136. lecke: Tan és szövetségek 129; 130:1–11, 22–23

136. lecke

Tan és szövetségek 129; 130:1–11, 22–23

Bevezetés

1843. február 9-én Joseph Smith próféta utasításokat adott, hogy segítsen a szenteknek különbséget tenni a szolgáló angyalok és lelkek természete vonatkozásában. Ezeket az utasításokat a Tan és szövetségek 129 jegyzi fel. A Tan és szövetségek 130-ban Joseph Smith különböző tanokra vonatkozó tanításai találhatók, melyeket 1843. április 2-án, az Illinois állambeli Ramusban tartott gyűlésen mondott el a szenteknek.

Javaslatok a tanításhoz

Tan és szövetségek 129

Joseph Smith próféta utasításokat ad a szolgáló angyalok és lelkek természetét illetően

Kérdezd meg a tanulóktól, hogy mit mondanának, ha valaki tudni akarná, hogy az utolsó napi szentek hisznek-e az angyalokban. Válaszaikat követően egy tanuló olvassa fel a következő kijelentést Jeffrey R. Holland eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából:

„A kezdetektől fogva, végig az adományozási korszakokon át, Isten angyalokat bízott meg, hogy közvetítsék gyermekeinek az irántuk érzett szeretetét és törődését. […]

Ezeket a lényeket általában nem látjuk. Néha azonban igen. Akár láthatók, akár nem, azért ők mindig a közelünkben vannak. Olykor óriási jelentőségű feladatot kapnak, amely fontos az egész világ számára. Van úgy, hogy az üzenetük sokkal személyesebb. Néha az az angyalok célja, hogy figyelmeztessenek” (Az angyalok szolgálata. Liahóna, 2008. nov. 29.).

Mondd el, hogy Joseph Smith próféta 1839-től kezdve egészen 1843-ig jó néhány embernek utasításokat adott, hogy segítsen nekik megtudni, hogyan tehetnek különbséget a szolgáló angyalok és lelkek természete vonatkozásában. Ezen utasítások némelyike a Tan és szövetségek 129-ben lett feljegyezve.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 129:1–3-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézze meg, mi a lényegi különbség az angyalok és a lelkek között. (Elmagyarázhatod, hogy az igaz szó itt igazlelkűt jelent.)

Miben különböznek az angyalok a lelkektől? (Az angyaloknak húsból és csontból való feltámadt testük van; a lelkeknek nincs.)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 129:4–7-et. Az osztály kövesse a szöveget, és nézze meg, hogyan lehet különbséget tenni az angyalok és az igaz lelkek között. Kérd meg a tanulókat, hogy számoljanak be arról, mit találtak.

Mit tudunk meg a 7. versből a Mennyei Atyánk által küldött igaz hírnökök természetéről? (Miután a tanulók válaszoltak, javasolhatod, hogy írják fel a szentírásuk margójára a következő tant: A Mennyei Atyánk által küldött igaz hírnökök nem fognak megtéveszteni minket.)

Mondd el, hogy az ördög időnként megpróbál „a fény angyalaként” megjelenni, hogy megtévesszen embereket (lásd T&Sz 129:8). Ezenkívül „[a] szentírások említést tesznek az ördög angyalairól is. Ők azok a lelkek, akik Lucifert követték, ki lettek taszítva Isten színe elől a halandóság előtti életben, és le lettek vetve a földre (Jel. 12:1–9; 2 Ne. 9:9, 16; T&Sz 29:36–37)” (Kalauz a szentírásokhoz: angyalok; scriptures.lds.org). Ne meséljetek a Sátánnal vagy gonosz lelkekkel kapcsolatos élményekről, és ne engedd, hogy a beszélgetés elképesztő történetekre és kétes forrásból származó anyagokra terelődjön!

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 129:8–9-et. Az osztály kövesse a szöveget, és nézze meg, hogyan ismerhetik fel a gonosz lelket, aki azzal próbál megtéveszteni, hogy a fény angyalaként jelenik meg. (Magyarázd el, hogy a szolgálat szó a 9. versben egy angyal vagy lélek megjelenésére vagy látogatására utal.) A tanulók mondják el, mit tudtak meg.

E versek utasításain kívül mit adott még nektek Mennyei Atyánk, hogy segítsen felismerni a Sátán megtévesztéseit?

