152. lecke: Moróni 1–3

152. lecke

Moróni 1–3

Bevezetés

Miután Moróni befejezte Ether lemezeinek kivonatolását, azt gondolta, hogy már nem fog többet írni, azonban sugalmazást kapott, hogy „leír[jon] még néhány dolgot, hogy ezek tán értékkel bírnak testvérei…, a lámániták számára, egy eljövendő napon” (Moróni 1:4). Szavai kijelentik Jézus Krisztus iránti hűségét, valamint felvázolják az evangélium fontos szertartásait.

Javaslatok a tanításhoz

Moróni 1

Moróni vándorol, hogy biztonságban tudja életét, és folytatja írásait

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő történetet egy olyan fiatal nőtől, aki kiállt hitelveiért az iskolában:

„A tanár kint állt az osztály előtt, és egy rövidke filmrészletről beszélt, amelyet megnézni készültünk. […] Mellékesen megjegyezte, hogy… a film felnőtt besorolást kapott. Teljesen ledöbbentem. […] Soha nem gondoltam, hogy ilyesmi megeshet velem.

Csak ültem a helyemen, azon gondolkodva, hogy mit tegyek. Egy gondolat járt a fejemben újra és újra: arra kértek minket, hogy ne nézzünk sértő tartalmú filmeket. Próbáltam ésszerűsíteni azzal, hogy mivel az iskolában vagyunk, a megnézendő részlet bizonyosan helyénvaló lesz. A gondolat azonban, hogy kerüljük a nem helyénvaló filmeket, túlharsogta az érveimet.

Higgadtan felemeltem a kezemet, és az egész osztály előtt azt kértem, hadd várjak kint a folyosón, amíg megnézik a filmet. Éreztem, ahogy minden tekintet rám szegeződött, miközben hátratoltam a székemet és felkaptam a könyvemet. Láttam az arckifejezésüket; egyszerűen nem értették.

A folyosón üldögélve boldogság töltött el. Tudtam, hogy helyesen cselekedtem, nem számít, mit mondanak a társaim vagy a tanárom. Erősebbnek is éreztem magam. Tudtam, hogy nem kell megnéznem egy nem helyénvaló filmbejátszást csak azért, mert a tanárom hozta az órára.

[…] Úgy hiszem, hogy amikor nehéz pillanatokkal nézünk szembe, és megállunk ellenükben, akkor erősebbé válunk, mint ha csak ülve maradnánk és engednénk, hogy megtörténjenek.

Olyan belső erő ez, amelyre a Szabadítónkon keresztül lelhetünk. Ha Reá tekintünk nehézségeink idején, akkor erőssé tétetünk. A Belé vetett hitünk segíthet szembenéznünk a kihívásokkal” (Catherine Hall, “Standing Up, Standing Out,” New Era, Feb. 2012, 11).

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Moróni 1:1–3-at, és keressék ki, miként állt egyedül Moróni a hitében. Kérd meg őket, hogy mondják el, mit találtak. Felteheted a következő kérdéseket:

Mit jelent számotokra az a kifejezés, hogy „nem fogom megtagadni a Krisztust”?
Előfordult-e már, hogy ti vagy egy ismerősötök a nehézségek közepette is eltökélt volt Jézus Krisztus követése mellett? Mikor?

Mondd el, hogy bár Moróni és a történetben szereplő fiatal nő nagyszerűen példázzák, hogyan ne tagadjuk meg Jézus Krisztust, mindannyian hozhatunk olyan apróbb döntéseket nap mint nap, amelyek ugyanilyen hitről, engedelmességről és vágyról tanúskodnak, hogy ne tagadjuk meg a Krisztust.

