Tan és szövetségek 60–64 (14. rész)

Felkészülési anyag az otthon tanulók oktatója számára

A napi otthontanulói leckék összefoglalása

A következő összefoglalást azon eseményekről, tanokról és tantételekről, melyeket a tanulók a Tan és szövetségek 60–64 (14. rész) tanulmányozása során megismertek, ne tanítsd az órád részeként! Az általad tanított lecke e tanok és tantételek közül csupán néhányra összpontosít. Kövesd a Szent Lélek késztetéseit, amikor átgondolod, hogy mire van szükségük a tanulóidnak.

1. nap (Tan és szövetségek 60–62)

A tanulók megtudták, miközben az Úrnak a Missouriból Ohióba utazó elderekhez szóló tanácsát tanulmányozták, hogy elveszíthetjük a bizonyságunkat, ha nem osztjuk meg azt. A tanulók azt is felfedezték, hogy az Úré minden hatalom, és Ő meg tud tartani minket, valamint hogy a döntéseinket saját ítélőképességünk és a Lélek utasításai szerint kell meghoznunk.

2. nap (Tan és szövetségek 63)

A Tan és szövetségek 63 tanulmányozása során a tanulók megtudták, hogy az Úr megdorgálta azokat, akik nem tartották be a parancsolatait, a hithűeket pedig megvigasztalta. A tanulók megtanulták, hogy a hit nem jelek által adatik, hanem a jelek hit által érkeznek, Isten akarata szerint. A következő igazságokat is megfogalmazták: Ha vágyakozással tekintünk valakire, akkor nem lesz velünk a Lélek, és megtagadjuk a hitet; ha hűek vagyunk és kitartunk, akkor legyőzzük a világot; és Jézus Krisztus neve szent, és óvatosan kell használnunk azt.

3. nap (Tan és szövetségek 64:1–19)

A tanulók az Úrnak az egyház azon tagjaihoz szóló szavait tanulmányozva, akik bűnt követtek el, megtudták, hogy az Úr könyörületes, megbocsátó és irgalmas. Azt is megtudták, hogy ha nem bocsátunk meg másoknak, akkor kárhoztatva vagyunk az Úr előtt, és hogy az Úr azt parancsolja nekünk, hogy bocsássunk meg minden embernek.

4. nap (Tan és szövetségek 64:20–43)

Ebből a leckéből a tanulók megtudták, milyen áldozatokat követelt meg az Úr a szentektől, miközben elkezdték Siont felépíteni. A lecke a következő igazságokat hangsúlyozta: Ha követjük az Úr ránk vonatkozó akaratát, nem leszünk megkísértve afölött, amit el tudnánk viselni; áldottak vagyunk, amikor engedelmeskedünk az Úrnak, és meghozzuk azokat az áldozatokat, amelyeket Ő kér tőlünk; ha szorgalmasak vagyunk a jó megtételében, akkor nagyszerű dolgokat tudunk véghez vinni; és az Úrnak a szívünkkel és készséges elménkkel kell engedelmeskednünk.

Bevezetés

1831 nyarán Joseph Smith próféta irányította azon terület felszentelését, ahol a szenteknek fel kellett építeniük Siont a Missouri állambeli Independence-ben. A Próféta távollétében néhány Ohióban élő egyháztag elfordult az Úr parancsolataitól és súlyos bűnöket követett el. Ez a lecke néhány olyan parancsolatra összpontosít, melyet azt követően hangsúlyozott ki az Úr, hogy Joseph Smith visszatért Ohióba – például azokra a parancsolatokra, hogy kerüljük a vágyakozást és bocsássunk meg másoknak.

Javaslatok a tanításhoz

Tan és szövetségek 63:1–21

Az Úr a gonoszság és a lázadás következményeire figyelmezteti a szenteket

Írd fel a táblára a következő kérdést: Mit gondoltok, miért fontos, hogy Jézus Krisztus egyházának tagjaiként a hitünk szerint éljünk? Kérj meg tanulókat, hogy válaszukat mondják el az osztálynak.

