108. lecke: Tan és szövetségek 103

108. lecke

Tan és szövetségek 103

Bevezetés

1834. február 24-én, a kirtlandi főtanács egyik gyűlésén Parley P. Pratt és Lyman Wight útmutatást kért arra vonatkozóan, hogy a Missouriban lévő szentek mi módon juthatnának hozzá fizikai segítséghez és kaphatnák vissza földjeiket Jackson megyében. Joseph Smith még aznap megkapta a Tan és szövetségek 103-ban feljegyzett kinyilatkoztatást, melyben az Úr megígérte, hogy Sion földje megváltatik. Az Úr azt az utasítást adta az egyházi vezetőknek, hogy készletek és önkéntesek összegyűjtésével segítsék a Missouriban lévő szenteket. Ez a csoport Sion tábora néven vált ismertté.

Javaslatok a tanításhoz

Tan és szövetségek 103:1–20

Az Úr megígéri, hogy Sion megváltatik

Kezdd az órát a következő kérdéssel:

Ma milyen ellenségei vannak az igazlelkűeknek?

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, az Úr ellenségei mi módon igyekeznek hátráltatni az ő lelki fejlődésüket.

Szerintetek miért tudják az Úr ellenségei hátráltatni az Úr népe egy részének lelki fejlődését?

Amint a tanulók hozzálátnak a Tan és szövetségek 103 mai tanulmányozásához és megbeszéléséhez, buzdítsd őket arra, hogy keressenek olyan tantételeket, melyek segíteni fognak nekik az ilyenfajta ellenségek legyőzésében.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 103 szakaszbevezetését, az osztály pedig kövesse a szöveget, és figyeljék meg, miért jött Missouriból az Ohio állambeli Kirtlandbe Parley P. Pratt és Lyman Wight.

Miért jött Kirtlandbe Pratt testvér és Wight testvér?

Mondd el, hogy Joseph Smith ugyanazon a napon kapta meg a Tan és szövetségek 103-ban feljegyzett kinyilatkoztatást, amikor ez a két vezető találkozott vele és a kirtlandi főtanáccsal.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 103:1–4-et, az osztály pedig keressen két indokot, amiért az Úr megengedte az ellenségeinek a Missouriban lévő szentek üldözését.

A 3–4. versek szerint mi az a két indok, amiért az Úr megengedte az ellenségeinek a szentek üldözését? (Az egyik indok az, hogy az üldözők „betölthessék gonoszságaik mértékét, hogy poharuk betelhessen”, vagyis hogy jogosak legyenek majd az Úr gonoszokra kiszabott ítéletei. A másik indok pedig az engedetlen szentek fenyítésben részesítése.)
A 4. vers szerint miért kellett fenyítésben részesülniük a szenteknek? Szerintetek mit jelent a „nem hallgattak teljes mértékben” kifejezés? (Nem engedelmeskedtek teljes mértékben az Úrnak.)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 103:5–7-et, az osztály pedig nézze meg, mit tanított az Úr a szenteknek, mit kell tenniük, hogy győzedelmeskedjenek az Ő ellenségei felett. (Elmagyarázhatod, hogy a győzedelmeskedni kifejezés itt az ellenségen való felülkerekedést jelenti.)

Milyen áldásban részesülnek a szentek, ha „pontosan ettől az órától fogva” követik az Úr tanácsát? (Győzedelmeskedni fognak az Úr ellenségei felett, „pontosan ettől az órától fogva”.)
Mit tanítanak ezek a versek, hogyan győzhetjük le a világ hatásait? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de fogalmazzák meg a következő tantételt: Ha elkezdjük követni az Úr tanácsát, akkor erőt kapunk, hogy győzedelmeskedni kezdjünk a világ felett.)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 103:8–10-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, mire figyelmeztetett az Úr, mi fog történni, ha nem engedelmeskednek a szavainak.

Mit eredményezhet, ha úgy döntünk, hogy nem engedelmeskedünk az Úr minden szavának? (A tanulók több tantételt is megfogalmazhatnak, például: Ha nem engedelmeskedünk az Úr parancsolatainak, akkor a világ győzedelmeskedni fog felettünk. Ha nem ügyelünk az Úr minden szavára, akkor elveszítjük azon képességünket, hogy világosság legyünk mások számára.)
Szerintetek miért van az, hogy aki nem engedelmeskedik vagy csak részben engedelmeskedik az Úrnak, az nem biztos, hogy győzedelmeskedni tud az Ő ellenségein?
Milyen példát tudtok mondani arra, amikor valaki az Úr szavai iránti engedelmességre törekedve tudja legyőzni az Úr egyik ellenségét? (A példák között lehetnek olyan emberek, akik engedelmesség által erőt kaptak az Úrtól valamilyen függőség legyőzésére, illetve az evangélium szerinti életre azt követően, hogy világi életet éltek.)