Ti milyen módon követhetitek Moróni példáját? (A tanulók javasolhatják a következőket: nem szégyellik az evangéliumot és annak normáit, engedelmeskednek a parancsolatoknak, igazlelkű példát mutatnak, és szilárdak maradnak a Jézus Krisztusba vetett bizonyságukban még akkor is, ha mások meginognak.)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Moróni 1:4-et. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és figyeljék meg, hogy mi okból döntött úgy Moróni, hogy folytatja az írást. Miután a tanulók elmondják, mit találtak, mutass rá, hogy Moróni azok leszármazottainak a javára írt, akik az életére törtek.

Mit tanulhatunk Moróni vágyából, hogy segítsen a lámánitáknak? (Kimutathatjuk a Jézus Krisztus követésére való elkötelezettségünket azáltal, hogy úgy döntünk, szeretetet tanúsítunk ellenségeink iránt.)

Mondd el, hogy Moróni Jézus Krisztus iránti elkötelezettsége arra indította, hogy írjon az egyház néhány kulcsfontosságú eleméről, amelyet értékesnek érzett (lásd Moróni 1:4). Kérd meg a tanulókat, hogy a Moróni 2–3 tanulmányozása közben gondolják át, hogy e fejezetek miként lehetnek értékesek a számukra.

Moróni 2

Moróni feljegyzi Jézus Krisztus utasításait a Szentlélek ajándékának adományozását illetően

Hívj ki az osztály elé egy fiatal férfit. Kérd meg az osztályt, hogy képzeljék el ezt a fiatal férfit teljes idejű misszionáriusként a jövőben. Társával tanították az evangéliumot valakinek, aki aztán elhatározta, hogy megkeresztelkedik. Az osztályban lévő fiatal férfit kéri fel a konfirmálás szertartásának elvégzésére, amely magában foglalja a Szentlélek ajándékának adományozását. Tedd fel a fiatal férfinak a következő kérdést:

Mit tehetsz, hogy felkészülj e szertartás elvégzésére? (A fiatal férfi válasza után kérd meg az osztály többi tagját, hogy ők is osszák meg a gondolataikat.)

Mondd el, hogy amikor a feltámadt Szabadító meglátogatta a nefitákat, „kezével egyenként megérintette a tanítványokat, akiket kiválasztott”, és „hatalmat adott nekik a Szentlélek megadására” (3 Nefi 18:36–37). Moróni belefoglalta feljegyzésébe a Szabadító néhány utasítását tizenkét nefita tanítványához a Szentlélek ajándéka adományozásának mikéntjéről. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Moróni 2:1–3-at, és kérd meg az osztályt, hogy keressék meg a következő információkat.

Mit tegyen a szertartást végző személy, hogy felkészüljön
Hogyan kell végezni a szertartást

Miután a tanulók elolvasták ezeket a verseket, tegyél fel néhányat vagy akár mindet e kérdések közül:

A b lábjegyzet szerint a Moróni 2:2-ben milyen papság szükséges a Szentlélek ajándékának megadásához? (A melkisédeki papság.)
Mit tegyen egy melkisédekipapság-viselő, hogy felkészüljön a Szentlélek ajándékának megadására? („[Jézus Krisztus nevében szólítsa] az Atyát, buzgó imában”.)
Szerintetek hogyan segíthet az ima felkészülni az adott személynek egy papsági szertartás elvégzésére?
Hogyan kell elvégezni a konfirmáció szertartását? (Kézrátétellel és Jézus Krisztus nevében. Mondd el, hogy e szertartás egy részében a melkisédekipapság-viselőknek bizonyos szavakat kell használniuk. A teljes idejű misszionáriusok kis kézikönyvet kapnak, amely utasításokat tartalmaz a papsági szertartások és áldások elvégzésének módját illetően.)

Annak összefoglalásaként, amit a tanulók eddig tanultak, felírhatod a táblára a következő igazságot: A melkisédekipapság-viselők kézrátétellel ruházzák rá a Szentlélek ajándékát az egyház megkeresztelt tagjaira.)

