10. lecke: Joseph Smith története 1:55–65

10. lecke

Joseph Smith története 1:55–65

Bevezetés

Joseph Smith próféta számos jelentős eseményt írt le, amelyekben 17 és 22 éves kora között volt része. Ezek között szerepel munkája, amivel igyekezett eltartani a családját; bátyja, Alvin halála; valamint házassága Emma Hale-lel. Joseph azt is leírta, hogy Moróni angyal több éven át tartó utasításait követően rábízattak a lemezek, és elkezdte a Mormon könyve fordítását. Martin Harris megmutatta a lemezekről származó jelek másolatát és azok fordítását néhány New York-i tudósnak, akik igazolták a jelek eredetiségét, illetve a fordítás helyes voltát. Az egyik tudós azonban nem hitte el Joseph Smith elmondását arról, hogyan jutott a lemezekhez, ezzel beteljesítve Ésaiás könyvének egyik próféciáját (lásd Ésaiás 29:11–12 és 2 Nefi 27:15–20).

Javaslatok a tanításhoz

Joseph Smith története 1:55–58

Joseph Smith Josiah Stoalnak dolgozik, és feleségül veszi Emma Hale-t

Megjegyzés: Joseph Smith történetében a Próféta Josiah Stoalra hivatkozik. Néhány történelmi feljegyzésben Stoal Stowellként vagy további más helyesírással jelenik meg.

Kérj meg néhány tanulót, hogy nevezzenek meg olyan jelentős eseményeket az életükből, amelyek az elmúlt néhány évben történtek. Kérd meg őket, hogy mondják el, milyen hatással volt ez az esemény a személyiségükre és a jövőjükre. Ezután kérd meg az osztályt, hogy nevezzenek meg olyan eseményeket, amelyekre számítanak az életük következő öt éve során. Mondd el, hogy a mai lecke során olyan jelentős eseményekről tanulnak majd, amelyek Joseph Smith próféta életének egy ötéves szakaszában történtek. Mutass rá arra, hogy a Joseph Smith története 1:55–65-ben feljegyzett beszámoló idején Joseph Smith 17 és 22 éves kora között volt – egészen közel az ifjúsági hitoktatáson részt vevő tanulók korcsoportjához.

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Joseph Smith története 1:55–58-at, és keressenek fontos eseményeket Joseph Smith életében.

Milyen jelentős események történtek ebben az időszakban Joseph Smith életében? (A tanulók válaszai között lehetnek a következők: meghalt Joseph bátyja, Alvin; Joseph Josiah Stoalhoz szegődött dolgozni; Joseph feleségül vette Emma Hale-t.)

Joseph Smith története 1:59–62

Joseph megkapja a lemezeket és elkezdi fordításukat

Hozz otthonról egy olyan tárgyat (vagy esetleg mutass rá a teremben egy olyan tárgyra), amely érzésed szerint komoly értéket képvisel, és gondosan bánsz vele. Magyarázd el, miért olyan jelentős a tárgy, és miért bánsz vele ilyen óvatosan.

Láttatok már olyasvalakit, aki elhanyagolt egy értékes tárgyat és nem viselte gondját? Miért tesznek egyesek ilyet?

Mondd el, hogy Joseph Smithre valami igazán jelentős dolgot bíztak. Buzdítsd a tanulókat, hogy gondolják végig, mit tanulhatnak a példájából, miközben a Joseph Smith története 1:59–62-t tanulmányozzák.

Az egyik tanuló olvassa fel a Joseph Smith története 1:59-et. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék a szöveget, és keressék meg azokat a fontos tárgyakat, amelyeket Moróni angyal átadott Joseph Smithnek.

Milyen tárgyakat bízott Moróni Joseph Smithre? (Az aranylemezeket, az Urim és Tummimot, valamint a mellvértet. Mondd el, hogy az Urim és Tummim egy, a menny által készített eszköz volt, amely a látnokot segítette a fordítás munkájában és a kinyilatkoztatás elnyerésében.)
Milyen parancsot adott Moróni Joseph Smithnek a lemezekre vonatkozóan? (Javasolhatod a tanulóknak, hogy jelöljék meg a „minden erőmmel azon leszek, hogy… megőrizzem őket” kifejezést.)

Írd fel a táblára a következő kijelentést: Amikor felvállaljuk a felelősséget, és megóvjuk azt, amit az Úr adott nekünk, akkor Ő .

Mit ígért az Úr Josephnek, ha felelősségteljes lesz a lemezek gondozásában?

