114. lecke

Hélamán 14

Bevezetés

A lámánita Sámuel tovább prédikál a nefitáknak Zarahemlában, és bejelenti a Jézus Krisztus születését és halálát kísérő jeleket. Elmondta, hogy azért jövendölt ezekről a jelekről, hogy segítsen a népnek hinni Jézus Krisztusban, és meggyőzze őket, hogy bánják meg bűneiket. Azt tanította, hogy Jézus Krisztus engesztelése által minden ember visszatér Isten jelenlétébe. Amikor bűnbánatra hívta a népet, megígérte, hogy aki bűnbánatot tart, annak megbocsáttatik a vétke, de azok, akik nem bánják meg bűneiket, ismét kivágatnak Isten jelenlétéből.

Bizonyságtétel

A bizonyság az igazság egyszerű és határozott kijelentése. Rendszeresen tegyél bizonyságot Jézus Krisztusról és az Ő visszaállított evangéliumáról! Ez meghívja majd a Szentlélek befolyását, amely meg fogja erősíteni a tanulókat arra tett erőfeszítéseikben, hogy tanulmányozzák és megértsék az evangéliumot és aszerint éljenek.

Javaslatok a tanításhoz

Hélamán 14:1–13

Sámuel a Szabadító születését kísérő jelekről prédikál

Óra előtt rajzolj fel három nyilat a táblára az alábbiak szerint. Az óra haladtával szavakat és kifejezéseket fogtok írni a nyilak köré.

nyíl

Kérd meg a tanulókat, hogy idézzék fel, miről beszélgettek az előző óra során a Hélamán 13 kapcsán. Ha segítségre van szükségük, akkor emlékeztesd őket arra, hogy egy Sámuel nevű prófétáról tanultak. Kérd meg őket, hogy osszanak meg részleteket, amelyekre vele kapcsolatban emlékeznek, mint például ki volt, hova ment, mit tanított, és milyen lelki állapotban voltak azok, akiket tanított. Kérd meg a tanulókat, hogy emlékezzenek vissza arra, hogy miként reagáltak az emberek Sámuel üzenetére. Magyarázd el, hogy a Hélamán 14 Sámuel tanításainak folytatását tartalmazza.

Mondd el, hogy Sámuel olyan eseményekről jövendölt, amelyek a jövőben fognak bekövetkezni, némelyikük több ezer kilométerre Zarahemlától. Kérd meg a tanulókat, hogy fussák át a Hélamán 14:1–2-t, és azonosítsanak be egy eseményt, amelyet Sámuel megjövendölt (Jézus Krisztus születése).

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Hélamán 14:3–6-ot, és keressék ki azokat a jeleket, melyeket a nefiták látni fognak a Szabadító születése alkalmával. Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg ezeket a jeleket a szentírásaikban. Esetleg felhívhatod a tanulók figyelmét a lábjegyzetekben található versekre, amelyek Sámuel jövendöléseinek beteljesedésére utalnak.

• Mit jelent számotokra a Szabadító születése?

Olvasd fel a Hélamán 14:8–9-et. Hangsúlyozd ki annak a fontosságát, hogy az örökké tartó élet elnyeréséhez hinnünk kell a Szabadítóban. Írd fel a következőt a táblán lévő utolsó nyíl után: örökké tartó élet. Magyarázd el, hogy az „örökké tartó élet” ugyanazt jelenti, mint az „örök élet”. Azt jelenti, hogy olyan életet élhetünk, amilyet Isten él, és örökké az Ő jelenlétében élhetünk a családunkkal együtt. Sámuel arról tanította a nefitákat Zarahemlában, hogy mit kell tenniük ahhoz, hogy örökké tartó életet nyerjenek.

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Hélamán 14:11–13-at, és keressék meg, hogy mit szeretett volna Sámuel, hogy a nép megismerjen és cselekedjen. Javasolhatod a tanulóknak, hogy jelöljék meg ezeket a részeket.

Figyelj oda az író, illetve a beszélő szándékára!

A szentírások összeállításakor az ősi próféták sugalmazást kaptak olyan üzenetek lejegyzésére, melyek vonatkoztathatóak napjaink szükségleteire. Miközben megpróbálod meghatározni a Mormon könyvebeli író vagy beszélő szándékát, ügyelj arra, hogy ne lépj túl azon, ami a szövegben világosan szerepel. Ne feledd, hogy a próféták alapvető szándéka mindig is az volt, hogy bizonyságot tegyenek Jézus Krisztusról!

