1831 nyarán az Ohióban összegyűlt szentek közül néhányan útnak indultak, hogy letelepedjenek a Missouri állambeli Jackson megye területén. A Joseph Smith próféta által 1831. július 20-án kapott kinyilatkoztatásban az Úr a Missouri államban lévő Independence-et jelölte ki Sion „központi hely[ének]” (T&Sz 57:3). A szenteket a területen lévő földek megvásárlására, továbbá az Úr parancsolatainak betartására utasították, Sion felépítésének előkészületeként. Idővel azonban viszálykodás támadt a szentek és Jackson megye számos polgára között, melynek hatására a csőcselék erőszakhoz folyamodott a szentekkel szemben, és így 1833 novemberében és decemberében a szentek Jackson megye elhagyására kényszerültek.
Javaslatok a tanításhoz
Az Úr kijelöli a Missouri államban lévő Independence-et Sion központi helyének
Óra előtt írd fel egy kis táblára, hogy Ohio állam, Kirtland, és helyezd azt el a terem egyik felén. A terem másik felére is tegyél ki egy táblát, amin ez álljon: Missouri állam, Independence. Vagy akár rajzolhatsz is a táblára egy egyszerű térképet az Egyesült Államok közép-nyugati régiójáról, majd jól láthatóan jelöld meg rajta Kirtlandet és Independence-et (lásd Egyháztörténeti térképek, 6. térkép, „Az egyház nyugat felé tartó útja”). A lecke során utalj vissza erre a térképre.
Kezdésként kérd meg a tanulókat, képzeljék el, hogy kempingeznek, és megtudják, hogy vihar közeledik.
Hogyan találhatnátok menedéket a vihar elől? Miként lenne egy sátor hasznos számotokra ebben a helyzetben?
Magyarázd el, hogy Ésaiás próféta egy nagyon nagy sátorként ábrázolta Siont. Azt mondta: „Szélesítsd ki a sátorod helyét, és hajlékidnak kárpitjait terjeszszék ki; ne tiltsd meg; nyújtsd meg köteleidet, és erősítsd meg szegeidet” (Ésaiás 54:2). Ennek a próféciának a beteljesítéseként, az Úr irányításával az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma napjainkban is Sion cövekeinek megalapításán fáradozik világszerte.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 64:41–43-at. Kérd az osztályt, hogy kövesse a szöveget, és keresse meg, hogy az Úr milyen áldásokat ígért azoknak a igazlelkűeknek, akik Sionba gyülekeznek.
Milyen áldásokat ígért az Úr az igazlelkűeknek, akik Sionba gyülekeznek?
Mondd el, hogy 1831 júliusában az Úr kijelentette, hogy Sion megígért földje Missouri földje, és hogy a Missouri állambeli Independence a „központi hely[e]” Sion városának (lásd T&Sz 57:1–3).
Kérj meg egy tanulót, hogy álljon vagy üljön a Missouri állam, Independence várostábla mellé. Kérj meg egy másik tanulót, hogy rajzoljon fel a táblára egy sátrat. (Ha az osztályterem elég nagy, akár be is hozhatsz egy sátrat az osztályba, és megkérhetsz egy-két tanulót, hogy terítse ki, annak szemléltetésére, hogy a szentek egy menedékül szolgáló várost kezdenek építeni.)
Állítottatok már fel rosszul sátrat, vagy próbáltatok már felállítani egyet az összes alkatrész nélkül? Mi történt?
Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Tan és szövetségek 105:5-öt, és keressék ki, hogyan kell Sion „sátrának” felépülnie ahhoz, hogy az Úr elfogadja azt. Kérd meg őket, hogy osszák meg, mit találtak.
Írd fel a következő tantételt a táblára: Sionnak a celesztiális királyság törvényének tantételeire kell felépülnie. Mondd el, hogy miután az Úr kinyilatkoztatta Sion földjének helyét 1831-ben, több további kinyilatkoztatást is adott a következő két év során, meghatározva azokat a tantételeket, amelyek alapján a szenteknek fel kell építeniük Siont.
Oszd négy csoportra a tanulókat, majd add ki minden csoportnak a táblán felsorolt szentírások egyikét. Kérd meg a csoportokat, hogy olvassák el a nekik kiosztott részeket, és keressék meg bennük az igazlelkűségre vonatkozó tantételeket, illetve azokat a parancsolatokat, amelyeket a szenteknek követni kell, hogy sikeresen felépítsék Siont.