Kérd meg a tanulókat, hogy tegyenek javaslatokat a táblán szereplő mondat befejezésére. Íme egy lehetséges válasz: Amikor felvállaljuk a felelősséget, és megóvjuk azt, amit az Úr adott nekünk, akkor Ő kiterjeszti védelmét és segítségét.

Hogy segíts a tanulóknak saját körülményeikre vonatkoztatni Joseph élményét, tedd fel a következő kérdést:

Milyen példákat tudtok mondani olyan szent felelősségekre, amelyeket az Úrtól kaptunk? (A válaszok között lehet az, hogy tisztelettel bánjunk a testünkkel, a keresztelési és templomi szövetségek, a papság felhatalmazása és kötelességei, az egyházi elhívások, az elménk és lelkünk táplálásának felelőssége, családi felelősségeink és kapcsolataink, valamint a bizonyságunk.)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Joseph Smith története 1:60-at. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék a szöveget és határozzák meg azt a mondatot, amely megmutatja, hogy az Úr betöltötte az ígéretét, amikor Joseph hű volt a neki adott bizalomhoz. („De Isten bölcsessége által azok mindaddig biztonságban maradtak kezemben, amíg el nem végeztem, amit velük kapcsolatban megkívántak tőlem.”)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő beszámolót annak ábrázolására, hogyan terjesztette ki az Úr a védelmét és segítségét, miközben Joseph Smith szorgalmasan igyekezett megóvni a lemezeket. Mielőtt a tanuló olvasni kezdene, mondd el, hogy ez egy részlet Joseph Smith édesanyjának, Lucy Mack Smithnek a beszámolójából arról, mi történt röviddel azután, hogy Joseph Smith átvette a lemezeket Morónitól a Kumóra-dombon. Azt is mondd el, hogy amikor Joseph Smith átvette a lemezeket Morónitól, kezdetben egy korhadó nyírfarönkben rejtette el azokat, az otthonától mintegy öt kilométernyire. Joseph Smith édesanyja feljegyezte, mi történt, amikor Joseph később magához vette a lemezeket a rejtekhelyről és hazavitte azokat:

„Amikor Joseph odaért, elővette azokat a rejtekhelyről, és vászonköpönyegébe tekerve a hóna alá vette őket, majd hazafelé indult.

Egy rövid távolság megtétele után úgy gondolta, biztonságosabb lenne, ha letérne az útról, és az erdőn keresztül menne. Elhagyva az utat haladt tovább egy darabon, amikor egy nagy kidőlt fához ért, és miközben átvetette magát egy rönkön, egy férfi ugrott elő amögül, és egy puskával hatalmas ütést mért rá. Joseph megfordult és leütötte, majd teljes sebességgel rohanni kezdett. Mintegy fél mérfölddel később a korábbihoz hasonló módon ismét rátámadtak; ezt az embert is leütötte, ahogyan az előzőt, és ismét rohant tovább; mielőtt azonban hazaért volna, harmadszor is megtámadták. Amikor a harmadik támadót megütötte, kificamította a hüvelykujját, ezt azonban nem vette észre egészen addig, amíg a ház látótávolságba nem került, amikor is a kerítés tövébe vetette magát, hogy visszanyerje lélegzetét. Amint tudott, felkelt, és bejött a házba. Még mindig képtelen volt megszólalni a rettegéstől és a futás okozta kimerültségtől” (in Lucy Mack Smith, History of Joseph Smith by His Mother, ed. Preston Nibley [1958], 108).

Előfordult-e már veletek (vagy valamelyik ismerősötökkel), hogy elnyertétek az Úr oltalmát és segítségét, amikor szorgalmasan igyekeztetek, hogy hűek legyetek a Tőle kapott bizalomhoz? Meséljetek róla!

Hogy segíts a tanulóknak elgondolkodni azon vágyukon, hogy megóvják az Úrtól kapott szent bizalmat, kérd meg egyiküket, hogy olvassa fel a következő kijelentést D. Todd Christofferson eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

„Bölcsen bánjatok azzal, amit az Úrtól kaptok! Ez a bizalom kifejeződése. […]

Ahelyett, hogy gondatlanságba sodródnátok, az életetek mutasson egyre növekvő pontosságot az engedelmesség terén. Remélem, oly módon gondolkodtok, éreztek, öltözködtök és cselekedtek, amely áhítatot és tiszteletet sugall a szent dolgok, szent helyek és szent alkalmak iránt” (“A Sense of the Sacred” [Church Educational System fireside for young adults, Nov. 7, 2004], 9, 10; speeches.byu.edu).