Az első nyíltól balra írd fel a következőt: tudás. Azután kérdezd meg a tanulóktól, hogy mit találtak, mit szeretett volna Sámuel, hogy a nép megtudjon. Kérj meg néhány tanulót, hogy sorolják fel ezeket a dolgokat a táblán a tudás szó alá. (A válaszok a következők lehetnek: Sámuel azt akarta, hogy a nép tudjon arról, hogy Isten miként ítéli el a bűnösöket, tudjanak a bűnbánat feltételeiről, Jézus Krisztus eljöveteléről, valamint az eljövetelével járó jelekről.)

• Mit remélt Sámuel, minek a megtételére fogja ösztönözni a népet ez a tudás? (Hinni fognak Jézus Krisztusban és meg fogják bánni a bűneiket.)

Kérd meg a tanulókat, hogy írjanak le egy tantételt a Hélamán 14:13 alapján. Azután kérj meg néhány tanulót, hogy olvassák fel a leírtakat. A lehetséges válaszok egyike lehet az, hogy a Jézus Krisztusba vetett hit bűnbánathoz és a bűnök bocsánatához vezet.)

Hogy segíthess a tanulóknak megérteni az „ő érdemei által” kifejezést, magyarázd el, hogy az érdem olyan tulajdonságokat és cselekedeteket jelent, melyek által egy személy jutalomra jogosult. Ahhoz, hogy érdemesek legyünk a bűneink bocsánatára, meg kell tennünk néhány dolgot, mint például: őszinte bűnbánat, keresztség és konfirmáció, valamint a parancsolatok betartása. Mi azonban nem a saját, hanem a Szabadító érdeme által nyerjük el a megbocsájtás ajándékát. Emlékeztetheted a tanulókat a következő szentírás-memoriterre a 2 Nefi 25:23-ból: „kegyelem által szabadítanak meg minket, mindaz után, amit meg tudunk tenni”. Javasolhatod a tanulóknak, hogy olvassák el az Alma 22:14-et és az Alma 24:10–11-et is.

A következőképpen fejezd be a táblán lévő ábrát:

Knowledge

• Hogyan növekedett a Szabadítóba vetett hitetek a Róla szerzett tudás által?

• Hogyan vezetett titeket bűnbánathoz a Jézusba vetett hitetek, és miként igyekeztek Őhozzá hasonlóvá válni?

Tegyél bizonyságot arról, hogy csakis Jézus Krisztus érdeme által nyerhetjük el a bűnök bocsánatát és az örökké tartó életet.

Hélamán 14:14–31

Sámuel a Szabadító halálát kísérő jelekről prédikál

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Hélamán 14:14-et! Azután kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Hélamán 14:20–27-et, és keressék ki azokat a jeleket, melyeket a nefiták látni fognak Jézus Krisztus halála idején. Javasolhatod, hogy jelöljék meg ezeket a jeleket a szentírásaikban. Miután elegendő idejük volt az olvasásra, kérd meg őket, hogy mondják el, mit találtak. Mondd el nekik, hogy ezeknek a jeleknek a beteljesülése 3 Nefi könyvében lett feljegyezve (lásd Hélamán 14:20, a lábjegyzet).

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Hélamán 14:28–29-et! Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és figyeljék meg, hogy mi okból biztosít jeleket és csodákat az Úr. Kérd meg a tanulókat, hogy magyarázzák el saját szavaikkal ezeket az okokat! (A tanulók válaszai különbözhetnek, de győződj meg róla, hogy kijelentik a következő igazságot: Az Úr azért biztosít jeleket és csodákat, hogy segítsen az embereknek hinni Őbenne.)

• Mit tanít nekünk ez az igazság azokról a jelekről, melyek meg fogják előzni a Szabadító második eljövetelét?

Kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak olyan jelekre vagy bizonyítékokra, melyeket az Úr adott, hogy segítsen nekik hinni Őbenne. Arra is buzdíthatod a tanulókat, hogy osszák meg élményeiket (de emlékeztesd őket, hogy ne érezzék kötelezve magukat arra, hogy olyat is megosszanak, ami túl személyes vagy magánjellegű lenne). Tegyél bizonyságot arról, hogy az Úr jeleket ad és prófétákat küld, akárcsak Sámuelt, hogy meggyőzze napjaink emberét, hogy higgyen Őbenne.