Moróni 3

Moróni feljegyzi Jézus Krisztus utasításait a papok és tanítók elrendelését illetően

Egy-két nappal e lecke tanítása előtt felkérhetsz egy fiatal férfit, hogy készüljön úgy, hogy felolvassa papsági felhatalmazási vonalát az osztály előtt. (Illetve felkészülhetsz te is saját felhatalmazási vonalad felolvasására, vagy egy családtag, esetleg egy egyházközségi vagy gyülekezeti vezető felhatalmazási vonalának felolvasására.) Magyarázd el, hogy a papsági felhatalmazási vonal visszavezeti az adott személy felhatalmazását Jézus Krisztusig. A melkisédekipapság-viselők elkérhetik a felhatalmazási vonalukról szóló feljegyzést az egyház központjából vagy a területi irodájuktól. Az egyház nem biztosít feljegyzést az áronipapság-viselők felhatalmazási vonaláról, azonban ha az adott áronipapság-viselőt egy melkisédekipapság-viselő rendelte el, akkor megtudhatja az őt elrendelő férfi felhatalmazási vonalát.

Kérd meg a tanulót, hogy olvassa fel az osztálynak a felhatalmazási vonalát (vagy olvasd fel azt a felhatalmazási vonalat, amelyet te hoztál). Kérd meg, hogy mondja el, mit jelent számára az a tudat, hogy közvetlenül Jézus Krisztushoz vissza tudja vezetni a papsági felhatalmazását (vagy oszd meg a saját érzéseidet arról, hogy a papságviselők vissza tudják vezetni felhatalmazásukat a Szabadítóhoz).

Hogy segíts a tanulóknak megérteni, hogy minden papsági kötelesség elvégzéséhez szükséges felhatalmazás Jézus Krisztustól és a Mennyei Atyától származik, kérd meg az egyik tanulót, hogy olvassa fel a következő kijelentést Jeffrey R. Holland eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

„…az isteni felhatalmazás alapján történő cselekvés többet kíván, mint az emberek közti puszta megegyezést. Nem lehet a forrása egy teológiai képzés vagy a gyülekezet megbízatása. Nem, Isten felhatalmazott munkájában nagyobb hatalomnak kell létezni, mint amivel az emberek már bírnak a templomi padokban, az utcákon vagy a papneveldékben – e tényt sok becsületes istenkereső tudta és nyíltan beismerte nemzedékeken át egészen a visszaállításig. […]

…mi, Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában visszakövethetjük papsági felhatalmazásunk vonalát az egyházközség legújabb diakónusától, a fölötte elnöklő püspöktől, és a mindannyiunk felett elnöklő prófétától kezdve. Ez a töretlen lánc angyali szolgálattevőkig vezet vissza, akik magától az Isten Fiától jöttek, e páratlan ajándékot elhozva a mennyből” (Ami a leginkább megkülönböztet minket. Liahóna, 2005. máj. 44.).

Miért fontos tudnotok azt, hogy ebben az egyházban minden papságviselő vissza tudja vezetni felhatalmazását Jézus Krisztushoz?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Moróni 3:1–4-et. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és figyeljék meg, hogyan rendelték el az embereket papsági hivatalokba.

Hogyan rendelik el az egyéneket papsági hivatalokba? (Az embereket azok kézrátétele által rendelik el papsági hivatalokba, akik felhatalmazással rendelkeznek.)
Miért szükséges, hogy olyasvalaki rendeljen el valakit papsági hivatalba, aki jelenleg ugyanazt vagy magasabb tisztséget visel a papságban?

Kérd meg az osztályban lévő papságviselőket, hogy röviden magyarázzák el papsági kötelességeiket. Kérdezd meg az osztálytól:

Részesültetek-e már áldásban amiatt, hogy egy papságviselő eleget tett a kötelességének? Mikor?

Kérj meg néhány tanulót, hogy ossza meg érzéseit arról, hogy a papság hogyan áldotta meg az életüket. Te is megoszthatod, hogy a te életedet hogyan áldotta meg a papság.