Miután a tanulók tanulmányozták a nekik kiosztott részeket, kérd meg őket, hogy mondják el, amit találtak. Kérd meg az egyik tanulót, hogy sorolja fel a válaszaikat a táblán. (A tanulók válasza tartalmazza a következőket: éljenek a felajánlás törvénye szerint és törekedjenek mások jóllétére [T&Sz 82:17–19]; építsenek templomot és kapjanak ott útmutatást [T&Sz 97:10–14]; legyenek tisztaszívűek [T&Sz 97:16, 21]; tartsák be a parancsolatokat [T&Sz 97:25–26]; valamint szenteljék meg magukat és „menje[n]ek ki Babilonból”, ami a világiasságtól való elfordulásra utal [T&Sz 133:4–5].)
Az ezen igazlelkű tantételek szerinti élet milyen módon segíthette a szenteket Sion felépítésében és abban, hogy védetté váljanak a lelki viharoktól? Hogyan segíthet védelmet nyújtani nekünk napjainkban az, ha e tantételek szerint élünk?
Megkérhetsz néhány tanulót, hogy a szentírásaikkal együtt álljanak vagy üljenek az Ohio állam, Kirtland várostábla mellé, majd egy vagy kettő közülük menjen át, és álljon vagy üljön a Missouri állam, Independence várostábla mellé. Mondd el, hogy miután az Úr kinyilatkoztatta Sion helyét 1831 júliusában, a szentek közül sokan elutaztak a majdnem 1500 kilométerre lévő, Missouri állambeli Independence-be, hogy ott letelepedve felépítsék Siont. Mások Kirtlandben vagy egyéb keleti területeken maradtak. Kirtlandben később egy cövek is megszervezésre került 1834. február 17-én.
Mutass rá a sátor képére (vagy a sátorra, amelyet az osztályterembe hoztál), és magyarázd el, hogy mialatt a szentek együtt dolgoztak Sion felépítésén, Sion védő áldásai mindannyiukra kiterjedtek, azokra is, akik nem Independence-ben éltek. A szentek együtt dolgoztak, hogy anyagilag és az egyéb erőforrásaikkal is hozzá tudjanak járulni Sion város alapjainak a lefektetéséhez. Kérd meg a tanulókat, képzeljék el, ahogy Sion sátrának egy része kiterjed, befedve a Kirtlandben élő szenteket.
Viszálykodás támad a szentek és Missouri polgárai között
Hogy segíts a tanulóknak megérteni az 1831 és 1833 között Ohióban és Missouriban végbement eseményeket, kérj meg egy, a Kirtland várostábla mellett lévő tanulót, hogy olvassa fel a következő beszámolót. Ez bemutatja, hogy Sion Kirtland cövekéhez tartozó szentjei hogyan támogatták Sion központi helyének felépítését Missouriban. Kérd meg az osztályt, figyeljék meg, hogy néhány Kirtlandben élő szent hogyan segítette Sion megalapítását.
Ohio állam, Kirtland: Az 1831 novemberében tartott konferenciasorozat keretében Joseph Smith és más egyházi vezetők összeszerkesztették az addig kapott kinyilatkoztatásokat, és megtervezték a könyvként való kinyomtatásukat. Oliver Cowderyre és John Whitmerre lett bízva, hogy elvigyék a kinyilatkoztatásokat Missouriba, hogy William W. Phelps kinyomtathassa azokat, Parancsolatok könyve címmel. 1831 és 1832 során Joseph további kinyilatkoztatásokat kapott, és folytatta a Biblia fordítását is. 1832 tavaszán Joseph elutazott Missouriba, hogy meglátogassa a szenteket Sionban, és figyelmeztesse őket Sátán azon törekvésére, hogy „szívüket elfordítsa az igazságtól” (T&Sz 78:10), illetve hogy összehangolja a püspökök tárházaival kapcsolatos erőfeszítéseket Kirtland és Independence között. Néhány egyháztag Ohióban pénzt ajánlott fel, hogy segítsen földet és felszereléseket vásárolni Missouriban. Továbbra is sok szent költözött át Sionba, és így 1832 végére az egyháztagok körülbelül egyharmada Jackson megyében élt.
Hogyan segített Joseph Smith – és a kirtlandi szentek – a Missouriban élő szenteknek Sion megalapításában?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a szentek Sion városának felépítéséért tett erőfeszítéseiről szóló részt. Kérd meg az osztályt, figyeljék meg, mit tettek a szentek helyesen, illetve helytelenül, miközben elkezdték Siont felépíteni.