Megjegyzés: Mivel sok szentírás arra figyelmeztet bennünket, hogy ne kutassunk jelek után, a tanulók egy kicsit zavarosnak érezhetik e beszélgetést a jelekről. Segíts nekik megérteni, hogy különbség van Isten szeretetének jelei felismerése és a jelek önző célból történő kutatása között (lásd Jákób 7:9–14; Alma 30:43–50; T&Sz 46:9; 63:7–11). Amikor a próféták a jelek kutatása ellen figyelmeztetnek, akkor azokra az emberekre utalnak, akik jelek nélkül nem hajlandóak hinni, és nem azokra az emberekre, akik hitet gyakorolnak a csodák keresésében az Úr akarata szerint.

Magyarázd el, hogy noha jó tudni azokról a jelekről, melyeket a nefiták láthattak a Szabadító halála kapcsán, az még fontosabb, hogy megértsük Sámuel tanításait Jézus Krisztus halálának és feltámadásának jelentőségéről. Rajzold fel a táblára a következő ábrát a számozott magyarázatok nélkül. Ezeket a magyarázatokat írd fel a megfelelő pillanatban a Hélamán 14:15–19-ről szóló beszélgetés közben. (Megkérheted a tanulókat, hogy másolják le ezt az ábrát a jegyzetfüzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba.)

kör ábra

Magyarázd el, hogy a „lelki halál” az Isten jelenlétéből történő elválásra utal. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Hélamán 14:15–16-ot!

• Melyik az első lelki halál, amelyről a Hélamán 14:16 tesz említést? (Lehet, hogy el kell magyaráznod, hogy Ádám és Éva bukása miatt el kellett hagynunk Isten jelenlétét.)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Hélamán 14:17-et! Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és gondolkozzanak el azon, hogyan győzhetik le az első lelki halált. Írd fel a táblára az alábbi igazságot: Jézus Krisztus az egész emberiséget megváltja a bukástól, így visszatérhetünk Isten jelenlétébe. Magyarázd el, hogy minden ember vissza fog térni Isten jelenlétébe, hogy megítéltessen (lásd 2 Nefi 2:10).

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Hélamán 14:18–19-et!

• Mi a második lelki halál, amelyről a Hélamán 14:18–19 tesz említést? (Lehet, hogy el kell magyaráznod, hogy akik nem bánják meg bűneiket, azok ismét kivágatnak az Atya jelenlétéből.)

• Mit tehetünk azért, hogy elkerüljük a második halált, amelyről Sámuel tesz említést? (Felkérheted a tanulókat, hogy olvassák el a Hélamán 14:13-at és a Mormon 7:7–8-at. Mutass rá, hogy Jézus Krisztus engesztelése által azok, akik bűnbánatot tartanak, Isten jelenlétében fognak majd élni örökre.)

Hogy kihangsúlyozd az önrendelkezés fontosságát, miközben a Szabadító engesztelésének áldásaira törekszünk, kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Hélamán 14:30–31-et. Kérd meg őket, hogy keressenek szavakat és kifejezéseket az önrendelkezésükről. Kérd meg őket, hogy osszák meg a talált szavakat és kifejezéseket. Kérd meg tanulókat, magyarázzák el, hogyan segítik megérteni ezek a szavak és kifejezések a mindennap hozott döntéseik fontosságát.

Megjegyzések és háttér-információk

Hélamán 14:14–29. Sámuel próféciája a Szabadító haláláról

Sámuel Jézus Krisztus haláláról szóló jövendölése az egyik legkonkrétabb prófécia, amely feljegyzésre került a szentírásokban. A következő ábra felvázolja e jövendölés egy részét, beleértve azok beteljesülését. (Rámutathatsz, hogy a Hélamán 14:20–27 lábjegyzetei néhány olyan szentírásrészre utalnak, amelyek Sámuel jövendöléseinek a beteljesülését írják le.)

A Szabadító haláláról szóló prófécia		Beteljesedés
Hélamán 14:20, 27	három napra elsötétül a nap	3 Nefi 8:19–23
Hélamán 14:21	mennydörgés, villámlás, földrengések	3 Nefi 8:6–7, 12
Hélamán 14:22	feltöredezik a föld	3 Nefi 8:17–18
Hélamán 14:23	nagy viharok; hegyek alant fekvő helyekké tétetnek, völgyekből pedig hegyek lesznek	3 Nefi 8:5–6, 12, 17–18
Hélamán 14:24	országutak és városok pusztulnak el	3 Nefi 8:8–11, 13–14
Hélamán 14:25	sírok nyílnak meg, és feltámadt szentek szolgálnak az embereknek	3 Nefi 23:9–13

Hélamán 14:15–19. Az engesztelés legyőzi a halált

A lámánita Sámuel leírta, mi a különbség a fizikai halál, az első lelki halál, valamint a második lelki halál között, és azt is, hogyan segít nekünk a Szabadító engesztelése legyőzni ezeket a halálokat. A próféták és más egyházi vezetők is tanítottak ezekről az igazságokról.