Tan és szövetségek 130:1–11, 22–23

Joseph Smith próféta számos tant tisztáz

Mondd el, hogy 1843. április 2-án Joseph Smith cövekkonferenciát tartott az Illinois állambeli Ramusban lakó szentekkel, Nauvootól délkeleti irányban mintegy 32 kilométerre. Az egyik reggeli gyűlésen Orson Hyde elder prédikált, és egy olyan szentírás-értelmezést tanított, melyet korábban még egy másik egyházból vett.

Mi volt a Próféta feladata ebben a helyzetben? (Ki kellett igazítania a gyűlésen tanított hamis tanokat.)

Mondd el, hogy az egyházban az elnöklő vezetők, például a próféták, a cövekelnökök és a püspökök felelőssége annak biztosítása, hogy egyházi körülmények között helyes tan tanítására kerüljön sor. A reggeli gyűlés után Joseph Smith, Orson Hyde és még néhányan Joseph nővérénél, Sophroniánál ebédeltek. Ebéd közben a Próféta azt mondta, hogy „tesz majd némi kiigazítást [Hyde testvér] prédikációját illetően”. Hyde testvér azt felelte: „Annak hálás fogadtatásban lesz része” (in History of the Church, 5:323).

Mit tanulhatunk abból, ahogyan Joseph Smith ezt a helyzetet kezelte?
Mit tanulhatunk Orson Hyde-nak a Próféta megjegyzésére adott válaszából?

Mondd el, hogy a reggeli beszédében Orson Hyde János 14:23-as versét értelmezte félre. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel ezt a verset.

Mondd el az osztálynak, hogy miután Orson Hyde hivatkozott erre a versre, azt mondta az embereknek: „kiváltságunkban áll az, hogy szívünkben lakhat az Atya és a Fiú” (in History of the Church, 5:323). A Tan és szövetségek 130 tartalmazza Joseph Smith próféta ezen elképzelésre vonatkozó kiigazítását. További tanítások is vannak benne.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 130:1–3-at. A tanulók kövessék a szöveget, és nézzék meg, miért volt helytelen Orson Hyde kijelentése János 14:23 jelentését illetően. Mondják el, mit találtak.

Magyarázd el, hogy ma sok embernek vagy nincs elképzelése Istenről, vagy Orson Hyde-hoz hasonlóan, aki korábban campbellita prédikátor volt, hamis hagyományok miatt helytelenül értelmezi, milyen is az Istenség természete. Másoknak is segíthetünk Mennyei Atyánk igaz természetének és Őhozzá fűződő kapcsolatuknak a megértésében.

Hogyan reagálhatunk kedvesen és megértően akkor, ha olyan emberekkel beszélgetünk az evangéliumról, akiknek hamis hagyományok miatt téves elképzeléseik vannak?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 130:22–23-at. Az osztály kövesse a szöveget, és keressen olyan tanokat, amelyeket elmagyarázhatnak, amikor az Istenségről tanítanak másokat.

Milyen tanokat tanítanak ezek a versek? (A tanulók fogalmazzák meg a következő tanokat: Mennyei Atyánk és Jézus Krisztus különálló egyének, akiknek húsból és csontból való fizikai testük van. A Szentlélek lélekszemély.)
Szerintetek miért fontos megérteni, hogy Mennyei Atyánk és Jézus Krisztus különálló egyének, akiknek húsból és csontból való testük van?

Hogy segíts a tanulóknak még jobban megérteni az Istenség tanát, dolgozzanak párokban, és mindegyik párnak adj egy példányt a következő kijelentésből. A tanulók a társukkal együtt tanulmányozzák a kijelentést, és húzzák alá azokat az Atyára, a Fiúra és a Szentlélekre vonatkozó igazságokat, amelyek felkeltik a figyelmüket.