Szentírás-memoriter áttekintés

Ossz ki a tanulóknak egy mind a 25 Mormon könyve-beli szentírás-memoritert tartalmazó listát, valamint egy fél papírlapot. Kérd meg őket, hogy írják fel a lapjukra: 1, 2 és 3. Azután olvasd fel az alábbi példákat (vagy készülj más, saját példákkal, amelyek érzéseid szerint jobban megfelelnek az általad tanított tanulók szükségleteinek és érdeklődési körének). A lapjukon álló számok mellé a tanulók írják le azt a szentírás-memoritert, amely szerintük a legjobban illik a felolvasott példához. Azután kérd őket, hogy osszák meg a válaszaikat. Mivel több lehetséges megoldás is van, kérd meg a tanulókat, magyarázzák el, miért az adott szakaszt választották.

Erőre van szükséged egy különösen nehéz kísértés legyőzéséhez. (Lehetséges válaszok: Hélamán 5:12 és 3 Nefi 18:15, 20–21.)
Miközben a szentírásokat tanulmányoztad és életed egyik kihívásán gondolkodtál, útmutatást kaptál arra vonatkozóan, hogy mit tegyél. (Lehetséges válasz: 2 Nefi 32:3).
Úgy érezted, néhány barátod nyomást gyakorol rád, hogy Isten parancsolataival ellentétes tevékenységekben vegyél részt. Azt mondják, ezek a dolgok a fiatalság és a szórakozás velejárói. (Lehetséges válaszok: Móziás 4:30; Alma 37:35; 41:10.)

Megjegyzések és háttér-információk

Moróni 2. Papságviselők Lehi leszármazottai között

Joseph Fielding Smith elnök ezt tanította:

„A nefiták József leszármazottai voltak. Lehi a rézlemezeket olvasva fedezte fel ezt. […] Nem voltak léviták azok között, akik Lehit a nyugati féltekére elkísérték. E körülmények közepette a nefiták Lehi napjaitól a Szabadítónk közöttük való megjelenéséig a melkisédeki papság jogán végeztek papsági szolgálatot. […]

Amikor a Szabadító eljött a nefitákhoz, megalapította közöttük az egyházat a maga teljességében. […] Ennélfogva joggal hihetjük, hogy nem csupán a melkisédeki papság teljessége adatott meg, hanem az ároni papságé is, épp úgy, ahogyan jelen van az egyházban napjainkban; ez az ároni papság pedig velük maradt ettől az időtől fogva addig, amíg a gonoszság miatt megszűnt minden papság. Bizonyosak lehetünk afelől, hogy Moróni napjaiban a nefiták rendeltek el tanítókat és papokat az ároni papságban, a Szabadító látogatása előtt azonban a melkisédeki papságban tevékenykedtek” (Answers to Gospel Questions, comp. Joseph Fielding Smith Jr., 5 vols. [1957–66], 1:124, 126).

Moróni 2:1. Apostolként szolgált-e a tizenkét nefita tanítvány?

Joseph Smith próféta azt tanította:

„Ez a könyv [a Mormon könyve] azt is elmondja nekünk, hogy feltámadása után a Szabadító megjelent ezen a kontinensen; …voltak apostolaik, prófétáik, pásztoraik, tanítóik és evangélistáik, ugyanaz a rend, ugyanaz a papság, ugyanazok a szertartások, ajándékok, hatalmak és áldások, amelyeket a keleti földrészen élveztek” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 464.).

Joseph Fielding Smith elnök a következő magyarázatot fűzte ehhez:

„Bár a nefita tizenkettekről minden esetben tanítványokként beszélünk, tény az, hogy isteni felhatalmazást kaptak, hogy Krisztus különleges tanúi legyenek saját népük között. Gyakorlatilag tehát apostolok voltak a nefita nép számára” (Doctrines of Salvation, comp. Bruce R. McConkie, 3 vols. [1954–56], 3:158).