Tan és szövetségek 38:1–16

Bevezetés

1830 decemberében az Úr kinyilatkoztatott Joseph Smith prófétának egy parancsolatot, mely szerint az egyház gyülekezzen Ohióba (lásd T&Sz 37). 1831-ben az Úr megadta azt a kinyilatkoztatást, melyet most a Tan és szövetségek 38 jegyez fel, és amely jó néhány indokot megnevez, hogy miért gyülekezzenek Ohióba a szentek. Az Úr olyan parancsolatokat is adott nekik, melyek útmutatást adtak a gyülekezéshez. Ez a lecke a 38. szakasz első 16 versét tárgyalja. Ebben a kinyilatkoztatásban Jézus Krisztus kijelentette az egyház tagjainak, hogy közöttük van. Azt is elmondta, hogy ki marad meg az Ő második eljövetelekor, figyelmeztette a szenteket a veszélyre, és buzdította őket.

Javaslatok a tanításhoz

Tan és szövetségek 38:1–7

Jézus Krisztus kijelenti egyháza tagjainak, hogy közöttük van

Kérd meg a tanulókat, hogy soroljanak fel a füzetükben vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukban olyan parancsolatokat, amelyek betartását könnyűnek érzik, majd kérd meg őket, hogy gondolják át, mely parancsolatokat nehéz betartaniuk és miért. (A tanulók le is írhatják ezeket a gondolataikat, ha ez nem kellemetlen számukra.)

Mely parancsolatok betartását találhatjuk nehéznek?
Titeket mi motivált vagy motivál olyan parancsolatok betartására, melyeknek nehéz engedelmeskedni?

Emlékeztesd a tanulókat, hogy 1830 decemberében az Úr megparancsolta a New York államban lévő szenteknek, hogy gyülekezzenek Ohio államba (lásd T&Sz 37). Voltak olyan egyháztagok, akiknek nagyon nehéz volt engedelmeskedniük ennek a parancsolatnak. 1831. január 2-án New York állam különböző gyülekezeteiből a szentek összegyűltek id. Peter Whitmer otthonában, hogy megtartsák az egyház harmadik konferenciáját. A konferencia során számos egyháztag rákérdezett az Ohióba költözés parancsolatára.

Szerintetek miért lehetett nehéz néhány szentnek engedelmeskedni annak a parancsolatnak, hogy hagyják el New York államot és gyülekezzenek Ohióba?

Lehet, hogy el kell magyaráznod, hogy a konferencián nem mindenki értette meg az e parancsolatban rejlő bölcsességet. Voltak, akik nem fogadták el az Úr szavaként, mások pedig vonakodtak otthagyni virágzó gazdaságaikat és kényelmes körülményeiket egy új hely bizonytalanságáért. Bizony fennállt annak a lehetősége, hogy sokan pénzt veszítenek az ingatlanjaikon, és még az is előfordulhat, hogy néhányan nem is tudják eladni azokat.

Mondd el, hogy az 1831. januári konferencián Joseph Smith imádkozott az Úrhoz, hogy még több mindent megtudjon az Ohióba való gyülekezésre vonatkozó parancsolatról. Az Úr azzal a kinyilatkoztatással válaszolt, mely most a Tan és szövetségek 38-ban van feljegyezve. Mondd el a tanulóknak, hogy e kinyilatkoztatás tanulmányozása közben olyan igazságokat fognak megtanulni, amelyek segíthetnek nekik, amikor olyan parancsolatokkal kapcsolatban hoznak döntéseket, amelyek betartását nehéznek találják.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 38:1–3-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, milyen igazságokat tudhatunk meg Jézus Krisztusról. Miközben a tanulók válaszolnak, javasolhatod, hogy jelöljék meg a válaszaikhoz kapcsolódó szavakat és kifejezéseket.

Milyen igazságokat tudhatunk meg ezekből a versekből Jézus Krisztusról? (Miközben a tanulók válaszolnak, segíts nekik felismerni a következő tant: Jézus Krisztus minden dolgot tud.)
Miként segíthette az Ohióba költözésre parancsot kapó szenteket annak tudata, hogy Jézus Krisztus minden dolgot tud?
Nekünk hogyan segíthet ez az igazság olyan alkalmakkor, amikor küszködünk az Úr parancsolatainak betartásával?