„Isten, az Atya: Az Isten megszólítással általában az Atyára, vagyis Elohimra utalunk. Atyának nevezzük, mert ő lelkünk atyja… Az Atyaisten a világegyetem Legfőbb Uralkodója. Mindenható…, mindentudó…, és Lelke által mindenhol jelen van… Az emberiséget különleges kapcsolat fűzi Istenhez, ami minden más teremtett dologtól megkülönbözteti az embert: a férfiak és nők Isten lélekgyermekei…

Isten, a Fiú: A Jehovaként ismert Isten a Fiú, Jézus Krisztus… Jézus az Atya irányítása alatt dolgozik, és teljes összhangban van vele. Az emberiség minden tagja testvére neki, mert ő Elohim legidősebb lélekgyermeke. [Ő a Megváltó, aki az egész emberiség bűneit és fájdalmait elszenvedte, és mindenki számára legyőzte a fizikai halált.] […]

Isten, a Szentlélek: A Szentlélek szintén Isten, és más hasonló nevek és megszólítások mellett [például a Vigasztaló] neveztetik a Szent Léleknek, a Léleknek, valamint Isten lelkének. A Szentlélek segítségével tudhatja meg az ember az Atyaisten akaratát, és tudhatja azt, hogy Jézus a Krisztus” (Kalauz a szentírásokhoz: Isten, Istenség; scriptures.lds.org). A Szentlélek elsődleges szerepe az, hogy tanúbizonyságot tegyen az Atyaistenről és Jézus Krisztusról. A Szentlélek tanítja és megerősíti az igazságot.

Miután a tanulók elvégezték ezt a feladatot, kérd meg jó néhányukat, hogy mondják el, mit jelöltek meg, és magyarázzák el, miért keltették fel a figyelmüket ezek az igazságok. Befejezheted ezt a tevékenységet egy vagy két tanuló felkérésével arra, hogy osszák meg az osztállyal bizonyságukat az Istenségről.

Hogy segíts a tanulóknak egy másik olyan tan felfedezésében, melyet a Ramusban lévő szenteknek tanított Joseph Smith, kérd meg őket, hogy nézzék át a Tan és szövetségek 130:2-t, és keressék ki, mit mondott a kapcsolatainkról.

Mit jelent a kapcsolatok szó? (Itt arra utal, amilyen személyes kapcsolatok és viszonyok fennállnak közöttünk.)
Mit tanított Joseph Smith kapcsolataink természetéről a mennyben? (A tanulók használhatnak ugyan különböző szavakat, de fogalmazzák meg a következő igazságot: A kapcsolatok, melyek a mennyben lehetnek közöttünk, ugyanazok, amiket itt a földön élvezünk, de ott örök dicsőséggel párosulnak majd.)
Hogyan befolyásolhatja ez azt, ahogyan másokkal bántok?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az örökkévaló kapcsolatokról szóló következő bizonyságot Henry B. Eyring elnöktől az Első Elnökségből:

„Az örökkévaló családok ismeretének visszaállításának köszönhetően sokkal bizakodóbbak és kedvesebbek vagyunk a családi kapcsolatainkban. Eme élet legnagyobb örömei a család köré összpontosulnak, és ez így lesz az eljövendő világban is. Nagyon hálás vagyok azért a meggyőződésemért, hogy ha hithűek vagyunk, az ebben az életben birtokolt társas kapcsolataink az eljövendő világban örökre velünk maradnak örök dicsőségben” [lásd T&Sz 130:2] (Az igaz és élő egyház. Liahóna, 2008. máj. 22.).

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át a másokhoz, különösen a családtagjaikhoz fűződő kapcsolataikat, majd kérd meg őket, hogy írásban fogalmazzanak meg egy célt e kapcsolatok megerősítésére.

Hogy segíts a tanulóknak további tanok felfedezésében, melyeket ezen a ramusi gyűlésen tanított a Próféta, kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a Tan és szövetségek 130:4–11-et.

Mit tudunk meg az angyalokról a 4–7-es versekből?
Mit tudunk meg a 9. versből a föld jövőjéről?

Elmagyarázhatod, hogy a 10–11. vers szerint mindenki, aki a celesztiális királyságot örökli, kapni fog egy Urim és Tummimot, amely segít neki a mennyei dolgok megismerésében és megértésében. A Próféta ezt a tanítást nem fejtette ki bővebben.

Megjegyzések és háttér-információk

Tan és szövetségek 129:8–9. „[A]z ördög… a fény angyalaként”

„Sátán megpróbál a tökéletessé tett igaz ember lelkét kísérő fényt hamisítva megtéveszteni. Ha egy tökéletessé tett igaz ember küldöttként érkezik, akkor a saját dicsőségében jelenik meg, mert »ez az egyetlen módja annak, hogy megjelenhessen« (T&Sz 129:6). Joseph Smith próféta egyszer azt mondta: »A gonosz lelkeknek megvannak a határaik, a korlátaik és a törvényeik, melyek irányítják őket, …és nagyon is nyilvánvaló, hogy olyan hatalmat birtokolnak, amelyet csak azok tudnak irányításuk alá vonni, akik rendelkeznek a papsággal« (in History of the Church, 4:576).

