A szabadítás terve – A szentírások tanulmányozása (1. rész)

Felkészülési anyag az otthon tanulók oktatója számára

A napi otthontanulói leckék összefoglalása

A következőkben összefoglaljuk az 1. részhez tartozó eseményeket, tanokat és tantételeket, melyeket a tanulók az otthontanulói leckék tanulmányozása során megismertek. Segít felkészülni az órára az, ha tudod, hogy mit tanultak a tanulók. Ez az összefoglalás nem a lecke része, és ne is oszd meg a tanulókkal! Mivel az 1. részként tanított leckéd e tanok és tantételek közül csupán néhányra összpontosít, időnként a Lélek késztetéseinek és a tanulóid szükségleteinek megfelelően érezheted úgy, hogy ezektől eltérőket is át kell tekintenetek vagy meg kell beszélnetek.

1. nap (A szabadítás terve)

Mennyei Atyánk szabadítástervének tanulmányozása segített a tanulóknak felismerni, hogy a terv célja az, hogy módot biztosítson számunkra a halhatatlanság és az örök élet elnyerésére. A tanulók megtudták, hogy Mennyei Atyánk azért küldött minket a földre, hogy testet kapjunk, tapasztalatot szerezzünk és növekedjünk. Jézus Krisztus engesztelése lehetővé teszi számunkra a bűn és a halál hatásainak legyőzését.

2. nap (A nagy hitehagyás)

A nagy hitehagyásról tanulva a tanulók felfedezték, hogy próféták és apostolok alkotják Jézus Krisztus egyházának alapját, akik helyes tant tanítva segítenek tisztán tartani az egyházat. A papság kulcsai és felhatalmazása elengedhetetlen a szabadítás szövetségeinek és szertartásainak elnyeréséhez, melyek mind rendelkezésre állnak Jézus Krisztus egyházában. Hitehagyás akkor következik be, amikor az emberek elfordulnak az evangéliumi igazságoktól, és elutasítják az Úr felhatalmazott szolgáit. A nagy hitehagyás következményeinek legyőzéséhez szükséges volt visszaállítani az igazságot, valamint a papsági felhatalmazást és kulcsokat.

3. nap (Tan és szövetségek 1)

A tanulók a Tan és szövetségeknek az Úrtól kapott előszavát tanulmányozva megtudták, hogy az Úr az Ő kiválasztott tanítványain keresztül figyelmeztet minden embert, és hogy Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza az egyetlen igaz és élő egyház a földön. A tanulók megfogalmazták, hogy kutatnunk kell az Úrtól kapott parancsolatokat; hogy az Úr szavai mind beteljesednek; és hogy az Úr szavai igazak, akár Ő, akár szolgái jelentik is ki azokat.

4. nap (A szentírások tanulmányozása)

A tanulók ebből a leckéből megtudták, hogy a szentírások azért íródtak, hogy tanokként és tantételekként ismert örök igazságokat őrizzenek meg. Megtudták, hogy ezen örök igazságok megtalálásához segítséget jelent, ha először megértik a szentírásbeli szöveg hátterét és tartalmát. A tanulók megtanulták, hogy ha már értik ezeket, akkor hasznos, ha világos és egyszerű igazságok megfogalmazásával kifejezésre juttatják a talált tanokat és tantételeket. Végül pedig megtanulták, hogy a szentírás-tanulmányozás igazi értéke abból ered, ha saját életükben alkalmazzák a szentírásokban felfedezett tanokat és tantételeket.

Bevezetés

Ez a lecke a Tan és szövetségek bevezetését és 1. szakaszát felhasználva mutatja be a tanulóknak a Tan és szövetségeket. A tanulók megtudják, hogy „a Tan és szövetségek olyan isteni kinyilatkoztatások és ihletett kijelentések gyűjteménye, amelyek Isten királyságának a földön való megalapítására és rendszabályozására adattak az utolsó napokban” (Bevezetés a Tan és szövetségekhez). A Tan és szövetségek és az egyháztörténet tanulmányozása megerősítheti a tanulók bizonyságát Jézus Krisztusról.

