93. lecke
Alma 36
Bevezetés
Alma a zorámitáknál végzett missziója után egyéni tanácsokat ad mindegyik fiának. Fiának, Hélamánnak szóló tanácsai az Alma 36-ban és az Alma 37-ben találhatóak. Alma bizonyságot tett Hélamánnak, hogy Isten kiszabadítja azokat, akik Őbelé helyezik a bizalmukat. Ezen igazság illusztrálásához Alma leírta évekkel korábbi élményét, amikor Jézus Krisztus engesztelése révén megszabadult a bűnei okozta fájdalomtól. Beszélt azon erőfeszítéseiről is, hogy Krisztushoz vezessen másokat, hogy ők is saját maguk tapasztalhassák meg a bűnbánat örömét.
Megjegyzés: A 94. lecke lehetőséget kínál arra, hogy három tanuló tanítson. Ha még nem tetted meg, akkor most kellene kiválasztanod a három tanulót, és odaadni nekik a 94. lecke kijelölt részének egy másolatát, hogy fel tudjanak készülni. Bátorítsd őket arra, hogy imádságos lélekkel tanulmányozzák a lecke anyagát, és törekedjenek a Szentlélek útmutatására, hogy tudhassák, hogyan szabják a leckét a társaik igényeire.
Javaslatok a tanításhoz
Alma 36:1–5
Alma Isten szabadító hatalmáról tanítja Hélamánt
Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, szüleik bizonysága vagy egy konkrét tanítása milyen pozitív hatással volt rájuk. Kérj meg egy vagy két tanulót, hogy ossza meg gondolatait az osztállyal.
Mondd el, hogy Alma könyvének 36–42. fejezetei fiainak adott tanácsait tartalmazzák. A 36–37-es fejezet Hélamánnak szól, a 38. fejezet Siblonnak íródott, míg a 39–42. fejezet Koriántonnak szól.
Ösztönözd a tanulókat arra, hogy képzeljék magukat Hélamán helyébe, amikor hallotta atyja bizonyságát az Alma 36:1–5-ben. A tanulók olvassák el magukban ezeket a verseket, és keressék meg, mi ragadja meg őket Alma bizonyságából.
-
Mi van rátok a legnagyobb hatással ezekben a versekben? Miért?
Alma 36:6–22
Alma leírja lázadását, és elmondja, hogyan nyert bocsánatot
Mondd el, hogy további bizonyságként Isten szabadító hatalmára mindazok számára, akik Őbelé helyezik bizalmukat, Alma elmondta élményét, amikor szabadulást nyert a bűnei okozta fájdalomtól. Kérd meg a tanulókat, hogy fussák át az Alma 36:6–9-et, és összegezzék, mit történt Almával, amikor Móziás fiaival az egyház elpusztítására törekedtek.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 36:10-et. Kérd meg az osztályt, hogy határozzák meg, mennyi ideig szenvedett Alma a bűnei miatt. Mondd el, hogy az Alma 36:11–17-ben sokkal részletesebb beszámolót kapunk arról, mit élt át Alma szenvedéseinek három napja és három éjszakája során, mint megtérésének másutt található leírásaiban (lásd Móziás 27 és Alma 38). Kérd meg a tanulókat, hogy dolgozzanak párokban. Kérd meg a párokat, hogy tanulmányozzák az Alma 36:11–17-et, és keressék meg, hogyan írta le Alma félelmét és fájdalmát. Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg, amit találnak. A tanulók számoljanak be azokról a szavakról és kifejezésekről, amelyeket találtak. (Ezeket fel is írhatod a táblára.) Felteheted a következő kérdéseket, hogy elmélyítsd a tanulók ismereteit a talált szavakkal és kifejezésekkel kapcsolatosan.
-
Szerintetek mit jelent ez a kifejezés (vagy szó)? Mi okozta, hogy Alma így érzett?
-
Mit taníthat nekünk Alma tapasztalata a bűn hatásairól? (Segíts a tanulóknak meghatározni a következő igazságot: A bűn nagy fájdalomhoz, szenvedéshez és sajnálkozáshoz vezet.
-
Vajon úgy tűnik, mintha Alma a fájdalmat és a sajnálkozást közvetlenül a bűn elkövetése után tapasztalta volna? Szerintetek miért fontos felismerni, hogy a bűneink hatásait nem feltétlenül azonnal tapasztaljuk meg?