A Próféta azt tanította, hogy ha a gonosznak kézfogásra kezet nyújtasz, akkor ő »fel fogja ajánlani neked kezét« (T&Sz 129:8). A halandó azonban semmit nem fog érezni, mert a gonosz olyan lélek, aki nem kapott testet. Ily módon megkülönböztethető tehát az Istentől küldött igazlelkű lélektől vagy angyaltól. Az igaz ember nem próbál megtéveszteni (lásd T&Sz 129:7); viszont a Sátán angyala nem riad vissza attól, hogy megpróbáljon megtéveszteni” (Doctrine and Covenants Student Manual, 2nd ed. [Church Educational System manual, 2001], 321).

Tan és szövetségek 130:9. Mi ennek a földnek és a rajta lakóknak a rendeltetése?

Brigham Young elnök azt tanította:

„Amikor [ez a föld] celesztiálissá válik, olyan lesz, mint a nap, és készen áll arra, hogy rajta lakjanak a szentek, és visszavitessen az Atya és a Fiú színe elé. Nem lesz fénytelen test, mint most, hanem az égbolt csillagaihoz fog hasonlítani, telve világossággal és dicsőséggel; világító test lesz. – János celesztiális állapotában üvegtengerhez hasonlította” (“Sermon,” Deseret News, Jun. 15, 1859, 114).

Körülbelül két évvel később azt mondta:

„Ez a föld, amikor megtisztul és megszentelődik, vagyis celesztiálissá válik, üvegtengerhez lesz hasonló, és aki belenéz, az tudhatja a múlt, a jelen és a jövő dolgait; bár ebben a kiváltságban csak celesztiális lények részesülhetnek; ők ránéznek a földre, és megjelennek nekik azok a dolgok, amelyeket tudni szeretnének, éppen úgy, ahogyan tükörbe nézve az arcunkat látjuk” (“Remarks,” Deseret News, Jul. 3, 1861, 137).

Tan és szövetségek 130:22–23. Az Istenség

Jeffrey R. Holland elder a Tizenkét Apostol Kvórumából határozottan beszélt az Istenség valóságáról:

„Az első és legfontosabb hittételünk Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházában: »Hiszünk Istenben, az Örökkévaló Atyában, és az Ő Fiában, Jézus Krisztusban, valamint a Szentlélekben« [Hittételek 1:1]. Hisszük, hogy ez a három isteni személy az egyetlen Istenséget alkotva egy a céljaiban, módszereiben, bizonyságában és küldetésében. Hisszük, hogy ugyanaz az isteni irgalom és szeretet, igazságosság és kegyelem, türelem, megbocsátás, és megváltás tölti be őket. Szerintem bátran mondhatjuk, hogy hisszük, hogy Ők minden elképzelhető jelentős és örök érvényű dologban egyek, de mi nem hiszünk abban, hogy ez a három személy egy lényeggé egyesült, mert a Szentháromság tana soha nem szerepelt a szentírásokban, ugyanis nem igaz.

Nem kisebb forrás, mint a tekintélyes Harper’s Bible Dictionary [bibliaszótár] rögzíti a következőt: »A szentháromság hivatalos tana, ahogy azt a negyedik és ötödik században összehívott nagy egyháztanácsok értelmezték, nem található meg az [Újszövetségben]« [Paul F. Achtemeier, ed. (1985), 1099; kiemelés hozzáadva].

Ezért minden kritika, ami azt állítja, hogy Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza nem osztja a jelenkori keresztény felfogást Istenről, Jézusról és a Szentlélekről, olyan magyarázat, amely nem a mi Krisztus iránti elkötelezettségünkről szól, hanem arról a felismerésről (ami, hadd tegyem hozzá, hogy teljesen helytálló), hogy az Istenségről alkotott nézeteink szakítanak az Újszövetség utáni keresztény történelemmel, és visszatérnek ahhoz a tanhoz, melyet maga Jézus tanított. […]

Kijelentjük, hogy a szentírásokból magától értetődő, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek különálló személyek, három isteni lény” (Az egyedül igaz Isten és a kit Ő elküldött, a Jézus Krisztus. Liahóna, 2007. nov. 40., 41.).