Tan és szövetségek 45–48 (11. rész)

Felkészülési anyag az otthon tanulók oktatója számára

A napi otthontanulói leckék összefoglalása

A következő összefoglalást azon eseményekről, tanokról és tantételekről, melyeket a tanulók a Tan és szövetségek 45–48 (11. rész) tanulmányozása során megismertek, ne tanítsd az órád részeként! Az általad tanított lecke e tanok és tantételek közül csupán néhányra összpontosít. Kövesd a Szent Lélek késztetéseit, amikor átgondolod, hogy mire van szükségük a tanulóidnak.

1. nap (Tan és szövetségek 45:1–15)

A Tan és szövetségek 45 első verseiben a tanulók arról olvastak, hogy Jézus Krisztus teremtette az egeket és a földet, és hogy Ő a mi Szószólónk Mennyei Atyánknál. Miközben a Szabadítóról tanulunk, és arról, hogy Ő mit tett értünk, fokozódhat az arra irányuló vágyunk, hogy hallgassunk az Ő hangjára.

2. nap (Tan és szövetségek 45:16–75)

Jézus Krisztus második eljövetelének jeleit tanulmányozva a tanulók megtudták, hogy ha szent helyeken állunk és figyeljük a jeleket, akkor készen fogunk állni erre a nagyszerű eseményre. A tíz szűz példázatából megtanulták, hogy ha befogadjuk az igazságot és vezetőnkké fogadjuk a Szent Lelket, akkor megmaradunk a Szabadító második eljövetelekor. Ez a lecke az Új Jeruzsálemről is tanította a tanulókat.

3. nap (Tan és szövetségek 46)

A tanulók ezen lecke során átgondolták, hogy miként kell levezetni az egyházi gyűléseket. Megtudták, hogy az egyházi vezetőket a gyűlések levezetése során a Szent Léleknek kell irányítania, és hogy az Úr megparancsolta nekünk, hogy mindenkit fogadjunk szívesen a nyilvános gyűléseinken. A tanulók két olyan módot is beazonosítottak, amely által elkerülhetjük, hogy megtévesszenek minket: (1) ha teljes szentségben követjük a Lelket, valamint (2) ha Istent szólítjuk, és hálaadással élünk Őelőtte. A tanulók ezt követően a lelki ajándékok céljairól tanultak.

4. nap (Tan és szövetségek 47–48)

A tanulók az egyházi feljegyzések vezetésének fontosságáról tanulva felfedezték azt az igazságot, hogy ha hűségesek leszünk a személyes feljegyzéseink vezetésében, akkor a Lélek segíteni fog nekünk. A New York államból Ohióba költöző szentek történelmi hátterét tanulmányozva a tanulók átgondolták az Úr arra vonatkozó parancsát, hogy amink van, azt osszuk meg azokkal, akik szükséget látnak.

Bevezetés

Ez a lecke arról szól, hogy Jézus Krisztus mindannyiunkkal törődik. A tanulóknak lehetőségük lesz összekötni a hét folyamán megismert tanokat és tantételeket azzal, hogy mi módon nyilvánítja ki szeretetét irántunk az Úr.

Megjegyzés: A tanulók személyes tanulmányozásuk során igyekeztek memorizálni és alkalmazni a Tan és szövetségek 46:33 szentírás-memoritert. Megkérheted őket, hogy mondják fel, majd fejtsék ki, szerintük hogyan gyakorolhatnak a fiatalok „állandóan erényt és szentséget” az Úr előtt.

Javaslatok a tanításhoz

Tan és szövetségek 45–46

Az Úr az utolsó napok fontos eseményeiről és ajándékairól tanít

Írd fel a táblára a következő kérdést: Ki gondol rátok éppen most?

Bátoríthatod a tanulókat, hogy szakítsanak egy percet a Tan és szövetségek 45–46 átnézésére, és keressék ki, milyen verseket jelöltek meg és milyen igazságokat találtak, amelyek alátámasztják azt, hogy a Szabadító gondol rájuk és személyesen törődik velük. Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át a táblán lévő kérdést, és válaszolják is meg azt.

Mit tanultatok ezen a héten, ami segít nektek belátni azt, hogy az Úr törődik veletek? (A tanulók válaszai tükrözhetik a következőket: a Szabadító a mi Szószólónk az Atyánál; a Szabadító az irántunk érzett szeretetét mutatja ki azzal, hogy felfedi a második eljövetelt megelőző eseményeket; Isten a Lélek ajándékait adja nekünk, ha törekszünk azokra és úgy élünk, hogy érdemesek legyünk rájuk.)

Emlékeztesd a tanulókat, hogy az egyház történetének ebben a szakaszában az ellenség hazugságokat és hamis híreszteléseket terjesztett az egyházról és Joseph Smith prófétáról. A Tan és szövetségek 45-ben található kinyilatkoztatás arra emlékeztette a szenteket, hogy az Úr gondol rájuk, különösen ebben a nehéz időszakban.

Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a Tan és szövetségek 45:1–6-ot, az osztály pedig kövesse a szöveget, és gondolják át, milyen szempontból jelenthetett vigaszt a szentek számára az üldöztetés ezen időszakában ez a kinyilatkoztatás. Az olvasás során az alábbi versekhez érve meg is állíthatod a tanulókat, hogy feltegyél néhány azokhoz tartozó kérdést:

Hogyan mutatja a Szabadító irántad megnyilvánuló személyes törődését az a tan, hogy Jézus Krisztus teremtette az egeket és a földet (T&Sz 45:1)?
Hogyan mutatják ki az Úr irántunk való aggodalmát a Tan és szövetségek 45:2-ben található szavai?
Szerintetek mit jelent a 3. versben a „szót emel ügyetekben” kifejezés?
A 4. vers szerint mit tapasztalt meg a Szabadító, ami lehetővé tette számára azt, hogy Szószólónk legyen Mennyei Atyánknál? (Megtapasztalta a szenvedést és a halált, és bűntelen életet élt. Megkérhetsz egy tanulót, hogy a személyes tanulmányozása során tanultak alapján magyarázza el, mi a szószóló szerepköre.)
Milyen hatással van mostani döntéseitekre és cselekedeteitekre az a tudat, hogy Jézus Krisztus a mi Szószólónk Mennyei Atyánknál?

Hogy kihangsúlyozd a Szabadító irántunk való törődését, kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet Joseph Fielding Smith elnöktől, az osztály pedig figyelje meg, még milyen meglátásokat nyerhetünk a Szabadító szószólónkként betöltött szerepköréről.

„[Jézus Krisztus] az Atya és az ember között áll. Szót emel az ügyünkben. Mint tudjátok, amikor itt volt a földön, gyakran imádkozott. Imádkozott a tanítványaiért, könyörgött érettük az Atyánál, és azóta is könyörög. Ott áll közöttünk és Isten, a mi Atyánk között” (in Conference Report, Oct. 1953, 58).

Szerintetek hogyan köszönheti meg valaki a Szabadítónak azt, hogy a szószólója? (Hogy segíts a tanulóknak átgondolt válaszokat adni erre a kérdésre, megkérheted őket, hogy nézzék meg, mit írtak az ennek a résznek az első napjához tartozó második írásbeli feladathoz [T&Sz 45:1–15].)

Kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak egy olyan alkalomra, amikor úgy érezték, hogy senki nem gondol rájuk, vagy kevésbé fontosak valaki másnál.

Olvasd fel a következő idézetet Jeffrey R. Holland eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából, a tanulók pedig figyeljék meg, mit érez mindannyiuk iránt a Szabadító.

„Testvéreim! Tanúságomat teszem, hogy Isten egyikünket sem szeret vagy becsül kevésbé, mint másokat. Bizonyságom van arról, hogy Ő mindannyiunkat szeret – bizonytalanságainkkal, aggályainkkal, énképünkkel és mindennel együtt. Ő nem méregeti tehetségeinket és szépségünket. Nem méregeti foglalkozásunkat vagy vagyonunkat. Minden futónak örül, aki a bűn, és nem mások ellen száll versenybe. Tudom, ha hithű[e]k vagyunk, mindannyiunkra az [igazlelkűség] tökéletesre szabott palástja vár” (A másik tékozló fiú. Liahóna, 2002. júl. 72.).

Kérd meg a tanulókat, hogy meséljenek saját tapasztalataikról, amikor érezték, hogy Isten törődik velük, vagy érezték, hogy Isten biztatja őket.

Magyarázd el, hogy a Szabadító az üldöztetés ezen időszakában többek között azzal vigasztalta a korai szenteket, hogy megmondta nekik: Ő újra el fog jönni a földre, hogy megáldja őket. Írd fel a táblára a következő szentírás-utalást: Tan és szövetségek 45:55–59.

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban ezeket a verseket, és keressék ki, milyen áldásokban részesülnek majd a szentek az Úr eljövetelekor.

Az 57. vers szerint mit kell tennünk, hogy fel legyünk készülve a Szabadító eljövetelére? (Írd fel a táblára a következő tantételt: Ha befogadjuk az igazságot és vezetőnkké fogadjuk a Szent Lelket, akkor megmaradunk a Szabadító második eljövetelekor.)
Szerintetek hogyan készít fel bennünket Jézus Krisztus második eljövetelére az igazság befogadása és az, ha vezetőnkké fogadjuk a Lelket?
Ti mit tettetek már az életetekben az igazság elnyeréséért és befogadásáért? Mutatott-e már nektek utat a Szentlélek? Mikor? (Miután a tanulók válaszoltak, saját életedből is mesélhetsz élményeket.)

Tan és szövetségek 47–48

A szentek vezessenek rendszeres feljegyzéseket, és osszák meg egymással a rendelkezésükre álló forrásokat

Emlékeztesd a tanulókat, hogy az e heti tanulmányaik egy része a személyes történet, vagyis napló írásának fontosságát hangsúlyozta. Hogy buzdítsd az osztály tagjait a személyes történetük írásának elkezdésére vagy folytatására, megkérdezheted tőlük, hogy miért számít, hogy írjuk-e a személyes történetünket.

Kérd meg a tanulókat, hogy mondják el, milyen áldásokban volt részük annak kapcsán, hogy írták a személyes történetüket, illetve olvasták szüleik, nagyszüleik vagy más ősük történetét.

Következő rész (Tan és szövetségek 49–56)

Hogy felkészítsd a tanulókat a következő heti tanulmányaikra, megkérheted őket a következő kérdések átgondolására: Hogyan kell másoknak prédikálnunk az evangéliumot? Honnan tudhatjátok, hogy éppen a Szentlélek által tanítotok vagy tanultok-e? Okozott már nektek nehézséget annak felismerése, hogy valami Istentől vagy más forrásból ered-e? Mondd el, hogy a következő részből megtudják, mit tanított az Úr, hogyan ismerhetjük fel az igazságot és kerülhetjük el a hamis tanításokat.