Kérd meg a tanulókat, hogy gondolkozzanak el azon élményeiken, melyek során fájdalmat és sajnálkozást éreztek a bűneik miatt. Azután olvasd fel a következő kijelentést Packer elnöktől:
„Közülünk mindenki legalábbis belekóstolt már a hibák elkövetését követő lelkiismeret-furdalás fájdalmába. […]
Ha a bűntudat vagy a csalódottság, a kudarc és a szégyen lesújtó érzései nehezednek rátok, van gyógyír„ (“The Touch of the Master’s Hand,” Ensign, May 2001, 22).
Mutass rá arra, hogy bár Alma komoly fájdalmat és bűntudatot érzett a bűnei miatt, emlékezett a gyógyírre a fájdalmai ellen.
-
Az Alma 36:17 szerint mire emlékezett?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 36:18-at. Kérd meg az osztályt, hogy keressék meg, mit tett Alma, hogy kövesse atyja tanításait. Annak érdekében, hogy a tanulók jobban megértsék ezeket a verseket, kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő kijelentést Jeffrey R. Holland eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:
„Almát megérintették atyja tanításai, különösen fontos azonban, hogy a prófécia, melyre visszaemlékezett, jövendölés volt »egy Jézus Krisztusnak, Isten Fiának az eljövetelét illetően, hogy engesztelést hozzon a világ bűneiért« (Alma 36:17). Ez az a név és az az üzenet, amelyet mindenkinek hallania kell. […] Bármilyen más imát is mondunk, bármilyen más szükségletünk is van, mindannyian valamilyen módon ettől az egyetlen könyörgéstől függünk: »Ó Jézus, Isten Fia, irgalmazz nekem.« Ő készen áll arra, hogy megadja ezt az irgalmat. Saját életével fizetett azért, hogy ezt megadja” (However Long and Hard the Road [1985], 85).
-
Szerintetek miért fontos, hogy ne csupán tanuljunk Jézus Krisztusról, hanem kérjük is az Ő engesztelésének áldásait?
Bátorítsd a tanulókat, hogy magukban gondolják végig, hogy imádkoztak-e Jézus Krisztus engesztelésének áldásaiért, beleértve a bűnbocsánat áldását is.
Kérd meg a tanulókat, hogy magukba keressék ki az Alma 36:19–22-ből azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyeket leírják, hogy miként változtak meg Alma érzései, miután irgalomért imádkozott.
-
Milyen szavakat és kifejezéseket találtatok, amelyek Alma érzéseinek átalakulását írják le?
Tedd fel a következő kérdést minden olyan szó és kifejezés kapcsán, amelyet a tanulók találtak:
-
Mit tanít ez a kifejezés (vagy szó) a Szabadító engesztelésének hatalmáról? (Amikor a tanulók válaszolnak, segíts nekik megérteni, hogy Alma fájdalma nem csupán elvétetett, hanem a helyére túlcsorduló öröm került.)
Írd fel a táblára a következő befejezetlen kijelentést: Ha Jézus Krisztusba és az Ő engesztelésébe vetett hitet gyakorolunk, akkor Ő…
-
Alma élményéből mit tanulhatunk arról, hogy mit tesz értünk az Úr, amikor őszinte bűnbánatot tartunk? (A tanulók különböző tantételeket említhetnek, de győződj meg arról, hogy kifejezésre juttatják, hogy ha Jézus Krisztusba és az Ő engesztelésébe vetett hitet gyakorolunk, akkor Ő megszabadít bennünket bűneink fájdalmától és örömmel tölt el minket. Ki is egészítheted a táblán lévő kijelentést.)
-
Mit tehetünk azért hogy Jézus Krisztusba vetett hitet gyakoroljunk annak érdekében, hogy megszabaduljunk a bűneink okozta fájdalomtól és bűntudattól?
Olvasd fel a következő történetet, és kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, miként reagálnának:
Egyik barátod, aki a Mormon könyvét olvassa, aggodalmát fejezi ki Alma az Alma 36:19-ben olvasható szavai kapcsán. Azt kérdezi tőled: „Ha vissza tudok emlékezni a bűneimre, és még mindig sajnálatot érzek miattuk, akkor ez azt jelenti, hogy nem nyertem megbocsátást?”