Fizikai halál. Earl C. Tingey elder, a Hetvenek tagja, azt tanította:

„A fizikai halál a lélek és a halandó test különválása. Ádám bukása miatt az egész emberiség el fogja szenvedni a fizikai halált” (vö. A boldogság nagyszerű terve. Liahóna, 2006. máj. 73.).

Az első lelki halál. Lelki halál az, amikor valaki kivágatik „az Úr jelenlétéből” (Alma 42:9).

Spencer W. Kimball elnök elmagyarázta, hogy a fizikai halál és az első lelki halál Ádám és Éva bukásának a következményei:

„Első szüleink, Ádám és Éva, nem engedelmeskedtek Istennek. Mivel ettek a tiltott gyümölcsből, halandókká váltak. Ebből adódóan ők és leszármazottaik is ki lettek téve a halandó és a lelki halálnak (a halandó halál a test és a lélek különválása; a lelki halál pedig a lélek elválasztása Isten jelenlététől, valamint a lélek dolgait illető halál)” (“The True Way of Life and Salvation,” Ensign, May 1978, 6).

A lelki halált Ádám és Éva bukása hozta el a földre. Ahogy beleszületünk ebbe a bukott világba, megörököljük ezt az állapotot – ki vagyunk szakítva Isten jelenlétéből. A lámánita Sámuel erre az állapotra „az első halálként” utal (Hélamán 14:16).

A lámánita Sámuel azt tanította, hogy Mennyei Atyánk minden halandóságban élt gyermeke le fogja győzni a fizikai és a lelki halált, méghozzá Jézus Krisztus engesztelésének hatalma által (lásd Hélamán 14:17). Sok más szentírás is tanúskodik erről az igazságról (lásd 2 Nefi 2:9–10; 9:15, 22, 38; Alma 11:43–44; 12:12–15, 24; 42:23; 3 Nefi 26:4–5).

A második lelki halál. A második halál végleges vagy végső lelki halál – amikor is a személyes bűnök meg nem bánása miatt örökre kivágatunk Isten jelenlétéből.

A Szabadító e második lelki halál legyőzéséhez is biztosított segítséget. Szenvedett a bűneinkért, hogy ezáltal lehetőséget adjon nekünk a bűnbánatra. Akik azonban nem tartanak bűnbánatot, azokat újra utoléri „egy lelki halál, igen, egy második halál, mert ismét kivágatnak, ami az igazlelkűséghez tartozó dolgokat illeti” (Hélamán 14:18). Ez azt jelenti, hogy akinek tisztázatlan bűne van, az nem maradhat meg Isten jelenlétében, amikor ítéletre visszavitetik Őhozzá.

Russell M. Nelson elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja, így írta le ezt a helyzetet:

„Ha a fizikai halál azt megelőzően sújt le, hogy rendbe tettük volna azt, ami erkölcsileg helytelen, akkor elszalasztottuk a bűnbánat lehetőségét. Így hát »a halál [igazi] fullánkja… a bűn«(1 Korinthusbeliek 15:56).

Még a Szabadító sem szabadíthat meg minket a bűneinkben. Megvált minket a bűneinktől, de csakis bűnbánatunk feltételével. Mi vagyunk a felelősek saját lelki túlélésünkért vagy halálunkért. (Lásd Rómabeliek 8:13–14; Hélamán 14:18; T&Sz 29:41–45.)” (“Doors of Death,” Ensign, May 1992, 73).

Hélamán 14:18–19. A bűnbánat isteni ajándéka

D. Todd Christofferson elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja, bizonyságot tett a bűnbánatból fakadó örömről:

„Hálásan elismerem és tanúsítom, hogy Urunk felfoghatatlan szenvedése, halála és feltámadása »megvalósítja a bűnbánat feltételét« (Hélamán 14:18). A bűnbánat isteni ajándéka a boldogság kulcsa itt és az eljövendőkben. A Szabadító szavaival, mély alázattal és szeretettel mindenkit felszólítok, hogy tartsatok bűnbánatot és „[t]érjetek meg, mert elközelgett a mennyeknek országa” (Máté 4:17). Tudom, hogy ha megfogadjátok ezt a felhívást, örömre leltek most és mindörökké” (A bűnbánat isteni ajándéka. Liahóna, 2011. nov. 38.).