Missouri állam, Independence: Parley P. Pratt a következő módon jellemezte a szentek letelepedését Sionban: „béke és bőség koronázta munkájukat, és a vadon termékeny szántófölddé vált” (Autobiography of Parley P. Pratt, ed. Parley P. Pratt Jr. [1938], 93). A Missouriban lévő egyházi vezetők az újonnan érkezők szükségleteinek biztosításán munkálkodtak, mely magában foglalta a földterületek megvásárlását, továbbá egy bolt és egy nyomda létrehozását. 1833 júliusára az utolsó napi szentek létszáma elérte a közel 1200 főt, a vezetők és a szentek élete azonban nem volt problémamentes. Néhány egyháztag önzése és kapzsisága megakadályozta őket a felajánlás törvénye szerinti életben.
A saját engedetlenségüknek köszönhető problémákon túl a szentek szembekerültek a terület eredeti lakóival is. A missouribeliek egyre inkább aggódni kezdtek a „mormonok” számának gyors növekedése, valamint a helyi gazdaságra és politikára való befolyásuk miatt, a helyi vallási vezetők pedig nem értettek egyet a szentek hitével. Az egyik vallási vezető hazugságokat terjesztett az egyháztagokkal kapcsolatban, és erőszakos cselekedetekre buzdította a lakosságot velük szemben. Mindezt tetézte, hogy 1833 júliusában W. W. Phelps megjelentetett egy cikket „Free People of Color” [Szabad színesbőrű emberek] címmel, amely óvatosságra intette a misszionáriusokat a rabszolgák közötti térítéssel kapcsolatban. Missouri polgárai, akik támogatták a rabszolgaságot, helytelenül arra a következtetésre jutottak, hogy a szentek felszabadított rabszolgákat hívnak Missouriba. Ez még inkább rontott az államon belül uralkodó, már amúgy is feszült helyzeten. 1833. július 20-án a csőcselék kidobta az utcára a nyomdagépet, lerombolta a nyomda épületét, elpusztította a Parancsolatok könyvének legtöbb, még bekötetlen lapját, szurokba és tollba forgatta Partridge püspököt és egy megtértet, Charles Allent, és terrorizálta a várost. A viszálykodás folytatódott, és a szentek az év novemberében és decemberében Jackson megye elhagyására kényszerültek.
Mit gondoltok, hogyan éreztetek volna az igazlelkű szentek egyikeként, aki az Úr védelmében bízott, de mégis Jackson megye elhagyására kényszerült?
Ha valaki megkérdezné tőletek, hogy a korai szentek miért nem tudták Sion városát felépíteni, mit mondanátok? (Hogy segíts a tanulóknak megválaszolni ezt a kérdést, felkérheted őket, hogy olvassák el a Tan és szövetségek 101:6–7-et; 103:2–4-et; és 105:3–4, 9-et.)
Ha még nem kérted meg a tanulókat, hogy menjenek vissza a helyükre, kérd meg őket most.
Mi Sion jövője?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 97:21-et. Kérd meg az osztályt, hogy kövessék az olvasottakat, és figyeljék meg, hogyan írta le az Úr Siont. Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg azokat a szavakat, melyek a következő igazságot tanítják: Sion a tisztaszívűek. Utalj a táblán lévő tantételek és viselkedésformák listájára, és tedd fel a következő kérdéseket:
Milyen módon segítenek ezek az igazlelkű tantételek egy népnek abban, hogy tisztaszívűekké váljanak?
Napjainkban mi a szerepünk Sion felépítésében? (Élhetünk igazlelkűen, és biztathatunk másokat, hogy ők is éljenek igazlelkűen. Amikor az evangélium szerint élünk és megosztjuk azt, Sion határai kiterjednek, cövekei megerősödnek, és az Úr megáldja védelmével a szenteket.)
Kérd meg a tanulókat, hogy fontolják meg az igazlelkűség táblára felírt tantételeit. Biztasd őket, hogy írják le célként a füzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba, hogy az egyik tantételt hűebben fogják követni.
