Móziás 25

Bevezetés

A Móziás 25 lezárja a Zeniff népéről szóló beszámolót (lásd Móziás 7–24). Limhi népe és Alma követői visszatértek Zarahemlába, és biztonságban egyesültek Móziás király uralma alatt. E csoportok érkezése után Limhi és népe megkeresztelkedett. Móziás király felhatalmazást adott Almának, hogy szervezze meg az egyházat az egész földön, és irányítsa Isten egyházának ügyeit Nefi népe között.

Javaslatok a tanításhoz

Móziás 25:1–13

A Zarahemlában összegyűltek egyesülnek és nefitákként válnak ismertté

Kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak olyan általuk olvasott vagy hallott beszámolókra, melyek azt illusztrálják, hogy az Úr miként segített valakinek azáltal, hogy útmutatást, erőt, védelmet vagy szabadulást biztosított számára. Javasolhatod, hogy ezek a beszámolók a szentírásokból, az egyháztörténetből, illetve családtagjaik vagy barátaik életéből származzanak. Példaként oszd meg a következő történetet, amely egy fiatal nővel esett meg, aki egy kültéri egyházközségi tevékenység során előresietve elszakadt a csoportjától és egy dombról lefelé haladva a következő történt:

„Egy határozott, ám halk figyelmeztető hang ezt suttogta: »Fordulj vissza!« Majdnem figyelmen kívül hagytam, de ekkor megismétlődött. Ezúttal hallgattam rá és visszatértem a csoporthoz. Ahogy elindultunk lefelé, két hatalmas fekete bika sietett felénk mérgesen a dombon felfelé. A nagyobb elkezdte patájával a földet kaparni, miközben minket bámult. […] A papsági vezetőnk elterelte a figyelmét, hogy át tudjunk mászni a biztonságot nyújtó kerítés mögé.

Amikor visszatértünk a táborhelyre, rájöttem, hogy ha nem hallgattam volna a Lélektől érkező figyelmeztetésre, csúnyán megsérülhettem vagy akár meg is halhattam volna. Tudtam, hogy Mennyei Atyám személyesen törődött velem és megvédett. Nagyon hálás vagyok az Úrnak ezért a figyelmeztetésért. Ez az élmény megerősítette a bizonyságomat és még nagyobb szeretettel töltött el az Úr iránt” (“Turn Back,” New Era, Nov. 2010, 47).

Kérj meg egy-két tanulót, hogy ossza meg azt a történetet, amely eszébe jutott arról, hogy Isten jósága és hatalma miként mutatkozott meg valaki másnak az életében. Kérdezd meg az osztálytól:

Hogyan segít nektek, amikor példákat hallotok arról, hogy Isten jósága és hatalma megmutatkozott mások életében?

Foglald össze a Móziás 25:1–6-ot azáltal, hogy elmagyarázod: miután Limhi népe és Alma népe (akik mind Zeniff népének a leszármazottai voltak) kiszabadultak a fogságból és egyesültek a Zarahemlában élő néppel, Móziás király az egész népnek felolvasta a feljegyzéseket. A tanulók olvassák el magukban a Móziás 25:7-et, és keressék ki, a nép általánosságban hogyan reagált azokra a beszámolókra, melyek Isten Zeniff népével való cselekedeteit írták le. Kérj meg egy tanulót, hogy mondja el, mit talált.

Rajzold fel az alábbi táblázatot a táblára. Magyarázd el, hogy a Móziás 25:8–11-ben még többet tanulunk arról, hogy a nép hogyan reagált a Zeniff és Alma népéről szóló beszámolókra. Kérd meg a tanulókat, hogy nézzék át a szentírás-utalásokat, és keressék ki, hogy a nép mit hallott, és milyen érzései voltak a hallottakkal kapcsolatban. Példaként az első utaláshoz megadtuk a válaszokat zárójelben.

	Mit hallott a nép	Mit érzett a nép
Móziás 25:8	(Hallották, hogy Limhi népe hogyan szabadult ki a fogságból.)	(Ez nagy örömmel töltötte el őket.)
Móziás 25:9
Móziás 25:10
Móziás 25:11

Miután a tanulóknak elegendő idejük volt a szentírás-utalások tanulmányozására, kérd meg néhányukat, hogy írják fel a táblára, amit találtak. Kérd meg a tanulókat, hogy foglalják össze, mit tanultak a Móziás 25:8–11-ből azáltal, hogy olyan tantételeket jelentenek ki e részekből, melyeket magukra tudnak vonatkoztatni. Miközben a tanulók válaszolnak, segíts nekik felismerni, hogy Isten másokkal való cselekedeteinek tanulmányozása által örömöt és hálát érezhetünk Isten jósága iránt. (Miközben a tanulók ezeket a verseket olvassák, megfigyelhetik a bűnből származó szomorúságot és veszteséget is.)