Megjegyzés: Mivel valószínűleg ez a tanulók első közös órája, megkérheted őket, hogy mondják el, milyen kérdéseik vannak az otthontanulás folyamatáról, és arról, hogy miként tudják önállóan hatékonyan tanulmányozni a szentírásokat.

Javaslatok a tanításhoz

Bevezetés a Tan és szövetségek és egyháztörténet kurzushoz

A Tan és szövetségek Joseph Smith prófétának és utódainak adott kinyilatkoztatásokat tartalmaz

Kezdheted az órát ezzel a tanulóknak feltett kérdéssel: Szerintetek melyik könyvek elolvasásából származna az egész világnak haszna? (Esetleg hozhatsz néhány olyan könyvet, amely szóba jöhet.) Miután a tanulók válaszoltak, kérd meg egyiküket, hogy olvassa fel a következő idézetet Joseph Smith prófétától, az osztály pedig figyelje meg, mit tanított a Próféta a Tan és szövetségekről:

„[A Tan és szövetségekben található kinyilatkoztatások alkotják] az egyház alapj[át] ezekben az utolsó napokban, és a világ javát szolgálj[ák], megmutatván, hogy a Szabadítónk királysága rejtelmeinek kulcsait ismét az emberre bízta” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 201.).

Bátorítsd a tanulókat, hogy a mai lecke folyamán próbálják meg felismerni, hogy a Tan és szövetségek tanulmányozása miként válhatna javára a világnak és hozhatna áldást az ő életükre.

Kérd meg a tanulókat, hogy lapozzanak a Tan és szövetségek címoldalához. Mondd el, hogy ahhoz, hogy a Tan és szövetségek a javunkra váljon, először meg kell értenünk, mik azok a tanok és szövetségek. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a címoldalt, majd tedd fel a következő kérdéseket:

Hogyan határoznátok meg a tan szót?
Mi a szövetség?
Mi az a kinyilatkoztatás?

Ha szükséges, magyarázd el, hogy a tan Jézus Krisztus evangéliumának egy alapvető, változatlan igazsága; a szövetség egy szent megállapodás Isten és az Ő gyermekei között, melyben a tett ígéretek minden feltételét Isten szabja meg; a kinyilatkoztatás pedig Istennek a gyermekei felé irányuló kommunikációját jelenti. Javasolhatod, hogy a tanulók írják oda ezeket a meghatározásokat a címoldalra.

Kérd meg a tanulókat, hogy lapozzanak a Tan és szövetségek bevezetésének nyolcadik bekezdéséhez („A kinyilatkoztatásokban…” kezdettel). Mondd el, hogy ez a bekezdés példaként felsorol néhány tant, amely a Tan és szövetségekben található. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban az első mondatot, és keressenek egy vagy több olyan tant, amelyről szeretnének többet megtudni, majd tedd fel a következő kérdéseket:

Mely tanról szeretnétek többet megtudni?
Szerintetek hogyan látnátok hasznát annak, ha ismernétek és jobban értenétek ezeket a tanokat?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a nyolcadik bekezdés utolsó mondatát (így kezdődik: „Végül a Jézus Krisztusról adott bizonyság…”), az osztály pedig nézze meg, mi teszi olyan értékessé a Tan és szövetségeket. Azután tedd fel a következő kérdéseket:

Mi teszi a Tan és szövetségeket „nagy értékűvé”?
Miért olyan értékes a Szabadítóról való bizonyság?
Szerintetek mi történik majd a ti Jézus Krisztusról való bizonyságotokkal a Tan és szövetségek tanulmányozása során?

Írd fel a táblára a következő tantételt: A Tan és szövetségekben található kinyilatkoztatások tanulmányozása által megerősíthetitek a Jézus Krisztusról való bizonyságotokat. Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, milyen hatással lenne az életükre, ha erősebb bizonyságuk lenne a Szabadítóról. Esetleg elmondhatod, miként erősítette meg a te bizonyságodat Jézus Krisztusról a Tan és szövetségek tanulmányozása.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek bevezetésének első bekezdését, míg az osztály követi a szöveget, majd kérdezd meg: Kinek a hangját fogjuk hallani a Tan és szövetségek tanulmányozása során?