Megjegyzések és háttér-információk
Siont az igazlelkűség tantételeire kell építeni
D. Todd Christofferson elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja, beszélt arról a követelményről, hogy Siont a celesztiális királyság törvényének tantételeire kell felépíteni:
Kép
D. Todd Christofferson elder
„Sion felépítéséhez a legtöbb elvégzendő munkát egyéni erőfeszítésünk jelenti, vagyis hogy »tisztaszívűekké« váljunk (T&Sz 97:21). »Sion nem épülhet fel, csakis a celesztiális királyság törvényének tantételei által – mondta az Úr –; különben [én, az Úr] nem tudom magamhoz fogadni« (T&Sz 105:5). A celesztiális királyság törvénye természetesen az evangélium törvényeit és szövetségeit jelenti. Magába foglalja azt, hogy folyamatosan megemlékezünk a Szabadítóról, és megfogadjuk, hogy engedelmesek, áldozatkészek, hűségesek leszünk, és készséggel megtesszük felajánlásainkat.
A Szabadító bírált néhány korai szentet »vággyal telt kívánsága« miatt (T&Sz 101:6; lásd még T&Sz 88:121). Ezek az emberek egy televízió-, film-, internet- és iPod-mentes világban éltek. Egy világban, amelyet mostanra elárasztanak a szexuális töltetű képek és zenék, mi magunk vajon mentesek vagyunk a vággyal telt kívánságoktól és a [vele járó] gonoszságoktól? Távol tartva magunkat a visszafogott öltözködés fellazult korlátaitól, és a pornográfia leplezetlen erkölcstelenségében való elmerüléstől, éheznünk és szomjaznunk kell az igazságot. Ahhoz, hogy Sionba jöjjünk, nem elegendő számunkra, hogy csak kissé legyünk kevésbé gonoszak másoknál. Nemcsak egyszerűen jóvá, hanem szent férfiakká és nőkké kell válnunk. Neal A. Maxwell elder kifejezésével, egyszer s mindenkorra építsük fel állandó lakhelyünket Sionban, és hagyjuk ott a babiloni nyaralónkat (lásd Neal A. Maxwell, A Wonderful Flood of Light [1990], 47)” (Jöjj Sionba!Liahóna, 2008. nov. 38–39.).
Keith B. McMullin püspök az Elnöklő Püspökségből felsorolt néhány tantételt, amelyre Sionnak épülnie kell:
Kép
Keith B. McMullin püspök
„A felajánlás szövetsége magába foglalja az áldozathozatalt; [felölel] szeretetet, munkát és önellátást; alapvető dolog Isten királyságának megalapításához. »És Sion nem épülhet fel – mondta az Úr –, csakis a celesztiális királyság törvényének tantételei által« [T&Sz 105:5]. A felajánlás szövetsége e törvény központi része. Egy nap majd annak teljességében gyakoroljuk azt. Ez a szövetség arról szól, hogy »az ember feláldozza idejét, tehetségeit és anyagi javait, hogy segítsen a szükséget szenvedőkön – akár lelkileg, akár fizikailag –, és hogy az Úr királyságát építse«. [Lásd Ensign, Aug. 1984, 4; Tambuli, Dec. 1984, 7.]
Szeretet, munka, önellátás és felajánlás – ezek Isten adta tantételek. Azok, akik elfogadják őket, és életüket azok szerint irányítják, szívükben tiszták lesznek. Az igazlelkű családi egység fémjelzi majd a közösségüket. Békességük és harmóniájuk népek zászlaja lesz. Joseph Smith próféta ezt mondta:
»Sion felépítése egy olyan ügy, amely minden korban érdekelte Isten népét; ez egy olyan téma, amelyről próféták, papok és királyok különös élvezettel beszéltek; …ránk maradt az, hogy lássuk, részt vegyünk benne, és segítsünk [Sion] utolsó napi dicsőség[ének] előrehaladását… egy olyan munkáét, amelynek az a célja, hogy létrehozza a sötétség erőinek pusztulását, a föld megújulását, Isten dicsőségét és az emberi család szabadítását«. [Teachings of the Prophet Joseph Smith, sel. Joseph Fielding Smith (1976), 231–32; kiemelés hozzáadva.]” (Jöjj Sionba! Jöjj Sionba!Liahóna, 2002. nov. 96.).
Miért nem sikerült a korai szenteknek a szent város felépítése?
D. Todd Christofferson elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította:
Kép
D. Todd Christofferson elder
„Joseph Smith próféta irányítása alatt az egyház korai tagjai Missouriban megpróbálták megalapítani Sion központi helyét, de nem sikerült felépíteniük a szent várost. Sikertelenségük egyik okát az Úr ezzel magyarázta:
»Nem tanultak meg azoknak a dolgoknak engedelmeskedni, amelyeket kezeiktől megköveteltem, inkább tele vannak mindenféle gonoszsággal, és nem adnak javaikból, szentekhez illően, a szegényeknek és a nyomorultaknak őközöttük;
És nem egységesek, azon egység szerint, amit a celesztiális királyság törvénye megkövetel« (T&Sz 105:3–4).
