgalmát említik (mint például az „irgalmas vagy”, illetve az „irgalmas voltál”).

Annak érdekében, hogy segíts a tanulóknak felismerni a kapcsolatot Jézus Krisztus engesztelése és Mennyei Atyánk irgalma között, kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma Alma:11–16-ot. Kérdezd meg az osztályt, hogy kövessék a szöveget, és keressék meg azt a kifejezést, amely négy alkalommal is megjelenik ezekben a versekben. (A kifejezés a „Fiad miatt”. Bátoríthatod a tanulókat, hogy jelöljék meg ezt a kifejezést.)

Szerintetek mire gondolt Zénos, amikor azt mondta: „Fiad miatt elfordítottad tőlem az ítéleteidet”? (Segíts a tanulóknak meghatározni a következő igazságot: Jézus Krisztus engesztelése miatt nyerjük el Mennyei Atyánk irgalmát, beleértve bűneink bocsánatát is. Megkérheted a tanulókat, hogy írják ezt a tantételt a szentírásukba az Alma 33:11–16-os részhez.)

Annak érdekében, hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni az irgalmat, amelyet Jézus Krisztus engesztelésén keresztül nyerhetünk, fontold meg, hogy elmondod a következő történetet, amelyet Gordon B. Hinckley elnök idézett:

Kép

Gordon B. Hinckley elnök

„A tanár azt mondta: »Jó reggelt, fiúk! Iskolába jöttünk.« Üvöltöztek, és teli torokkal folyt a mókázás. »A helyzet az, hogy jó iskolát szeretnék, de be kell vallanom, nem tudom, hogyan kell ezt, csak ha ti is segítetek benne. Mondjuk, legyen egy pár szabályunk. Mondjátok, mik legyenek, én pedig felírom őket a táblára.«

Az egyik srác bekiabált: »Nincs lopás!« »Nincs késés!« – harsogta egy másik. Végül aztán tíz szabály került fel a táblára.

»Nos – mondta a tanár –, a szabályok semmire sem jók, ha nem tartozik hozzájuk büntetés. Mit tegyünk azzal, aki megszegi a szabályokat?«

»Tíz botütés a hátára kabát nélkül« – válaszolta az osztály.

»Az elég kemény, fiúk. Biztosak vagytok benne, hogy tartani tudjátok magatokat ehhez?« »Én támogatom« – kiáltotta az egyikük, a tanár pedig azt mondta: »Rendben, akkor ezekhez tartjuk magunkat! Osztály, vigyázz!«

Pár nap múlva »Nagy Tom« észrevette, hogy valaki ellopta az ebédjét. A tolvaj megkerült – egy kis éhes alak, úgy tíz év körüli. »Megtaláltuk a tolvajt, akinek most a szabályaitok szerint meg kell bűnhődnie – tíz botütés a hátára. Jim, gyere ide!« – mondta a tanár.

Az apró kölyök remegő lábakkal vánszorgott kifelé állig begombolt, hatalmas kabátjában, miközben így könyörgött: »Tanár Úr, olyan keményen elnáspángolhat, ahogy csak bír, de kérem a kabátomat ne vegye le!« [Megjegyzés: Szükséges lehet elmagyarázni, hogy az elnáspángolni kifejezés azt jelenti, hogy megverni valakit.]

»Vedd le a kabátodat! – mondta a tanár. – Te is segítettél a szabályok felállításában.«

»Kérem, Tanár Úr, hadd ne vegyem le!« Elkezdett kigombolkozni, és mit látott a tanár? A fiúcskán nem volt ing, és előtűnt csontos, kicsi, vézna teste.

»Hogyan is verhetném meg ezt a gyermeket? – gondolta. – De muszáj, valamit muszáj tennem, hogy egyben tarthassam ezt az iskolát.« Síri csend borult az osztályra.

»Hogyhogy nincs rajtad ing, Jim?«

Azt válaszolta: »Édesapám meghalt, édesanyám pedig nagyon szegény. Egy ingem van, és ma mossa ki, ezért a bátyám kabátjában jöttem, hogy ne fázzak.«

A tanár a pálcával a kezében vonakodott. Ekkor hirtelen »Nagy Tom« talpra ugrott, és azt mondta: »Tanár Úr, ha nem ellenzi, én átvállalom Jimtől a verést.«

»Nagyon jó, van egy bizonyos törvény, mely szerint másvalaki átvállalhatja a büntetést – mondta a tanár, majd megkérdezte: – Mindenki egyetért?«

Tom kabátja lekerült, a pálca pedig öt ütés után kettétört! A tanár kezébe temette az arcát, és azt gondolta: »Hogyan is fejezhetném be ezt a szörnyű feladatot?« Aztán meghallotta az osztály zokogását, és felnézve mit látott? Kicsi Jim két kezét Tom nyaka köré fonta. »Tom, sajnálom, hogy elloptam az ebédedet, de borzasztóan éhes voltam. Szeretni foglak a halálomig, amiért átvállaltad a verést értem! Igen, örökké szeretni foglak!«” [Ismeretlen szerző.]

E történet felidézését követően Hinckley elnök azt mondta: „Kiemelve egy kifejezést ebből az egyszerű történetből: Jézus, a Megváltóm, »magára vette a verést« értem és értetek is” („The Wondrous and True Story of Christmas,” Ensign, 2000. dec. 4).

Hogyan kapcsolódik ez a történet Alma tanításaihoz a Szabadító engeszteléséről? (Szükség szerint magyarázd el, hogy az, ahogyan Tom „magára vette Jim verését” az engesztelést jelképezi. A Szabadító magára vette a bűneinkért járó büntetést, hogy nekünk ne kelljen elviselnünk ezt a büntetést, ha megbánjuk a bűneinket.)