Írd fel a táblára a következő tantételt: A Tan és szövetségek tanulmányozása közben a Szabadító hangját hallhatjuk. Azután olvasd fel a tanulóknak a Tan és szövetségek 18:34–36-ot.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek bevezetésének harmadik bekezdését, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressen a Szabadító hangját jellemző szavakat. (Javasolhatod, hogy jelöljék meg, amit találnak.) Azután tedd fel a következő kérdéseket:

Milyen szavakkal írják le a Szabadító hangját?
Milyen előnyét élvezhetitek az életetekben annak, ha meghalljátok és felismeritek az Úr hangját?

Tegyél ki képeket olyan emberekről, akikhez és akikről a Tan és szövetségekben található kinyilatkoztatások szólnak (lásd Evangéliumi művészeti könyv [2009]. 87., 88., 93., 94., 95. sz.; lásd még LDS.org). Amint megmutatod e képeket, mondd el, hogy a tanulók ezekről az emberekről is tanulnak majd a Tan és szövetségek tanulmányozása során.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek bevezetése hatodik bekezdésének első két mondatát („Ezek a szent kinyilatkoztatások…” kezdettel). Az osztály kövesse a szöveget, és nézzék meg, milyen körülmények között adattak a kinyilatkoztatások. (Javasolhatod, hogy jelöljék meg, amit találnak.)

Milyen kifejezések jellemzik ezekben a mondatokban a kinyilatkoztatások elnyerésekor fennálló körülményeket?

Mutass a tanulóknak egy papírlapot, amelyre a Te szó van felírva. Mutass rá, hogy az egyháztörténet ezen alakjaihoz hasonlóan mi is kerülünk olyan helyzetekbe, amikor isteni útmutatásra van szükségünk.

Ha e korai szentek példáját szeretnénk követni, mit kell tennünk, hogy isteni útmutatást kapjunk? (Imádkoznunk kell és keresnünk kell azt.)

Magyarázd el, hogy az isteni útmutatás keresésének egyik módja a szentírások tanulmányozása. Kérd meg a tanulókat, hogy lapozzák fel a Tan és szövetségek 1:37–38-at, amely szentírás-memoriter. Emlékeztesd őket, hogy az Úr ezt a kinyilatkoztatást a Tan és szövetségek Őtőle származó előszavaként adta.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 1:37–38-at, miközben az osztály követi a szöveget, és megnézik, mit parancsolt nekünk az Úr a Tan és szövetségekre vonatkozóan.

Mit parancsol nekünk az Úr, mit tegyünk a Tan és szövetségekkel? (A tanulók használhatnak ugyan különböző szavakat, de fogalmazzák meg a következő tantételt: Kutatnunk kell az Úrtól kapott parancsolatokat.)

Kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, hogyan vált javukra a szentírások kutatása az e heti tanulmányozásuk során. Kérdezz rá, hogy állnak a tanulók azon céljuk teljesítésével, hogy az iskolaév során mindennap tanulmányozzák a Tan és szövetségeket. Kérdezd meg őket, mit terveznek, hogyan fogják követni az Úrnak e parancsolatok kutatására vonatkozó parancsát (lásd T&Sz 1:37). Zárásként megoszthatod a bizonyságodat annak fontosságáról, hogy a Tan és szövetségek tanulmányozása által meghalljuk az Úr hangját és útmutatást kapjunk Tőle.

Következő rész (Joseph Smith története 1; Tan és szövetségek 2)

Isten hallja és megválaszolja az imákat. Az első látomásra Joseph Smith alázatos imájának eredményeként került sor. Nem sokkal később angyalok irányították Joseph Smith prófétát a Mormon könyve napvilágra hozatalában és a papság visszaállításában. Miután Keresztelő János megjelent Joseph Smithnek és Oliver Cowderynek, Oliver azt írta: „…gondold tovább egy percig, milyen öröm töltötte el szívünket, …amikor keze alatt megkaptuk a szent papságot” (Joseph Smith története 1:71, lábjegyzet, 5. bekezdés).