»[C]ivakodások, és vitatkozások, és irigykedések és viszálykodások, valamint vággyal és irigységgel telt kívánságok voltak közöttük; e dolgok által tehát beszennyezték örökségeiket« (T&Sz 101:6).
Ahelyett, hogy e korai szenteket fennhangon vádolnánk, inkább nézzük meg, hogy nekünk vajon sikerül-e jobban tenni a dolgunkat.
Sion a lakóinak jelleme, tulajdonságai és hithűsége miatt Sion. Ne feledjük, »az Úr [azért] nevezte népét [Sionnak], mert egy szív voltak és egy elme, és igazlelkűségben laktak; és nem volt közöttük szegény« (Mózes 7:18). Ahhoz, hogy létrehozzuk Siont az otthonainkban, gyülekezeteinkben, egyházközségeinkben és cövekeinkben, fel kell emelkednünk e norma szintjére. Elengedhetetlen, hogy (1) szívünket és elménket tekintve egységessé váljunk, (2) egyénileg és közösségként egyaránt szent néppé váljunk, és (3) olyan hatékonyan gondoskodjunk a szükséget látókról, hogy kirekesszük magunk közül a szegénységet. Ahhoz, hogy ezek a dolgok megtörténjenek, nem várhatjuk meg, hogy eljöjjön Sion – Sion csakis akkor érkezik el, ha ezek a dolgok megtörténtek” (Jöjj Sionba!Liahóna, 2008. nov. 37–38.).
A cövekek létrehozása Sion városainak megalapításához hasonló
Bruce R. McConkie elder elmondta, hogy a cövekek a világszerte élő szentek gyülekezőhelyei:
Kép
Elder Bruce R. McConkie
„Egy cöveknek földrajzi határai vannak. Egy cövek létrehozása olyan, mint egy Szent Város megalapítása. A földön minden cövek egy gyülekezőhely Izráel elveszett juhai számára, akik annak területén élnek. […]
Mindannyian felépíthetjük Siont a saját életünkben a tisztaszívűségünk által. Az ígéret pedig így hangzik: »Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják.« (Máté 5:8). Mindannyian kiterjeszthetjük Sion határait, ha összegyűjtjük barátainkat és szomszédainkat Izráel nyájába” (“Come: Let Israel Build Zion,” Ensign, May 1977, 118).
Joseph Smith visszaútja Kirtlandből Missouriba
Joseph Smith a következőket írta Kirtlandbe való hazautazásáról, miután meglátogatta a szenteket Missouriban:
Kép
Prophet Joseph Smith
„[1832.] május 6-án búcsúzóul kezet nyújtottam a testvéreknek Independence-ben, majd Rigdon testvér és Whitney testvér társaságában elindultam a visszaúton Kirtlandbe. Előbb lovaskocsival St. Louisba, onnan az Indiana állambeli Vincennesbe, majd onnan New Albanyba, az Ohio folyó vízeséseinek közelébe. Mielőtt megérkeztünk volna az utóbbi helyre, a lovak megijedtek, Whitney püspök pedig teljes sebesség mellett megkísérelt kiugrani a kocsiból, de mivel túl szoros volt a kabátja, a lába megakadt a kerékben, és a lába és lábfeje több helyen eltört; ugyanakkor én sérülés nélkül ugrottam ki. Greenville-ben, Mr. Porter vendégházában szállásoltuk be magunkat négy hétig, mialatt Rigdon elder egyenesen továbbment Kirtlandbe. Ezalatt az idő alatt Whitney testvér nem egy étkezést hagyott ki, és nem egy éjszakát töltött álmatlanul. Dr. Porter, a háziurunk testvére, aki ellátta, azt mondta, kár, hogy nincs ott néhány »mormon«, mivel ők tudnak törött csontokat rögzíteni és minden egyebet. Jómagam Whitney testvérrel maradtam, és elláttam, amíg nem került mozdítható állapotba. Ottlétünk alatt gyakran kisétáltam az erdőbe, ahol több friss sírt láttam; és egyik nap, ahogy felkeltem a vacsoraasztaltól, egyenesen az ajtóhoz mentem, és elkezdtem hevesen hányni. Nagy mennyiségű vért és méreganyagot ürítettem ki a szervezetemből, és olyan erősen rándultak össze izmaim a szervezetemben, hogy néhány pillanat alatt az állkapcsom is kiakadt. Ezt sikeresen visszahelyeztem a saját kezeimmel, majd odamentem Whitney testvérhez (aki az ágyon feküdt), amilyen gyorsan csak tudtam; ő a fejemre helyezte a kezeit és szolgált engem az Úr nevében, és azonnal meggyógyultam, bár a méreg hatása olyan erős volt, hogy a hajam nagy része kihullott. Köszönet legyen a Mennyei Atyámnak hogy Ő közbenjárt értem ebben a kritikus pillanatban, Jézus Krisztus nevében. Ámen.