Mondd el, hogy Alma, Zénós szavainak idézése után egy másik prófétától, Zénóktól is idézett. Olvasd fel a tanulóknak az Alma 33:15–16-ot. Hangsúlyozd ki, mennyire csalódott Mennyei Atyánk, amikor az emberek nem hajlandóak megérteni, mit tett értük az Ő Fia.

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban az Alma 33:12–14-et, és keressék meg benne a forrást, amelyet Alma használt, amikor ezeket a tanításokat elmondta.

Miért ismerte Alma Zénos és Zénok szavait? (Azért, mert ezek a szavak a szentírásokban voltak. Rámutathatsz arra is, hogy Alma szavai a 12-es és a 14-es versben arra utalnak, hogy a zorámiták számára is hozzáférhetőek voltak ezek a szentírások. Hangsúlyozd ki, hogy a szentírások bizonyságot tesznek Jézus Krisztusról.

A táblán lévő kérdés alá írd fel: Tanulmányozzuk a szentírásokat, és higgyünk bennük!

Kép

Mózes és a rézkígyó

Mutass rá, hogy Alma egy másik szentírásbeli történetre is hivatkozott, hogy segítsen a zorámitáknak kialakítani a hitet Jézus Krisztusban. Tedd ki a Mózes és a rézkígyó című képet (62202; Evangéliumi művészeti könyv [2009]. 16. sz.). Összegezd ezt a történetet azzal, hogy elmondod, hogy amikor Mózes az izráelitákat vezette a pusztában, sokan lázadozni kezdtek ellene és az Úr ellen. Válaszként erre az engedetlenségre az Úr mérges kígyókat küldött, amelyek megmarták az embereket. Az emberek Mózeshez fordultak segítségért. Mózes imádkozott, és azt az utasítást kapta, hogy készítsen egy kígyót egy rúdon, hogy az emberek felnézhessenek rá. Engedelmeskedett, és rézből kígyót készített. (Lásd 4 Mózes 21:4–9.) Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 33:19–20-at. Kérd meg az osztályt, hogy határozzák meg, mi történt azokkal, akik felnéztek a rézkígyóra, és mi történt azokkal, akik úgy döntöttek, nem néznek fel rá.

Az Alma 33:20 szerint miért döntöttek úgy sokan, hogy nem néznek fel?

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolkodjanak el azon, vajon ők felnéztek volna-e, ha ebben a helyzetben lettek volna.

Kép

A keresztre feszítés

Mutasd meg A keresztre feszítés című képet (62505, Evangéliumi művészeti könyv, 57. sz.). Mondd el, hogy a rézkígyó a rúdon egy „mintakép” volt (lásd Alma 33:19). Más szavakkal jelképe volt valaminek, ami majd a jövőben történik meg. Jézus Krisztust jelképezte a kereszten (lásd János 3:14).

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban az Alma 33:21–23-at, és keressék meg, hogyan vonatkoztatta Alma ezt a történetet a zorámitákra. Miután a tanulók beszámoltak arról, amit felismertek, irányítsd a figyelmüket ismét a táblán lévő kérdésre: Hogyan gyakorolhatunk hitet?

Mit tanít nekünk az izráeliták és a rézkígyó története, mit kell tennünk, hogy lelkileg meggyógyuljunk?
Hogyan válaszolja meg az Alma 33:22–23 ezt a kérdést? (A tanulóknak meg kell határozniuk a következő igazságot: Azzal gyakoroljuk a hitünket, ha úgy döntünk, hogy hiszünk Jézus Krisztusban és az Ő engesztelésében.)

A táblán lévő kérdés alá írd fel: Higgyünk Jézus Krisztusban és az Ő engesztelésében!

Milyen cselekedeteket és hozzáállást láttok azokon az embereken, akik hisznek a Szabadító engesztelésében?

Annak érdekében, hogy hangsúlyozd, hogy a Jézus Krisztusba vetett hit a mi saját döntésünk, hívd fel a tanulók figyelmét a következő kifejezésre az Alma 33:23-ban: „És mindezt megtehetitek, ha akarjátok.” Bátoríthatod a tanulókat, hogy jelöljék meg ezt a kifejezést.

Írd fel a táblára a következő kijelentést, és fontold meg, hogy a tanulókat arra biztatod, hogy írják bele ezt a szentírásukba. (A kijelentés az Inquire of the Lord című beszédben található [beszéd az EOSZ vallási oktatókhoz, 2001. febr. 2.], 1, si.lds.org.)

„A nemzedékek során minden egyes gyermek maga választ hit és hitetlenség között. A hit nem örökség, hanem választás” (Henry B. Eyring elnök).

Kérd a tanulókat, hogy a jegyzetfüzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba írják le válaszaikat a következő kérdésekre: (Az óra kezdete előtt felírhatod a kérdéseket a táblára, készíthetsz belőlük kiosztható papírlapokat vagy fel is olvashatod lassan, hogy a tanulók leírhassák azokat.)

Milyen hatással volt a mindennapi életedre az a döntésed, hogy hiszel a Szabadítóban?
Hogyan erősítette meg a személyes szentírás-tanulmányozás a hitedet Mennyei Atyánkban és Jézus Krisztusban?
Hogyan erősítette meg a napi szintű személyes ima és hódolat a hitedet Mennyei Atyánkban és Jézus Krisztusban?
Érzéseid szerint mit vár el tőled Mennyei Atyánk annak érdekében, hogy nagyobb hitet gyakorolj?

Kérj meg pár tanulót, hogy mondják el válaszaikat. Tegyél bizonyságot arról, milyen fontos azt választani, hogy higgyünk a Szabadítóban.