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Joseph Smith története 1:61–62-t. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék a szöveget, és keressenek példákat arra, hogy az Úr miként áldotta meg Joseph Smitht és Emma Smitht a szent dolgok iránti felelősségük terén tanúsított hithűségükért.

Hogyan áldotta meg ez alkalommal az Úr a Prófétát és feleségét? (Segíts a tanulóknak felismerni, hogy az Úr segített Josephnek véghezvinni az Ő akaratát Martin Harris segítségével.)

Joseph Smith története 1:63–65

Martin Harris megmutatja a lemezekről származó jeleket néhány tudósnak New Yorkban

Ha lehetséges, mutasd meg a tanulóknak a kapcsolódó képet, amely bemutatja az aranylemezekre írt karaktereket. 1828-ban Joseph Smith lemásolt néhány karaktert egy papírlapra. Martin Harris megkérdezte, hogy megmutathatná-e a lemezekről származó karakterek másolatát néhány tudósnak New Yorkban, akik ismerték az ősi nyelveket és civilizációkat. (Miközben megmutatod a képet, megemlítheted, hogy több másolatot is készítettek ezekről a karakterekről. Nem tudjuk, hogy pontosan ez volt-e az a példány, amelyet Martin Harris a tudósoknak megmutatott.)

Írd fel a táblára: Joseph Smith története 1:63–65 és Ésaiás 29:10–12. Mondd el, hogy a Joseph Smith történetéből származó utalás Martin Harris találkozóját írja le a tudósokkal, az Ésaiás utalás pedig egy jövendölést tartalmaz az utolsó napokról. Kérd meg a tanulókat, hogy párban dolgozva felváltva olvassák fel ezeket a részeket egymásnak. Kérd meg őket, hogy a Joseph Smith története résszel kezdjék. Az Ésaiás 29 elolvasása előtt a fejezet összefoglalásaként elmondhatod nekik, hogy ez a rész megjövendöli a hitehagyást, az evangélium visszaállítását, valamint egy lepecsételt könyv – a Mormon könyve – előjövetelét. Miközben az Ésaiás 29-ben található verseket olvassák, keressenek hasonlóságokat Martin Harris beszámolójával. Miután a tanulók végeztek a két rész felolvasásával és megbeszélésével, tedd fel a következő kérdést:

Milyen igazságot tanítanak nekünk ezek a részek az Úr szolgáinak jövendöléseiről, és arról, hogy Ő mindent előre tud? (Megemlítheted, hogy amikor Martin megmutatta a lemezekről származó jeleket a tudósoknak New Yorkban, egy próféciát segített beteljesíteni, amely az Ésaiás 29:11–12-ben került feljegyzésre.)

A tanulók használhatnak ugyan különböző szavakat, de fogalmazzák meg a következő igazságot: Az Úr szolgáinak jövendölései be fognak teljesedni. Ezt az igazságot fel is írhatod a táblára. Javasolhatod a tanulóknak, hogy ezt írják be a szentírásukba a Joseph Smith története 1:65 mellé. Kérdezd meg a tanulókat, hogy eszükbe jut-e olyan szentírás-memoriter rész, amely ugyanezt az igazságot tanítja (például lásd T&Sz 1:37–38 és Ámós 3:7). Javasolhatod, hogy a tanulók írják ezeket a hivatkozásokat a Joseph Smith története 1:65 mellé.

Hogyan erősíti meg a hiteteket az isteni ígéretek vagy prófétai kijelentések beteljesedése?

Kérd meg a tanulókat, hogy írjanak néhány mondatot a füzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba összegzésként arról, amit ma tanultak, és hogy mindez miért fontos számukra. Hogy lehetőséget adj a tanulóknak a megtanult igazságok kifejtésére, valamint az azokról való bizonyságuk megosztására, kérd meg néhányukat, hogy mondják el az osztálynak, mit írtak le.

Megjegyzések és háttér-információk

Joseph Smith története 1:56. Alvin Smith utolsó tanácsai Joseph Smithnek

Lucy Mack Smith beszámolt arról, hogy mielőtt Alvin Smith meghalt, a következő szavakat mondta öccsének, Josephnek:

„Szeretném, ha jó fiú lennél, és megtennél minden tőled telhetőt, hogy megszerezd a feljegyzést. Legyél hű az utasítások elnyerésében és minden neked adott parancsolat betartásában! Alvin bátyádnak most el kell hagynia téged, de ne feledd, milyen példát mutatott neked! Légy te is ugyanúgy példa a nálad kisebb gyerekeknek, és mindig legyél kedves anyához és apához!” (Lucy Mack Smith, History of Joseph Smith by His Mother, ed. Preston Nibley [1958], 87).