Magyarázd el, hogy e kinyilatkoztatás elnyerése előtt Joseph Smith a Biblia sugalmazott átdolgozásán fáradozott, és megkapta azt, ami most Mózes 6–7 a Nagy értékű gyöngyben. Ezek a fejezetek beszámolnak egy Énók nevű prófétáról és népéről. Igazlelkűségük és egységük miatt az Úr Sionnak nevezte ezt a népet. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Tan és szövetségek 38:4-et, és keressék ki, mit tett meg az Úr Énókért és népéért. A tanulók mondják el, mit találtak. Elmagyarázhatod, hogy amikor az Úr a „saját keblemre” kifejezést használta, a személyes jelenlétére utalt.

A 4. vers szerint mit tett Énók népe, ami miatt az Úr felvitte őket a mennybe? (Hittek az Ő nevében.)
Mit mondott a Szabadító, mit tett meg azokért, akik hittek a nevében? Milyen érzéseket ébreszt ez bennetek a Szabadító iránt?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 38:5–7-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit mondott Jézus Krisztus arról, hogy hol van.

Mit mondott Jézus Krisztus, hol van?
Éreztétek-e már úgy, hogy a közeletekben van a Szabadító, bár a szemetekkel nem láttátok Őt? Mikor?

Tan és szövetségek 38:8–12

Az Úr elmondja, hogy ki marad meg az Ő második eljövetelekor

Tedd ki A második eljövetel képét (Evangéliumi művészeti könyv [2009]. 66. sz.; lásd még LDS.org). Magyarázd el, hogy a Szabadító beszélt a második eljöveteléről, miközben a New York államban lévő szenteknek segített megérteni az Ohióba gyülekezés fontosságát.

Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a Tan és szövetségek 38:8–10-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit nyilatkoztatott ki a Szabadító a második eljöveteléről. Segítséget jelenthet, ha elmagyarázod, hogy a második eljövetel napján való megmaradás (lásd T&Sz 38:8) azt jelenti, hogy nem pusztulnak el, hanem a földön maradhatnak a Szabadítóval, amikor eljön.

Hogyan segítenek nekünk ezek a versek megérteni annak fontosságát, hogy megtisztuljunk és tiszták legyünk a második eljövetel idejére?

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Tan és szövetségek 38:11–12-t, és nézzék meg, hogyan jellemzi az Úr a földön uralkodó állapotot a második eljövetel előtt. Azután kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, mit tudtak meg. (Hogy segíts a tanulóknak e versek megértésében, elmagyarázhatod, hogy az „arassák le a földet” parancsra váró angyalok leírása a búza és a konkoly újszövetségi példázatára utal [lásd Máté 13:24–30; T&Sz 86:1–7], melyben a búzát [az igazlelkűeket] összegyűjtik, a konkolyt [a gonoszokat] pedig elégetik.)

Milyen bizonyítékait látjátok annak, hogy jelen vannak ma a 11. versben leírt állapotok?
Mit tehetünk azért, hogy e körülmények közepette tiszták maradjunk?

Tan és szövetségek 38:13–16

Az Úr figyelmezteti a szenteket a veszélyre, és bátorítja őket

Mondd el, hogy az Úr nemcsak a második eljöveteléről szólt, hanem azon veszélyekre is figyelmeztette a szenteket, amelyekkel éppen szembenéztek. A tanulók lapozzanak a Tan és szövetségek 38:12-höz, és tedd fel nekik a következő kérdést:

Mit tanított az Úr a 12. vers végén a szentek ellenségéről?

Segíts a tanulóknak megérteni, hogy „az ellenség összefogott” kifejezés általánosságban annak tényére utalhat, hogy Sátán és erői összefognak a szentek ellen az utolsó napokban. Utalhat viszont azokra is, akik a szentek ellenségei voltak abban az időben, amikor ez a kinyilatkoztatás adatott. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 38:13-at, a tanulók pedig nézzék meg, mik voltak ennek az egymással összefogó ellenségnek a szándékai. Kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, mit találtak.

