Miután Joseph Smith próféta 1838 márciusában megérkezett a Missouri állambeli Far Westbe, megkapta a Tan és szövetségek 113-ban feljegyzett kinyilatkoztatást. E kinyilatkoztatásban az Úr megválaszolta az Ésaiás könyvének egyes részeit illető kérdéseket. 1838. április 11-én Joseph Smith megkapta a Tan és szövetségek 114-ben feljegyzett kinyilatkoztatást, melyben az Úr utasítást adott David W. Pattennek, a Tizenkét Apostol Kvóruma tagjának, hogy készüljön fel missziós szolgálatára.
Az Úr megválaszolja az Ésaiás könyvének egyes részeit illető kérdéseket
Kezdd az órát azzal, hogy felteszed a tanulóknak a következő kérdést:
Jelentett már nektek gondot a szentírásokban olvasottak megértése?
Mutass rá, hogy a szentírásokban található próféciák némelyike nehezen érthető szimbólumokat is tartalmaz. Mondd el, hogy a Missouri állambeli Far Westben néhány férfitestvér megkérte Joseph Smitht, hogy tegyen világosabbá néhány részt Ésaiás könyvének 11. és 52. fejezetéből. Az Úr e kérdésekre adott válaszai lettek feljegyezve a Tan és szövetségek 113-ban. Azt is elmondhatod, hogy Moróni Joseph Smithnél tett első látogatásakor idézte az Ésaiás 11-ben található próféciát, s azt mondta Josephnek, hogy a prófécia hamarosan beteljesedik (lásd Joseph Smith története 1:40).
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel az Ésaiás 11:1-et. Az osztály kövesse a szöveget, és nézze meg, mely négy tárgy kerül említésre ebben a versben.
Milyen tárgyak voltak ezek? (A tanulók nevezzék meg a vesszőszálat, a törzsököt, a gyökeret és a virágszálat. Mutass rá, hogy a Tan és szövetségek 113 magyarázatot ad a vesszőszál, a törzsök és a gyökér jelentéséről.)
Kép
stump
Magyarázd el, hogy a törzsök szó az Ésaiás 11:1-ben egy olyan héber szó fordítása, mely fatönkre, a fa törzsének alsó részére utal, legyen szó akár kivágott, akár ültetett fáról. Kérj meg egy tanulót, hogy rajzoljon fel a táblára egy fatönköt, és írja oda a kép mellé, hogy törzsök. Aztán kérd meg a tanulót, hogy rajzoljon hozzá gyökereket, és írja oda: gyökér.
Ésaiás 11:1 szerint mi sarjad a törzsökből? (Vesszőszál, vagyis új hajtás.)
Kérd meg a tanulót, hogy rajzoljon egy új hajtást, és írja mellé, hogy vesszőszál.
Magyarázd el, hogy ezek a tárgyak szimbólumok. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Tan és szövetségek 113:1–6-ot, és nézzék meg, mi mindent jelenthetnek a szimbólumok.
Kérd meg a tanulót, hogy írja fel a táblára: Jézus Krisztus, a törzsök szó mellé.
Mondd el, hogy Bruce R. McConkie elder a Tizenkét Apostol Kvórumából beszélt egy olyan értelmezésről, mely szerint a gyökér és a vesszőszál is Joseph Smitht jelképezi. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő kijelentést:
Kép
Elder Bruce R. McConkie
„Tévedünk-e, ha azt mondjuk, hogy az itt említett próféta Joseph Smith, aki megkapta a papságot és a királyság kulcsait, és aki zászlót emelt az Úr népének összegyűjtéséhez a mi adományozási korszakunkban? És vajon nem ő-e az a szolga is »Krisztus kezében, aki részben Isai, de Efraim, vagyis József házának leszármazottja is, akire sok hatalom ruháztatik« (T&Sz 113:4–6)? Akiknek fülei rá vannak hangolva a Végtelen által elsuttogott dolgokra, azok tudni fogják ezek jelentését” (The Millennial Messiah: The Second Coming of the Son of Man [1982], 339–40).
Kérd meg a tanulót, hogy írja fel a táblára: Joseph Smith, a gyökér és a vesszőszál szavak mellé.
Milyen dolgokat tett meg Joseph Smith, szolgaként „Krisztus kezében” (T&Sz 113:4)?
A Tan és szövetségek 113:6 alapján mi a célja a királyság azon kulcsainak, melyek Joseph Smithnek adattak? (Miközben a tanulók megbeszélik ezt a kérdést, írd fel a következő igazságot a táblára: Joseph Smith elnyerte Izráel utolsó napokban történő összegyűjtésének a kulcsait. Arra is megkérheted a tanulókat, hogy olvassák el a Tan és szövetségek 110:11-et.)
Mondd el, hogy miután az Úr kinyilatkoztatta az Ésaiás 11-hez kapcsolódó kérdésekre adott válaszokat, Elias Higbee kérdéseket tett fel az Ésaiás 52 kapcsán. Kérd meg az osztály egyik felét, hogy olvassák el magukban a Tan és szövetségek 113:7–8-at, a másik felét pedig, hogy olvassák el magukban a Tan és szövetségek 113:9–10-et. Mindkét csoport nézze meg, mire vágyik az Úr Sion népével kapcsolatban.