Elmagyarázhatod, hogy talán nem tudunk az Úr minden szavának tökéletesen engedelmeskedni, de ha szorgalmasan igyekszünk engedelmeskedni Neki, és ha nem sikerül, őszintén bűnbánatot tartunk, akkor az Úr segíteni fog nekünk győzedelmeskedni az ellenségein.

Kérd meg a tanulókat, hogy írjanak le a füzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba egy olyan tantételt, amelyet „pontosan ettől az órától fogva” elkezdhetnek követni azért, hogy jobban hallgassanak az Úr tanácsára.

A Tan és szövetségek 103:11–20 összegzéseként magyarázd el, hogy az Úr megígérte a szenteknek, hogy megpróbáltatásaik után Sion az Ő hatalma által megváltatik. Ha azonban a szentek beszennyezik az örökségeiket, akkor eltávolíttatnak azokról.

Tan és szövetségek 103:21–40

Az Úr kinyilatkoztatja, hogyan váltasson meg Sion földje

Óra előtt készíts egy feliratot, melyen ez áll: ÖNKÉNTESEKET KERESÜNK! Tedd ki valahová, ahol a tanulók látják, a következő hirdetményt pedig írd fel egy papírlapra:

Önkénteseket keresünk! A Missouri állambeli Jackson megyében élő társainkat erőszakkal kiűzte otthonából a kegyetlen csőcselék. Csatlakozz hozzánk, hogy segítséget nyújtsunk ezeknek a szenteknek, és megvédjük őket, midőn visszakapják és megtartják földjeiket Sionban! 1834. május 1-jén indulunk az Ohio állambeli Kirtlandből.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 103:21–23-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, milyen utasítást adott az Úr az egyházi vezetőknek, mit tegyenek Sion földjének megváltásáért. A tanulók mondják el, mit találtak.

Kérj meg egy tanulót, hogy álljon oda a felirat mellé, melyen ez áll: ÖNKÉNTESEKET KERESÜNK! Add oda neki az általad az óra előtt elkészített hirdetményt, és kérd meg, hogy olvassa fel. Azután tedd fel az osztálynak a következő kérdéseket:

Szerintetek hajlandóak lettetek volna elmenni Jackson megyébe, hogy segítsetek a szenteknek? Miért vagy miért nem?

Mondd el, hogy az emberek azon csoportja, mely Joseph Smith vezetésével Missouriba ment, Sion táboraként vált ismertté. (Elmagyarázhatod, hogy a tábor szó ez esetben sereget jelent [lásd Noah Webster, An American Dictionary of the English Language, facsimile of the first edition (1828; repr., 1967), “Camp”].) Sion tábora tagjainak két fő célja volt. Először is, készleteket vittek a Missouriban lévő szenteknek, hogy segítséget nyújtsanak nekik, és lehetővé tegyék számukra az otthonukba való visszatérést, valamint további földek vásárlását. Másodszor, miután Missouri állam polgárőrsége visszakíséri a szenteket Jackson megyébe, amint arra Missouri állam kormányzója, Daniel Dunklin felhatalmazást adott, Sion táborának tagjai ott maradnak, hogy fenntartsák a rendet és a békét.

Ha ebben az időszakban az egyház tagjai lettetek volna, milyen aggodalmak merültek volna fel bennetek azzal kapcsolatban, hogy önkéntesként csatlakozzatok Sion táborához?

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Tan és szövetségek 103:20-at.

E vers ígérete hogyan befolyásolná azt, hogy jelentkeztek-e önkéntesnek?

Magyarázd el, hogy ha valaki csatlakozott Sion táborához, annak hátra kellett hagynia a családját és a munkáját, hogy ellenséges és veszélyes vidéken, sanyarú körülmények között majdnem 1500 kilométert meneteljen. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 103:27–28-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és figyeljék meg, mit mondott az Úr a Sion táborához csatlakozóknak. Kérd meg a tanulókat, hogy számoljanak be arról, mit találtak.

Szerintetek mit jelent a „letenni az életét énérettem” kifejezés?
E versek alapján hogyan nevezi az Úr azt, aki hajlandó letenni az életét Őérette? (Miután a tanulók válaszoltak, írd fel a táblára a következőket: Jézus Krisztus tanítványai hajlandóak az életüket adni Őérette.)