Whitney testvér már közel 4 hete nem mozdította a lábát az ágyról, amikor is bementem a szobájába, miután sétáltam a ligetben, és elmondtam neki, hogy ha beleegyezne, hogy másnap reggel útnak induljunk hazafelé, akkor mehetnénk kocsival a folyóig, körülbelül 7 kilométert. Ott várna ránk egy komphajó, amely gyorsan átvinne, ott pedig találnánk egy lovat, amely közvetlenül az átkelőhelyre vinne minket, ahol egy csónak vár majd ránk, s még 10 óra előtt úton is lennénk felfelé a folyón és sikeres utunk lenne hazafelé. Ő bátorságot merített, és azt mondta, hogy velem tart. El is indultunk másnap reggel, és mindent úgy találtunk, ahogy elmondtam neki. Még 10 óra előtt úton voltunk felfelé a folyón, és Wellsville-nél partra szállva postakocsival mentünk tovább Chardonba, onnan pedig szekéren Kirtlandbe, ahova valamikor júniusban érkeztünk meg” (in History of the Church, 1:271–72). (Lásd még Church History in the Fulness of Times Student Manual, 2nd ed. [Church Educational System manual, 2003], 116.)
Viszályok Jackson megyében
„Még [1833] áprilisának vége előtt megjelent az üldöztetés szelleme. A helyi lakosok először arra figyelmeztették az egyháztagokat, hogy nem örülnek ilyen sok utolsó napi szent érkezésének, akik félelmeik szerint hamarosan többségbe kerülnek a szavazásoknál. A szentek elsősorban az északi államokból jöttek, és általában véve ellenezték a rabszolgatartást, amely akkoriban törvényes volt Missouri államban. […]
Egy körlevelet – melyet néha titkos alkotmányként is emlegettek – adtak kézről kézre az ellenzők, hogy megszerezzék azok aláírását, akik hajlandóak voltak felszámolni a »mormon veszedelmet«. A gyűlölködés ezen érzései 1833. július 20-án tetőztek, amikor egy körülbelül 400 férfiből álló csőcselék összegyűlt az independence-i bíróság épületénél, hogy erőfeszítéseiket összehangolják. Írásos követeléseket adtak át az egyház vezetőinek, arra szólítva fel a szenteket, hogy hagyják el Jackson megyét, függesszék fel újságuk, a The Evening and the Morning Star [Esthajnalcsillag] nyomtatását, és ne engedjék meg további egyháztagoknak, hogy Jackson megyébe jöjjenek. Amikor a csőcselék megtudta, hogy az egyház vezetői nem egyeznek bele ezekbe a törvénytelen követelésekbe, megtámadták az újságkiadó irodát, mely a szerkesztő, William W. Phelps otthona is volt egyben. A támadók ellopták a nyomdagépet és lerombolták az épületet. […]
[1833.] július 23-án ismét feltűnt a csőcselék, és az egyházi vezetők saját magukat ajánlották fel váltságdíjként, amennyiben nem bántják az embereket. Ám a csőcselék az egész egyház bántalmazásával fenyegetőzött, és arra kényszerítette a testvéreket, egyezzenek bele abba, hogy minden utolsó napi szent elhagyja a megyét. Mivel a csőcselék megmozdulásai törvényellenesek voltak, megsértve az Egyesült Államok és Missouri állam alkotmányát, az egyház vezetői az állam kormányzójához, Daniel Dunklinhoz fordultak segítségért. A kormányzó tájékoztatta őket polgárjogaikról, és azt az útmutatást adta a szenteknek, hogy forduljanak jogi tanácsadóhoz. […]
1833 vége felé a szentek többsége átkelt a Missouri folyón, északra, Clay megye felé, ahol ideiglenes menedékhelyre leltek” (lásd Örökségünk: Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza rövid története [1996]. 40., 42., 43.).