Mondd el, hogy 1831 nyarán, mialatt Joseph Smith és más egyházi vezetők Missouriban voltak a terület és a Sionban építendő templom helyének felszentelése végett, néhány egyháztag titkon súlyos bűnöket követett el. Miután a Próféta visszatért Ohióba, megkapta a Tan és szövetségek 63-ban feljegyzett kinyilatkoztatást.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 63:1-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, hogyan utalt az Úr az egyháztagokra ebben a versben. Kérd meg a tanulókat, hogy osszák meg, amit találtak.

Miben különbözik az, hogy az Úr népének nevezzük magunkat, attól, hogy az Úr népe vagyunk? (Miközben a tanulók megbeszélik ezt a kérdést, rámutathatsz, hogy a szentek közül sokan nem csupán az Úr népének nevezték magukat, hanem hithűek is maradtak.)

Kérd meg a tanulókat, hogy fussák át újra az 1. verset, és keressék meg az Úr azokhoz szóló parancsát, akik az Ő népének nevezik magukat.

Mit vár el tőlünk, az Ő népétől az Úr, mit tegyünk? (A tanulók válaszainak összefoglalásaként írd fel a táblára a következő tantételt: Az Úr népeként ki kell nyitnunk a szívünket, és meg kell hallanunk az Ő szavát és minket illető akaratát.)
Szerintetek mit jelent kinyitni a szívünket?
Hogyan készít fel minket az Úr hangjának meghallására az, ha kinyitjuk a szívünket?
Mi mindent tesztek, ami segít kinyitni a szíveteket?

A Tan és szövetségek 63:2–21 összegzéseként mondd el, hogy az Úr megdorgálta azokat, akik hitetlenek voltak, jeleket kerestek, és házasságtörést, valamint más súlyos bűnöket követtek el. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 63:16-ot, az osztály pedig kövesse a szöveget, és figyeljék meg, hogy mire figyelmeztetett itt az Úr.

Mire figyelmeztetett az Úr a 16. versben?
Mit jelent vágyakozással tekinteni valakire? (A vágyakozás szó azt jelenti, hogy „helytelenül erősen vágyni valamire” vagy valakire. [Kalauz a szentírásokhoz: vágy; scriptures.lds.org]. Vágyakozással tekinteni valakire azt jelenti, hogy valakinek a testét nem illendő módon, vagy úgy nézzük, hogy az szexuális érzéseket kelt bennünk; ebbe beletartozik a pornográf anyagok nézése is.)
Milyen tantételt vesztek észre az Úr figyelmeztetésében a 16. versben? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de fogalmazzák meg a következő tantételt: Ha vágyakozással tekintünk valakire, akkor nem lesz velünk a Lélek, és megtagadjuk a hitet. Megkérheted a tanulókat, hogy jelöljék meg ezt a tantételt a szentírásukban.)
Szerintetek egy másik személy utáni vágyakozás miért okozza a Lélek elvesztését?
Mit tehetünk azért, hogy leküzdjük a mások utáni vágyakozás kísértését?

A vágyakozás elkerüléséről folytatott beszélgetés részeként minden tanulónak adhatsz egy példányt a következő tanácsból Jeffrey R. Holland eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából. Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a bekezdéseket. Az egyes bekezdések felolvasása után kérd meg az osztályt, hogy magyarázzák el, hogyan segíthet nekünk ez a tanács legyőzni a vágyakozás kísértését.

Jeffrey R. Holland elder azt tanította:

„Mindenekelőtt ott kezdjetek hozzá, hogy elhatárolódtok azoktól az emberektől, dolgoktól és körülményektől, melyek ártani fognak nektek. […]

Ha egy tévéműsor erkölcstelen, kapcsoljátok ki! Ha egy film túl nyers, menjetek ki! Ha egy kapcsolat kezd helytelenné válni, szakítsátok meg! Lehet, hogy ezeknek az élményeknek a zöme – legalábbis kezdetben – gyakorlati szempontból még nem gonosz, azonban csorbíthatja ítélőképességünket, eltompíthatja lelkiségünket, és olyan dologhoz vezethet, ami viszont már gonosz lehet.