Kérd meg a tanulókat, hogy magyarázzák el, hogyan kapcsolódik Alma élménye ehhez a helyzethez. Miután a tanulók válaszoltak, olvasd fel a következő kijelentést Dieter F. Uchtdorf elnöktől az Első Elnökségből:
„Sátán megpróbálja majd elhitetni velünk, hogy bűneink nincsenek megbocsátva, mert mi még mindig emlékszünk rájuk. Sátán hazug; megpróbálja elhomályosítani a látásunkat, és megpróbál letéríteni bennünket a bűnbánat és a megbocsátás ösvényéről. Isten nem azt ígérte, hogy [mi] nem fogunk többé emlékezni a bűneinkre. Az emlékezés segíteni fog nekünk abban, hogy nehogy újra elkövessük ugyanazokat a hibákat. Ha azonban igazak és hithűek maradunk, bűneink emléke idővel enyhülni fog. Ez része lesz a szükséges gyógyító és megszentelő folyamatnak. Alma bizonyságát tette arról, hogy miután Jézushoz kiáltott irgalomért, még mindig emlékezett a bűneire, de bűnei emléke többé már nem gyötörte és kínozta őt, mert tudta, hogy megbocsátást nyert (lásd Alma 36:17–19).
A mi felelősségünk az, hogy minden olyan dolgot elkerüljünk, ami visszahozná a régi, bűnnel teli emlékeket. Ha továbbra is »megtört szívvel és töredelmes lélekkel« (3 Nefi 12:19) rendelkezünk, bízhatunk benne, hogy Isten »többé nem fog emlékezni« a bűneinkre” (A biztonságos visszatérés pontja. Liahóna. 2007. máj. 101.).
-
Uchtdorf elnök kijelentése alapján hogyan magyaráznátok el, mit jelent az, hogy „nem szaggatott többé fel bűneim emléke” (Alma 36:19)?
Tegyél bizonyságot arról, hogy ha Jézus Krisztusba és az Ő engesztelésébe vetett hitet gyakorlunk, akkor Ő megszabadít bennünket bűneink fájdalmától, és örömmel tölt el bennünket. Bátorítsd a tanulókat, hogy gondolkodjanak el azon, hogyan alkalmazhatnák az Alma élményeiből tanultakat. Ha az idő engedi, az osztállyal énekeljétek el a „Hol találok békét?” című himnuszt (Himnuszok, 73. sz.).
Alma 36:23–30
Alma elmondja, miért munkálkodik folyamatosan azon, hogy másokat bűnbánatra vezessen
Fontold meg a következő tevékenység használatát annak érdekében, hogy segíts a tanulóknak megérteni, miért munkálkodott Alma azon, hogy másokat bűnbánatra vezessen. (Ha nem lehetséges, hogy apró jutalmakat biztosíts az osztály számra, akkor el is mondhatod szóban a tevékenységet.)
Mutass fel egy jutalmat (például egy sütit, csokit vagy cukorkát), és kérdezd meg, hogy szereti-e valaki az osztályból. Harapj bele, és mondd el, milyen ízletes. Mondd el az osztálynak, hogy annyira finom, hogy szeretnéd megosztani az egész osztállyal. Mutass meg még többet ugyanebből a jutalomból, és kérdezd meg, hogy szeretné-e valaki megkóstolni. Oszd meg a finomságot mindenkivel, aki kér belőle.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 36:23–24-et. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék a szöveget, és keressék meg, hogyan hasonlítható a kóstolás Alma megtérését követő élményéhez.
-
Miben hasonlítottak Alma cselekedetei a kóstoltatáshoz? Mit szeretett volna Alma, hogy mások is megízleljék?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Alma 36:25–26-ot. Kérd meg az osztályt, hogy határozzák meg, hogyan befolyásolták Almát és másokat is Alma erőfeszítései az evangélium tanítására.
-
Milyen hatással voltak Alma tanításai saját magára és másokra?
-
Milyen tantételeket tanulhatunk ezekből a versekből? (A tanulók más szavakkal fogalmazhatják meg, de győződj meg arról, hogy kifejezésre juttatják, hogy hatalmas örömöt nyerhetünk, amikor igyekszünk másokat Krisztushoz vezetni.)
Összegezd az Alma 36:27–30-at azzal, hogy elmondod, hogy Alma ismét bizonyságot tett Hélamánnak arról, hogy az Úr kiszabadítja azokat, akik Őbelé helyezik bizalmukat. Tegyél bizonyságot arról az örömről, amelyet akkor tapasztalhatunk, amikor Jézus Krisztusba vetett hitet gyakorolunk, és másokat is erre bátorítunk. Annak érdekében, hogy segíts a tanulóknak alkalmazni az Alma 36-ból tanultakat, kérd meg őket, hogy végezzék el az alábbi tevékenységek egyikét. (Ezeket fel is írhatod a táblára.)