Joseph Smith története 1:56. „Ebből nőtt ki az a széles körben elterjedt történet, hogy pénz után kutatva ások”

A visszaállítás első napjaitól kezdődően Joseph Smith kritikusai azzal támadták jellemét, hogy fiatal korában elszerződött, hogy pénz után ásson. Bírálói személyének befeketítése érdekében úgy hivatkoztak ebbéli tevékenységére mint „pénzásás” és „kincskeresés”. Joseph Smith olyan korban és kultúrában nőtt fel, amelyben a kincskeresés és az elásott arany és ezüst utáni kutakodás hétköznapi és elfogadott foglalatosság volt. Saját történetében Joseph Smith elmondja, hogy őt és családját felbérelték, hogy ezüst után kutatva ássanak (lásd Joseph Smith története 1:56).

Joseph Smith története 1:59–62. Isten ajándéka és hatalma által lefordítva

Néhányan felteszik a kérdést: Ismerjük a részleteit annak, hogy miként történt a Mormon könyve fordítása? Neal A. Maxwell elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a következő választ adta erre:

„A Mormon könyve olvasói közül érthetően sokan vágynak arra, hogy többet tudjanak annak előjöveteléről, többek között a fordítás konkrét folyamatáról. Természetesen így volt ezzel a hithű és hűséges Hyrum Smith is. Érdeklődésére Joseph próféta azt mondta Hyrumnak, hogy »nem szándékozik elmondani a világnak a Mormon könyve előkerülésének minden részletét«, és hogy »nem célszerű ezeket megosztania« (History of the Church, 1:220). Tehát amit a Mormon könyve előkerüléséről tudunk, az elegendő, de nem átfogó. […]

Bármik is legyenek az eljárásmód részletei, Josephtől nagyfokú, személyes erőfeszítést kívánt a kinyilatkoztató eszközök segítsége mellett. Lehet, hogy a fordítás eljárása változott, ahogy Joseph képességei is kitágultak, beleértve az Urim és Tummim használatát, bár előfordulhat, hogy a Próféta későbbi fordítási munkáiban kevesebbszer kellett ilyesfajta eszközökre támaszkodnia. Orson Pratt elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt mondta, hogy Joseph Smith elmondta neki, hogy akkor használta az Urim és Tummimot, amikor még tapasztalatlan volt a fordításban, később azonban már nem volt szüksége rá, éppúgy, mint ahogyan a Biblia sok versének lefordításakor sem (lásd Latter-day Saints’ Millennial Star, 11 Aug. 1874, 498–99). […]

Miért nem tárult fel több minden a Mormon könyve fordítási folyamatával kapcsolatosan? Lehetséges, hogy azért nem került felfedésre a teljes folyamat, mert még nem állunk készen annak megértésére, még akkor sem, ha megkapnánk azt. Az is lehetséges, hogy az Úr a hit világában akarta hagyni a Mormon könyvét, bár az túlárad a komoly belső bizonyítékoktól. Végül is éppen Krisztus utasította Mormont – aki a Szabadító saját, a nefitáknak adott tanításait nézte át –, hogy ne jegyezze fel mindet a lemezekre, mert »Ki fogom próbálni népem hitét« (3 Nefi 26:11). Lehetséges, hogy azért is visszatartattak a fordítás részletei, mert az Úr szándéka inkább az, hogy a könyv tartalmában merüljünk el, és ne foglalkozzunk indokolatlanul a folyamattal, mely által megkaptuk azt” (“By the Gift and Power of God,” Ensign, Jan. 1997, 39, 41).

Bár nem ismerünk minden részletet a Mormon könyve fordításával kapcsolatosan, azt tudjuk, hogy „Isten ajándéka és hatalma által” (T&Sz 135:3) került lefordításra, és hogy a lefordított rész igaz (lásd T&Sz 17:6).

Joseph Smith története 1:59–62. „…az Urim és Tummim segítségével lefordítottam”

Az Urim és Tummim „Isten által készített eszközök, amelyek segítenek az embernek kinyilatkoztatást kapni és nyelveket fordítani” (Kalauz a szentírásokhoz: Urim és Tummim). Joseph Smith segítségként használta az Urim és Tummimot a Mormon könyve fordításához. Az Urim és Tummimon kívül a próféta egy látókövet is használt a fordítási folyamatban.