Mutass rá, hogy a Sion táborához csatlakozó szentek esetében valós esélye volt életük elvesztésének. Bár mi talán nem szembesülünk ilyen veszéllyel, ez az igazság attól még vonatkozik ránk is. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő idézetet James E. Faust elnöktől az Első Elnökségből, az osztály pedig nézze meg, mi mindannyian hogyan adhatjuk életünket az Úrért.

„…legtöbbünktől nem azt kérik, hogy haljunk meg az egyházért, hanem hogy éljünk érte. Sokak számára nehezebb mindennap krisztusi életet élni, mint letenni az életüket” (A tanítványi mivolt. Liahóna, 2006. nov. 22.).

Szerintetek miért lehet nehezebb az Úrért élni, mint meghalni Őérte?

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Tan és szövetségek 103:30–34-et, és nézzék meg, az Úr hány önkéntest kívánt Sion táborába.

Hány önkéntest kívánt az Úr? (500-at.) Mi volt az Úr által megkövetelt legkevesebb szám? (100.)

Mondd el, hogy a főtanács azon gyűlésének végén, melyen az egyházi vezetők átbeszélték a Missouriban lévő szentek helyzetét, Joseph Smith azt mondta, hogy ő elmegy Sionba és segít megváltani azt. A jelenlévők közül még úgy 30–40 ember jelentkezett. Ekkor az Úr kijelölt 8 férfit, hogy az egyház gyülekezeteit bejárva önkénteseket toborozzanak Sion táborába, és élelmiszer-felajánlásokat, valamint pénzt kérjenek a Missouriban lévő szentek számára (lásd T&Sz 103:37–40). Körülbelül 200 ember csatlakozott Sion táborához, néhány nőt és gyermeket is beleértve ebbe.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 103:35–36-ot, az osztály pedig nézze meg, hogy mit kellett tenniük a szenteknek ahhoz, hogy sikerrel járjanak a Sion megváltására irányuló erőfeszítéseikben.

Az Úr e versekben található ígérete alapján milyen tantételt tanulhatunk arról, hogyan nyerhetünk el minden győzelmet és dicsőséget? (A tanulók fogalmazzák meg a következő tantételt: Minden győzelem és dicsőség szorgalmunk, hűségünk és hitünk imái által következik be.)

Tegyél bizonyságot arról, hogy győzedelmeskedni fogunk az Úr ellenségei felett, ha szorgalmasan és hithűen igyekszünk betartani az Úr minden szavát. Buzdítsd a tanulókat, hogy „pontosan ettől az órától fogva” alkalmazzák azt, amit leírtak a füzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba.

Megjegyzések és háttér-információk

Tan és szövetségek 103. Missouri kormányzója: Daniel Dunklin

Miközben a szenteknek 1833 és 1834 folyamán mormonellenes gyűlölködést kellett elviselniük Missouriban, az egyház vezetői többször is segítséget kértek az állami és a központi kormányzati vezetőktől, Daniel Dunklint, Missouri kormányzóját is beleértve ebbe. Dunklin kormányzó nem sok segítséget ajánlott fel a szentek kérvényeire válaszul. 1833 októberében azt a tanácsot adta az egyház vezetőinek, hogy Jackson megye bíróságain keresztül folyamodjanak kártérítésért és védelemért. Azt ígérte, hogy ha ezek az erőfeszítések kudarcot vallanak, akkor más módon juttatja majd érvényre a törvényt. Dunklin kormányzó tanácsa azonban hiábavalónak és kivitelezhetetlennek bizonyult, mert Jackson megye bíróságának számos hivatalnoka azok közé tartozott, akik megpróbálták kiűzni a mormonokat. (Lásd Church History in the Fulness of Times Student Manual, 2nd ed. [Church Educational System manual, 2003], 134–35.)

1833 késő őszén a szenteket erőszakkal kiűzték Jackson megyéből. Legtöbben a szomszédos Clay megyében találtak ideiglenes menedékre, a többiek pedig más közeli megyékben találtak szállást. A következő év tavaszán, amikor Sion tábora összeállt és elindult Missouri felé, az egyházi vezetők további kérvényeket intéztek Dunklin kormányzóhoz, hogy biztosítsa őket abbéli támogatásáról, hogy a szentek visszakapják otthonaikat és birtokaikat, és békében élhetnek Jackson megyében. A kormányzó elismerte, hogy a szentek sérelmet szenvedtek, és tudta, hogy az állam által küldött fegyveres seregre lenne szükség a mormonok saját földjeikre való visszahelyezéséhez és megvédéséhez, míg a bíróságok döntést hoznak a jogi viták kapcsán. (Lásd Church History in the Fulness of Times, 135–37, 146.)