Mit tehet az Úr, amikor veszélyben vagyunk? (A tanulók sokféleképpen válaszolhatnak, de mindenképp hangsúlyozd ki a következő tantételt, és írd is fel a táblára: Az Úr figyelmeztethet minket a veszélyre.)

Adj egy kis időt a tanulóknak, hogy átgondolják, mit üzentek nekünk az Úr prófétái mostanában az általános konferenciákon és az egyházi kiadványokban.

Hogyan figyelmeztet minket az Úr ezeken az üzeneteken keresztül olyan lelki vagy fizikai veszélyekre, amelyekkel szembenézünk?
Még milyen módokon kaptatok figyelmeztetést lelki vagy fizikai veszélyekre?

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Tan és szövetségek 38:14–15-öt, és nézzék meg, hogyan bátorította az Úr a szenteket a veszély és a bizonytalanság ezen időszakában. A tanulók mondják el, mit találtak.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 38:16-ot, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit adott az Úr a szenteknek a szabadulásuk érdekében. Segíts a tanulóknak megérteni, hogy a parancsolat szó itt arra a parancsolatra vonatkozik, hogy költözzenek át New York államból Ohio államba.

Hogyan járulhatott hozzá a szentek fizikai megszabadításához az a parancsolat, hogy költözzenek el New York államból?
Hogyan járulhatott hozzá a szentek lelki szabadításához az a parancsolat, hogy gyülekezzenek Ohio államba?

Egészítsd ki a táblára felírt tantételt a következők szerint: Az Úr figyelmeztethet minket a veszélyre, és a védelmünket szolgáló parancsolatokat adhat nekünk.

Hogyan védhet meg minket az Úr parancsolatainak betartása?
Éreztétek-e már úgy, hogy egy parancsolat betartása véd benneteket? Mikor? (Megteheted, hogy időt adsz a tanulóknak válaszaik átgondolására, mielőtt megkéred őket, hogy válaszoljanak.)

Kérd meg a tanulókat, hogy emlékezzenek vissza arra az óra eleji tevékenységre, melyben számukra nehezen betartható parancsolatokra kellett gondolniuk. Gondolják át, vajon e parancsolatok hogyan lehetnek az Úrtól érkező áldások, melyek védik őket a lelki vagy fizikai veszélyektől.

Hogyan buzdíthat benneteket a táblára felírt igazság megértése arra, hogy tartsátok be az Úr parancsolatait, különösen akkor, ha ezen parancsolatok betartása esetleg nehéznek tűnik?

Zárásként kérd meg a tanulókat, hogy osszák meg bizonyságukat arról, miként tud az Úr figyelmeztetni minket a veszélyre és olyan parancsolatokat adni, amelyek betartása meg fog minket védeni. Te is bizonyságot tehetsz erről az igazságról.

Megjegyzések és háttér-információk

Tan és szövetségek 38:16. „[M]egszabadulásotok érdekében adok nektek egy parancsolatot”

George Albert Smith elnök azt tanította:

„Már gyermekkoromban felismertem, vagy legalábbis azt hittem, hogy felismertem, hogy az Úr parancsolatai az én útmutatásom érdekében adott törvények és szabályok. Azt hittem, hogy e törvények iránti engedetlenségen keresztül felismertem, hogy az büntetéssel jár… De mire felnőttem, más nézőpontból is megtanultam a leckét, és most már az Úr úgynevezett törvényei… Mennyei Atyánk irgalmas hangjának édes muzsikáját jelentik a számomra. Egy szerető szülő javaslatait és tanácsait, aki jobban törődik a jóllétünkkel, mint a földi szüleink, éppen ezért az, ami korábban kíméletlen törvénynek tűnt nekem, mára egy tökéletesen bölcs Mennyei Atya szerető és gyengéd tanácsává vált. Nem nehéz tehát elhinnem, hogy az a legjobb a számomra, ha betartom Isten parancsolatait” (Az egyház elnökeinek tanításai: George Albert Smith [2011]. 191–192.).