Neal A. Maxwell elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a következőket mondta a fordítási folyamatról és arról, ahogyan Joseph Smith az Urim és Tummimot, illetve a látókövet használta:

„Egyedül Joseph próféta ismerte a teljes folyamatot, ő azonban szándékosan vonakodott annak részleteit elárulni. Szenteljünk némi figyelmet David Whitmer, Joseph Knight és Martin Harris szavainak, akik megfigyelők voltak, nem fordítók. David Whitmer utalt arra, hogy amikor a Próféta a kapott mennyei eszközöket segítségképpen használta, »a hieroglifák megjelentek és a fordítás is angol nyelven… fényes, világító betűkkel«. Ezután Joseph felolvasta a szavakat Olivernek (idézet forrása: James H. Hart, “About the Book of Mormon,” Deseret Evening News, 25 Mar. 1884, 2). Martin Harris a látókővel kapcsolatban azt mondta: »Mondatok jelentek meg, amelyeket a Próféta felolvasott, Martin pedig leírta« (idézet forrása: Edward Stevenson, “One of the Three Witnesses: Incidents in the Life of Martin Harris,” Latter-day Saints’ Millennial Star, 6 Feb. 1882, 86–87). Joseph Knight is hasonló megfigyeléseket tett (lásd Dean Jessee, “Joseph Knight’s Recollection of Early Mormon History,” BYU Studies 17 [Autumn 1976]: 35).

Oliver Cowdery beszámolók szerint bíróságon tanúskodott arról, hogy Joseph az Urim és Tummim segítségével képes volt »angol nyelven elolvasni a lemezekre vésett megújított egyiptomi jeleket« (“Mormonites,” Evangelical Magazine and Gospel Advocate, 9 Apr. 1831). Ha ezek a beszámolók hitelesek, akkor olyan folyamatot sugallnak, melynek során Isten »látást és hatalmat adott« (T&Sz 3:12) Josephnek a fordításhoz.

Amennyiben ezen isteni eszközök segítségével a Próféta angol formában látta az ősi szavakat, majd lediktálta azokat, akkor nem volt szükségszerű, hogy folyamatosan a lemezen lévő jeleket vizsgálja – ami a szokásos fordítási eljárás lett volna, amikor oda-vissza halad a fordító, elmélkedve az ősi szöveg felett, majd megadva annak modern átiratát.

Úgy tűnik, a kinyilatkoztatás folyamata nem követelte meg a Prófétától, hogy járatos legyen az ősi nyelvben. […]

Bármik is legyenek az eljárásmód részletei, Josephtől nagyfokú, személyes erőfeszítést kívánt a kinyilatkoztató eszközök segítsége mellett. Lehet, hogy a fordítás eljárása változott, ahogy Joseph képességei is gyarapodtak, beleértve az Urim és Tummim használatát, bár előfordulhat, hogy a Próféta későbbi fordítási munkáiban kevesebbszer kellett ilyesfajta eszközökre támaszkodnia. Orson Pratt elder a Tizenkét Apostol Kvórumából azt mondta, hogy Joseph Smith elmondta neki, hogy akkor használta az Urim és Tummimot, amikor még tapasztalatlan volt a fordításban, később azonban már nem volt szüksége rá, éppúgy, mint ahogyan a Biblia sok versének lefordításakor sem (lásd Latter-day Saints’ Millennial Star, 11 Aug. 1874, 498–99)” (“By the Gift and Power of God,” Ensign, Jan. 1997, 39).

Joseph Smith története 1:63–65. Ki voltak a tudósok, akikkel Martin Harris találkozott?

Martin Harris legalább három emberrel találkozott, akiket komoly nyelvészekként tartottak számon. A New York-i Albanyban Luther Bradishsel találkozott, aki diplomata, államférfi, világutazó és a nyelvek tanulmányozója volt. New York Cityben találkozott Dr. Samuel Mitchell-lel, a Rutgers Medical College rektorhelyettesével, valamint találkozott egy férfival, aki számos nyelvet ismert, köztük a hébert és a babilóniait is. Ő Charles Anthon volt, a New York Cityben lévő Columbia College professzora, aki kora vezető tudósai közé tartozott. Amikor Martin Harris találkozott vele, Charles Anthon a görög és latin nyelvek adjunktusa volt. Tudott franciául, németül, görögül, latinul, és ismerte – már amennyire a könyvtárában lévő könyvek bizonyítékul szolgálhatnak – az egyiptomi nyelvre vonatkozó legfrissebb felfedezéseket is, beleértve Champollion korai munkásságát.