A léha gondolatokat cseréljétek reményt adó és örömteli emlékekre, képzeljétek magatok elé olyan emberek arcát, akik szeretnek benneteket, és akiket nagyon megviselne, ha csalódást okoznátok nekik. […] Akármilyen gondolataitok is vannak, győződjetek meg róla, hogy csak azokat fogadjátok, melyek meghívóval érkeznek.

Segítsétek elő az Úr Lelkének jelenlétét, és legyetek olyan helyeken, ahol jelen van. Győződjetek meg róla, hogy ezek közt ott van a saját házatok vagy lakásotok is, megszabva ezzel, hogy milyen díszek ékesítik az otthonotokat, és milyen zenék és könyvek találhatók benne” (Nincs hely többé lelkem ellenségének. Liahóna, 2010. máj. 45., 46.).

Kérdezd meg a tanulóktól, hogy megosztaná-e valaki a bizonyságát arról, hogy milyen áldásokat kapott azért, mert igyekszik a nemi erkölcsösség törvénye szerint élni.

Tan és szövetségek 64:8–19

Az Úr azt parancsolja szolgáinak, hogy bocsássanak meg egymásnak

Emlékeztesd a tanulókat e rész 3. napjának arra a feladatára, mely szerint próbálják meg memorizálni a Tan és szövetségek 64:9–11 szentírás-memoritert. Kérd meg az osztályt, hogy együtt mondják fel ezeket a verseket. (A tanulók segítségképpen kinyithatják a szentírásukat.) Kérdezd meg a tanulóktól, hogy van-e, aki szívesen felmondaná egyedül az osztály előtt ezeket a verseket. Írd fel a táblára a következő parancsolatot: Az Úr azt parancsolja nekünk, hogy bocsássunk meg minden embernek.

Szerintetek miért fontos minden embernek megbocsátani, tekintet nélkül arra, hogy bocsánatot kértek-e a helytelen viselkedésük miatt?
Hogyan segít nekünk, ha Istenre hagyjuk azoknak az ítéletét, akik bántottak minket?
Ti éreztétek-e már, hogy áldottak vagytok azért, mert megbocsátottatok valakinek? Mikor?

Mutass rá, hogy időnként készen állunk megbocsátani másoknak, azonban nehezünkre esik az, hogy saját magunknak is megbocsássunk.

Miért kell önmagunknak is megbocsátanunk?

Mutass rá az első tantételre, melyet a táblára írtál az óra elején: Az Úr népeként ki kell nyitnunk a szívünket, és meg kell hallanunk az Ő szavát és minket illető akaratát. Kérd meg a tanulókat, hogy gondolkodjanak el azon, hogy a szívük vajon nyitott volt-e a Lélek késztetéseire és sugalmazásaira, miközben ma a szentírásokat tanulmányozták. Buzdítsd őket, hogy az Úrtól kapott késztetések és sugalmazások szerint cselekedjenek, továbbá tégy bizonyságot arról, hogy ha ezt teszik, akkor az Úr népe lesznek.

Következő rész (Tan és szövetségek 65–71)

Hogy felkészítsd a tanulókat a következő heti tanulmányaikra, megkérheted őket a következő kérdések átgondolására: Hogyan gördülhet tovább egy kő egészen addig, mígnem betölti a földet? Mennyire ismer minket személyesen az Úr? Miért éreznek a szülők komoly kötelezettséget arra, hogy megtanítsák gyermekeiknek az evangéliumot? Milyen következményekkel jár a szülők számára az, ha nem teszik meg ezt? Tájékoztasd a tanulókat, hogy az előttük álló hét szentírás-tanulmányozása során fel fogják fedezni az ezekre a kérdésekre adható válaszokat.