A 7–8. versek szerint mit kell felöltenünk? A 8. vers szerint mi Sion erőssége? (A tanulók fogalmazzák meg a következő igazságot: Sion erőssége a papsági felhatalmazás.)
Mondd el, hogy a 9. versben van egy kérdés arról, hogy „Sion kioldja magát nyakának bilincseiből”. Ebben a versben a bilincsek szó a fogságban tartás eszközére utal.
A 10. vers szerint mit jelent a „nyakának bilincsei” kifejezés?
Hogyan segíthet nekünk a papsági felhatalmazás erősségünk felöltésében?
Mit tehetünk azért, hogy kioldjuk magunkat a bilincsekből? Hogyan segíthetünk másoknak ezek megtételében?
Az Úr parancsolatot ad David W. Pattennek, hogy készüljön fel missziós szolgálatára
Mondd el, hogy az Úr egy David W. Patten nevű férfit is kiválasztott arra, hogy segítsen Sionnak felölteni az erősségét. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő jellemzést:
David W. Patten 1832. június 15-én csatlakozott az egyházhoz. 1835-ben rendelték el apostollá. Nem ismert félelmet a hit és Joseph Smith próféta védelmében. Amikor Missouriban a szenteket védte a csőcselék támadásaitól, David W. Pattent úgy ismerték, mint „a félelmet nem ismerő kapitány”. (Lásd Lycurgus A. Wilson, Life of David W. Patten: The First Apostolic Martyr [1900], 5, 32, 52, 62.)
Mondd el, hogy Patten elder arra kérte Joseph Smitht, hogy kérjen számára kinyilatkoztatást. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 114:1-et. Az osztály figyelje meg, minek a megtételét várta el az Úr Patten eldertől.
Mit akart az Úr, mit tegyen Patten elder?
Az 1. vers szerint hány embert hívott el az Úr erre a misszióra? (Tizenkettőt. Ez a vers a Tizenkét Apostol Kvórumára utal, és közelgő angliai missziójukra.)
Mikor kellett David Patten eldernek elindulni a missziójára? Nézzétek meg ennek a szakasznak a bevezetését, hogy mikor adatott ez a kinyilatkoztatás. Mennyi ideje volt Davidnek az indulásig? (Körülbelül egy éve.)
Mondd el a tanulóknak, hogy hat hónappal a David Pattennek adott kinyilatkoztatás után tragédia történt. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő beszámolót a Crooked folyó melletti csatáról:
1838 őszén újra fellángolt a Missouriban lakó szentek elleni ellenségeskedés és üldöztetés. Október 24-én a csőcselék emberrablást hajtott végre – három szentet vittek el, akiket valószínűleg aznap éjjel meg akartak ölni. Ennek hallatán egy Elias Higbee nevű helyi bíró, aki az egyház tagja volt, parancsot adott a helyi polgárőrség alezredesének, George M. Hinkle-nek, aki szintén az egyház tagja volt, hogy állítson össze egy csapatot a csőcselék feloszlatására és a foglyok kiszabadítására. Éjfélre hetvenöt férfi gyűlt össze, David W. Patten volt a kapitányuk. Patten elder azt remélte, hogy meg tudják lepni a csőcseléket, és vérveszteség nélkül ki tudják szabadítani a foglyokat. Ám miközben emberei a Crooked folyóhoz közelítettek, a csőcselék egyik elrejtőzött tagja megeresztett egy lövést, mely eltalálta Patrick O’Baniont, a szentek polgárőrségének egyik tagját. Patten kapitány, aki a csapat nagy részétől távolabb vezetett egy 15 fős különítményt, hallotta a lövést, és rohamot indított annak irányában. Gyors csata bontakozott ki, és több ember is megsérült. Gideon Carter azonnal meghalt, Patrick O’Banion pedig még aznap éjjel. Patten elder is a sebesültek között volt.
Több órával a csata után halt meg. Olyannyira hitt a visszaállított evangéliumban, hogy egyszer azt mondta Joseph Smith prófétának, hogy mártírhalált szeretne halni. „A Próféta, felettébb meghatódva, rendkívüli fájdalmát juttatta kifejezésre, »mivel – mondta Davidnek – ha a te hiteddel rendelkező ember kér valamit az Úrtól, általában meg is kapja«” (Church History in the Fulness of Times Student Manual, 2nd ed. [Church Educational System manual, 2003], 200; quoting Joseph Smith, in Life of David W. Patten, 53). Far Westben, Patten elder temetése előtt Joseph Smith barátja holttestére mutatva azt mondta: „Olyan ember fekszik itt, aki pontosan az általa elmondottak szerint cselekedett – életét adta a barátaiért” (in History of the Church, 3:175).