-
Gondoljátok át, hogy éreztétek-e már azt, hogy a Szabadító megszabadít benneteket a bűneitektől és örömmel tölt el titeket. A szentírás-tanulmányozási naplótokba írjátok le, mit tesztek majd, hogy elnyerhessétek ezeket az áldásokat.
-
Gondoljatok valakire (egy barátra, családtagra vagy az egyházközség egyik tagjára), akinek előnyére válna a Szabadítóról szóló bizonyságotok. Írjatok levelet ennek a személynek, amelyben leírjátok a bizonyságotokat arról, hogy Jézus Krisztus hogyan képes megszabadítani bennünket a bűn fájdalmától, és eltölteni bennünket örömmel.
Megjegyzések és háttér-információk
Alma 36:12. „[L]elkem… fel lett szaggatva… minden bűnöm [miatt]”
Dallin H. Oaks elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt tanította, hogy a bűneink miatt érzett bizonyos fokú szenvedés a bűnbánat fontos része:
„Az igazságosság megköveteli, hogy a nem bűnbánó bűnös szenvedjen a saját bűneiért [lásd T&Sz 19:16–19]. […]
Mi a helyzet a bűnbánó bűnösökkel? Ők kapnak büntetést? Muszáj szenvedniük? […]
A bűnbánó személynek nincs szüksége arra, hogy úgy szenvedjen, mint ahogyan a Szabadító szenvedett azért a bűnért. A bűnbánatot tartó bűnösök is tapasztalnak bizonyos mértékű szenvedést, bűnbánatuknak, valamint az engesztelésnek köszönhetően azonban nem tapasztalják meg az örökkévaló gyötrelem teljes és végletes mértékét, amelyet a Szabadító elszenvedett azért a bűnért.
Spencer W. Kimball elnök, aki oly átfogó tanításokat adott a bűnbánatról és a megbocsátásról, azt mondta, hogy a személyes szenvedés »a bűnbánat igen fontos része. Senki sem indult még el a bűnbánat útján, aki nem szenvedett komolyan a bűnei miatt« (Teachings of Spencer W. Kimball, p. 88).
»Ha valaki nem szenvedett, akkor nem tartott bűnbánatot. […] A szervezetének át kell esnie egy változáson, melynek során szenved, a megbocsátás pedig csak ez után válik lehetségessé« (Teachings of Spencer W. Kimball, p. 99). […]
Minden tapasztalatunk azt a tényt erősíti, hogy személyes szenvedésen kell keresztül mennünk a bűnbánat folyamata során – a komoly bűnök esetén pedig ez a szenvedés súlyos és elhúzódó lehet. Úgy hiszem, mindannyian, akik tényleg őszinték vagyunk magunkhoz, felismerjük e tantétel igaz voltát. Éreztük ezt a saját életünkben, és láttuk mások életében is.
Azt is észre kell vennünk, hogy a bűn miatti saját szenvedésünk személyes, nem nyilvános. Gyakran csupán a bűnös, az Úr és az Úr szolgája tudja, mi történik. Az emberi törvények szerinti büntetés nyilvános természetével ellentétben a szenvedés, amely Isten törvényei szerint irgalomhoz vezet, mélyen személyes jellegű” (“Sins, Crimes, and Atonement” [address to CES religious educators, Feb. 7, 1992], 4–6, si.lds.org).
Alma 36. Kiazmus
A kiazmus (melyet olykor fordított párhuzamnak is neveznek) egy irodalmi eszköz, amelyet gyakran használtak az ősi sémita és görög verselésben éppúgy, mint más kultúrákban. A kiazmusban az egyes szavak vagy gondolatok először egy bizonyos sorrendben szerepelnek, majd pedig fordított sorrendben megismétlődnek. Ez az ismétlés fontos gondolatokat és szavakat hangsúlyoz. Az író fő gondolata gyakran a kiazmus középpontjában helyezkedik el. Az alábbi táblázatban felfigyelhetünk arra, hogy az Alma 36-ban található kiazmus fő üzenete Alma életének azon szakaszára fókuszál, amikor Jézus Krisztushoz fordult szabadításért.
A. 1. vers
B. 2. vers
C. 3. vers
D. 4–5. vers
E. 6. vers
F. 10. vers
G. 14. vers
H. 16. vers
I. 17. vers
I. 18. vers
H. 19–21. vers
G. 22. vers
F. 23. vers
E. 24. vers
D. 26. vers
C. 27. vers
B. 28–29. vers
A. 30. vers