1834 júniusában azonban Dunklin kormányzó megváltoztatta az álláspontját. Azt állította, hogy a polgárőrség kirendelése valószínűleg nyílt háborúba sodorná az államot. A támogatásáról való biztosítása helyett azt a tanácsot adta a szenteknek, hogy a vérontás elkerülése végett mondjanak le a jogaikról, adják el a földjeiket és telepedjenek le valahol máshol. Továbbá újra azt tanácsolta nekik, hogy fellebbezzenek a bíróságokon. Az egyházi vezetők számára ezek a javaslatok elfogadhatatlanok voltak, s így semmivé foszlottak azon reményeik, hogy a szentek békében visszatérhetnek az otthonaikba. (Lásd Church History in the Fulness of Times, 146–47.)

Tan és szövetségek 103:1, 13. Sion megváltása

Sion megváltása végső soron nem csupán a föld tulajdonjogának visszaszerzéséről szól. Sion egyrészt egy földrajzi hely, másrészt viszont egy bizonyos embertípus alkotta társadalom. Az Úr népének meg kell szentelődnie, mielőtt Sion földjét visszanyerhetnék, Sion városát pedig felépíthetnék.

D. Todd Christofferson elder a Tizenkét Apostol Kvórumából a következő magyarázatot fűzte ehhez:

„Sion a lakóinak jelleme, tulajdonságai és hithűsége miatt Sion. Ne feledjük, »az Úr [azért] nevezte népét [Sionnak], mert egy szív voltak és egy elme, és igazlelkűségben laktak; és nem volt közöttük szegény« (Mózes 7:18). Ahhoz, hogy létrehozzuk Siont az otthonainkban, gyülekezeteinkben, egyházközségeinkben és cövekeinkben, fel kell emelkednünk e norma szintjére. Elengedhetetlen, hogy (1) szívünket és elménket tekintve egységessé váljunk, (2) egyénileg és közösségként egyaránt szent néppé váljunk, és (3) olyan hatékonyan gondoskodjunk a szükséget látókról, hogy kirekesszük magunk közül a szegénységet. Ahhoz, hogy ezek a dolgok megtörténjenek, nem várhatjuk meg, hogy eljöjjön Sion – Sion csakis akkor érkezik el, ha ezek a dolgok megtörténtek” (Jöjj Sionba! Liahóna, 2008. nov. 38.).

Tan és szövetségek 103:15–18. „Sion megváltásának szükségképpen hatalom által kell bekövetkeznie”

Sion táborának célja nem a szentek Jackson megyében található földjének haderő általi visszaszerzése volt, bár a tábor néhány tagja ezt gondolta. A férfiak készen álltak harcolni, ha életük veszélybe kerülne, azonban az Úrnak nem kell emberi erőre hagyatkoznia Sion megváltásához.

Joseph Fielding Smith elnök ezt írta arról a hatalomról, mely által Sion megváltatik:

„Sion megváltásának szükségképpen hatalom által kell bekövetkeznie. Nem fegyverek erejének hatalma és vérontás által, hanem az Úr hatalma által” (Church History and Modern Revelation [1953], 1:484).

Az Úr utalt saját hatalmának szerepére Sion megváltásában, amikor azt mondta, hogy a szentek „hatalom által és kinyújtott karral” (T&Sz 103:17) lesznek kivezetve a rabságból. A „kinyújtott kar” arra utaló jelképes kifejezés, hogy népe érdekében Isten használni fogja a hatalmát (melyet a karja jelképez). A szentek csakis Isten hatalma által győzedelmeskedhetnek Sion megváltásában, és ez a hatalom úgy lehet az övék, ha az Úr minden szavának engedelmeskednek.

Tan és szövetségek 103:27. „[A]ki leteszi az életét énérettem, az újra rátalál arra”

Franklin D. Richards elder a Hetvenektől a következőképpen magyarázta el, mi történik akkor, ha letesszük életünket a Szabadítóért:

„Nyilvánvaló tehát, hogy sok nagyszerű áldás az áldozathozatal örök törvénye iránti engedelmességen alapszik.

A Szabadító azt mondta: »Senki ne féljen letenni életét énérettem; mert aki leteszi az életét énérettem, az újra rátalál arra« (T&Sz 103:27).

E hatalmas áldozat, a saját életünk feláldozásának jutalma tehát az, hogy az illető újra rátalál az életére, »méghozzá örök életre« (T&Sz 98:13)” (in Conference Report, April 1967, 75).