Mutass rá, hogy amikor Patten elder meghalt, hithűen éppen arra készült, hogy missziót szolgáljon. Kérd a tanulókat, hogy alkossanak párokat, és beszéljék meg a következő kérdéseket:
Szerintetek milyen hatással volt Patten elderre az Úr parancsa, mely szerint készüljön fel missziós szolgálatára? Milyen szempontból lehetett ez a parancs áldás Patten eldernek még akkor is, ha végül nem teljesítette azt a missziót, amire számított?
Milyen tantételeket tanulhatunk ebből? (A tanulók számos különböző gondolatot és igazságot is megoszthatnak, a következő tantételt is beleértve ebbe: Ha megfogadjuk az Úr útmutatását, akkor felkészültek leszünk arra, amit eltervezett számunkra, bármi legyen is az.)
Előfordult-e már veletek, hogy követtétek az Úr tanácsát, és rájöttetek, hogy felkészített titeket valamire, amire nem számítottatok? Mikor?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 114:2-t. Az osztály nézze meg, mit mondott az Úr, mi fog történni, ha az emberek nem tesznek eleget az elhívásuknak. (Elmagyarázhatod, hogy ebben a versben a püspökség kifejezés az illető feladatkörére vonatkozik, nem püspökről és tanácsosairól van itt szó. Lásd ApCsel. 1:20.)
Mit tanulhatunk a 2. versből, mi történik, ha nem vagyunk hűek az elhívásainkban? (Valaki más lesz elhíva feladataink elvégzésére.)
Mondd el, hogy David W. Patten elder a halálos ágyán megemlítette több olyan egyháztag társát, köztük a Tizenkét Apostol Kvórumának néhány tagját is, akik nem voltak hűek. Így sóhajtott fel: „Ó, bárcsak az én helyzetemben lennének! Mert én úgy érzem, hogy a hitet megtartottam, futásomat elvégeztem, tehát eltétetett nékem az igazságnak koronája, melyet megád nékem az Úr, az igazlelkű Bíró.” Feleségének azt mondta: „Bármit is teszel, a hitet ne tagadd meg” (idézi Heber C. Kimball, itt: Life of David W. Patten, 69).
Hogy segíts a tanulóknak felismerni azt, mennyire fontos már most a hithűség mellett dönteni, kérd meg őket, hogy írják le a füzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba, mit tesznek majd azért, hogy kövessék az Úr tanácsait és eleget tegyenek a rájuk vonatkozó elvárásainak.
A szentírásokban található szimbólumoknak több jelentésük is lehet. Az Ésaiás 11:1, 10 ihletett értelmezése például, mely a Tan és szövetségek 113:1–6-ban található, ennek a próféciának az utolsó napi beteljesedését illusztrálja (lásd Joseph Smith története 1:40). Az Ésaiás 11:1, 10 azonban a következőképpen is értelmezhető helyesen: Isai törzsöke és gyökere Dávid házát jelképezi, a vesszőszál és a virágszál, avagy az ág pedig utalhat Jézus Krisztusra.
A Tan és szövetségek 114-ben feljegyzett kinyilatkoztatásban olyan utolsó napi szentekről beszélt az Úr, akik meg fogják tagadni az Ő nevét. Közéjük tartozott Oliver Cowdery, aki hitehagyó lett és 1838-ban kizárták az egyházból a Missouri állambeli Far Westben. Mivel Oliver Cowdery apostol volt, hitehagyása azt jelentette, hogy hátat fordított magas és szent elhívásának, és többé már nem volt különleges tanúja Krisztus nevének. Wilford Woodruff elnök később olyan ember példájaként említette Oliver Cowderyt, aki egykor szilárdan állt a hitben, de elbukott:
Kép
President Wilford Woodruff
„Ha az egyház elnöke, vagy bármely tanácsosa, illetve bármely apostol vagy bárki más úgy érzi a szívében, hogy Isten nem tud meglenni nélküle, valamint hogy ő különlegesen fontos az Úr munkája elvégzéséhez, akkor az az ember ingoványos talajon áll. Hallottam, amint Joseph Smith azt mondta, hogy Oliver Cowdery, aki az egyház második apostola volt, így szólt hozzá: »Ha elhagyom az egyházat, el fog bukni.«
Joseph ezt mondta: »Oliver, próbáld meg!« Oliver megpróbálta. Ő maga elbukott, de Isten királysága nem. A magam idején én is sok más apostolt ismertem, akik úgy érezték, hogy az Úr nem tud meglenni nélkülük; az Úr azonban előrevitte munkáját nélkülük is.
Láttam Oliver Cowderyt, amikor úgy tűnt, mintha az egész föld megremegne lába alatt. Soha nem hallottam embert erősebb bizonyságot tenni, mint ő, amikor a Lélek hatása alatt volt. Ám abban a pillanatban, hogy elhagyta Isten királyságát, abban a pillanatban elveszett az ereje. […] Ereje elvétetett tőle, mint Sámsontól Delila ölén. Elveszítette az erőt és a bizonyságot, melyben egykor része volt, és soha nem nyerte vissza azt a maga teljességében, míg a testben élt, bár az egyház [tagjaként] halt meg” (Az egyház elnökeinek tanításai: Wilford Woodruff [2004]. 105–106.).