Milyen forrásokhoz fordulhatunk, hogy megismerjük mások tapasztalatait Isten jóságáról? (Írd fel a tanulók válaszait a táblára. Ezek között lehetnek a szentírások, az általános konferenciai beszédek, az egyházi folyóiratok, az egyházi vezetők és mások életrajzai, valamint a családi történetek.)

Kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak olyan alkalmakra, amikor a táblán felsorolt forrásokból hallottak Isten jóságáról másokkal szemben.

Hogyan vált javatokra, hogy e forrásokból megismertétek Isten mások iránti jóságát?
Szerintetek milyen hosszú távú következményei lehetnek annak, ha valaki rendszeresen hall Isten másokkal szembeni jóságáról?

Biztasd a tanulókat, hogy szakítsanak időt majd később maguktól arra, hogy a táblán felsorolt források egyikéből sugalmazott történeteket keressenek Isten jóságáról.

Móziás 25:14–24

Alma megalapítja Isten egyházát a nefiták egész földjén

Hogy felkészítsd a tanulókat annak tanulmányozására, hogy az egyház hogyan volt megszervezve és milyen tanításai voltak a nefiták között, kérdezd meg:

Mikor látogattatok már el egy utolsó napi szent egyházközségbe vagy gyülekezetbe a saját egyházközségeteken vagy gyülekezeteteken kívül? Milyen hasonlóságot tapasztaltatok az otthoni és a meglátogatott egyházközség vagy gyülekezet között?
Hogyan segít annak ismerete, hogy az egyház szervezete és tanításai az egyház minden egyházközségében és gyülekezetében ugyanazok?

Foglald össze a Móziás 25:14–17-et azáltal, hogy elmagyarázod: miután Móziás beszélt és olvasott a népnek, megkérte Almát, hogy tanítsa őket. Ezután Limhi király és népe kérték, hogy megkeresztelkedhessenek. Alma megkeresztelte őket, és elkezdte megszervezni az egyházat az egész földön.

Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a Móziás 25:18–22-t. Az osztály figyelje meg, hogyan volt megszervezve és irányítva az egyház a nefiták között Alma idejében. Hogy segíts megérteni a tanulóknak, hogy az egyház szervezete biztosítja, hogy minden tagja részesülhessen az igazságban, tegyél fel a következőkhöz hasonló kérdéseket:

Miben hasonlít a nefiták közötti egyház a mai egyházhoz? (Vannak egyházközségeink és gyülekezeteink, melyek olyanok, mint a Móziás 25:21-ben említett „különböző csoportok”. A gyülekezeti elnökök, püspökök és cövekelnökök olyanok, mint azok a papok és tanítók, akik Alma idejében irányították az egyházat.)
A Móziás 25:15–16, 22 szerint mely igazságokat hangsúlyozták az egyház papjai és tanítói Móziás idejében? (Rámutathatsz, hogy az Úr hasonló utasításokat adott a szülőknek, az egyházi vezetőknek és a misszionáriusoknak az utolsó napokban. [Lásd T&Sz 15:6; 19:31; 68:25.])
Miért fontos, hogy folyamatosan tanítsunk a bűnbánatról és az Istenbe vetett hitről?

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el a Móziás 25:23–24-et, és keressenek olyan kifejezéseket, amelyek leírják, milyen áldásokat kaptak azok, akik csatlakoztak Isten egyházához.

Hogyan áldattak meg az emberek annak eredményeként, hogy megkeresztelkedtek és csatlakoztak Isten egyházához?
Hogyan áldott meg titeket az Úr az egyháztagságotokon keresztül?

Írd fel a táblára a következő tantételt: Amint magunkra vesszük Jézus Krisztus nevét és aszerint élünk, az Úr kitölti ránk a Lelkét.

Tedd bizonyságodat a tanulóknak arról, hogy az egyház tagjaként megtapasztalt áldásaik tovább növekedhetnek, ha betartják a szövetségeiket és befogadják a Lelket.

Megjegyzések és háttér-információk

Móziás 25:17–22. Papsági felhatalmazás a nefiták között

A Mormon könyve nem tartalmaz konkrét részleteket a próféták és más fivérek által birtokolt papságról a nefiták és a lámániták között. Mindazonáltal a szertartásokra és az egyház irányítására vonatkozó utalások megfelelően bizonyítják, hogy viselték a melkisédeki papságot. Joseph Fielding Smith elnök azt tanította, hogy „a papság, melyet [a nefiták] viseltek, és amely irányítása alatt ténykedtek, a szent rend, Isten Fiának rendje szerinti papság volt [lásd Alma 13:1–20]. E magasabb papság az evangélium minden szertartásában közreműködhet” (Doctrines of Salvation, ed. Bruce R. McConkie, 3 vols. [1954–56], 3:87).

További információért a Mormon könyvében lévő papsági felhatalmazásról lásd a Móziás 18 Megjegyzések és háttér-információk részét.