35. lecke
Tan és szövetségek 29:1–29
Bevezetés
Röviddel az 1830. szeptember 26-án tartott egyházi konferenciát megelőzően Joseph Smith próféta hat elder jelenlétében egy kinyilatkoztatást kapott. Ezen kinyilatkoztatáson keresztül az elderek tudomást szereztek a Szabadító kiválasztottainak az Ő második eljövetelét megelőző összegyűjtéséről.
Javaslatok a tanításhoz
Tan és szövetségek 29:1–13
Az Úr bizonyságot tesz engeszteléséről és azon vágyáról, hogy összegyűjtse népét
Az óra előtt írd fel a következőket a táblára: „Emeljétek fel a szíveteket és örüljetek” (T&Sz 29:5).
-
Miért nehéz olykor eleget tenni ennek a tanácsnak? Milyen lehetőségeket találtatok már arra, hogy engedelmeskedjetek ennek a tanácsnak?
Mondd el, hogy a Tan és szövetségek 29:1–3 a Szabadító azon szavait tartalmazza, amelyek felemelhetik a szívünket és örömöt hozhatnak nekünk.
Mutasd meg a Krisztus a gyermekekkel című képet (Evangéliumi művészeti könyv [2009]. 47. sz.; lásd még LDS.org), és ha lehetséges, képet egy tyúkról, amint összegyűjti a csibéit. Kérdezd meg, hogy el tudja-e mondani bárki, hogyan és miért gyűjti egybe a tyúk a csibéit. (Ha a tanulók nem tudják, akkor mondd el, hogy amikor a tyúk veszélyt érez, akkor hívja a csibéit. Amikor odaérnek hozzá, a szárnyai alá gyűjti őket, hogy megvédje őket.) Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 29:2-t.
-
Hogyan hasonlítható a Szabadító a csibéit magához gyűjtő és azokat védelmező tyúkhoz?
-
Mit kell tenniük a csibéknek ahhoz, hogy biztonságban összegyűlhessenek anyjuk védelmező szárnyai alá? (Ha szükséges, mutass rá, hogy a csibéknek erőfeszítést kell tenniük azért, hogy az anyjukhoz menjenek.)
Írd fel a táblára a következőket: Jézus Krisztus összegyűjt bennünket, ha mi…
-
A Tan és szövetségek 29:2 szerint mit kell tennünk, hogy a Szabadító összegyűjthessen bennünket? (A tanulók válaszai alapján egészítsd ki a táblán lévő tantételt: Jézus Krisztus összegyűjt bennünket, ha mi hallgatunk az Ő hangjára, megalázkodunk és imában Őt szólítjuk.)
Mondd el, hogy a próféták a kezdetektől fogva jövendöltek Izráel összegyűjtéséről. Izráel háza – az Úr szövetséges népe – összegyűjtetik az utolsó napokban, Krisztus eljövetele előtt (lásd Hittételek 1:10). Az Úr összegyűjti népét, ha ők hitet gyakorolnak Őbenne, és betartják a parancsolatait.
Hogy segíts a tanulóknak megérteni és átérezni ezen tantétel igazságát és jelentőségét, beszéljétek meg a következő kérdéseket:
-
Mi módon hallhatjuk meg a Szabadító hangját? (A válaszok között lehet, hogy hallhatjuk a hangját a szentírásokon, az élő próféták és apostolok tanításain, valamint a Szentlélek sugalmazásán keresztül.)
-
Mi a különbség aközött, hogy hallgatunk a Szabadító hangjára vagy csupán halljuk az Ő hangját?
-
Szerintetek miért kell alázatosnak lennünk ahhoz, hogy a Szabadító összegyűjthessen bennünket?
Kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak egy olyan alkalomra, amikor közel érezték magukat a Szabadítóhoz a szentírások tanulmányozásán keresztül, az élő próféták szavainak követése által vagy a Mennyei Atyánkhoz való imádkozás révén. Adj lehetőséget a tanulóknak, hogy beszámoljanak ezekről az élményeikről, emlékeztetve őket, hogy néhány élmény túl szent vagy személyes jellegű lehet ahhoz, hogy elmondják.
Utalj vissza arra a szentírásra, melyet az óra előtt felírtál a táblára.
-
Hogyan segíthet az a gondolat, hogy a Szabadító összegyűjt benneteket, abban, hogy felemeljétek a szíveteket és örüljetek?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 29:1, 3-at, a többiek pedig kövessék a szöveget, és keressenek benne okot arra, hogy felemeljük a szívünket és örüljünk. Ezután kérd meg a tanulókat, hogy fogalmazzanak meg egy tantételt ezekből a versekből, amely elmondja, miért emelhetjük fel a szívünket és örülhetünk.
Miután elegendő időt kaptak a feladatra, kérj meg néhány tanulót, hogy ismertessék a tantételt, amit megfogalmaztak. (Válaszaik tükrözzék a következő tantételt: Mivel a Szabadító kiengesztelt a bűneinkért, felemelhetjük a szívünket és örülhetünk.)
-
Hogyan hozott boldogságot az életetekbe a Jézus Krisztus engeszteléséről való bizonyságotok? (Miután a tanulók válaszoltak erre a kérdésre, elmondhatod a saját válaszodat is.)
Mondd el, hogy a Szabadító többek között az evangélium megosztására tett erőfeszítéseinken keresztül gyűjti össze az embereket. A Tan és szövetségek 29-ben feljegyzett kinyilatkoztatásban hat elderhez szólt Joseph Smithen keresztül, és azt parancsolta nekik, hogy jelentsék ki evangéliumát.
Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Tan és szövetségek 29:4–6-ot. Biztasd őket, hogy keressenek olyan szavakat és kifejezéseket, amelyek a misszionáriusi munkára vonatkoznak, majd tedd fel a következő kérdéseket:
-
Milyen szavakat és kifejezéseket találtatok? Mit tanítanak ezek a szavak és kifejezések az evangélium megosztásának élményéről?
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 29:7–8-at. Az osztály kövesse a szöveget, és keressék meg a Szabadító magyarázatát arról, hogy mire kapott ez a hat elder elhívást és miért.
-
Mire hívta el a Szabadító ezt a hat eldert? („Hogy véghezvigyé[k] választottai… összegyűjtését.”) Hogyan jellemezte a Szabadító a kiválasztottait? (Azok, akik „hallják a hang[ját], és nem keményítik meg a szívüket”.)
-
Hogyan segítenek a misszionáriusok abban, hogy véghezvigyék a kiválasztottak összegyűjtését?
Mondd el, hogy amikor ez a kinyilatkoztatás adatott, az egyház tagsága kevés volt, s a szenteket egy helyre össze lehetett gyűjteni (lásd T&Sz 29:8). Ahogy azonban az egyház növekedett, az Úr azt a parancsolatot adta a szenteknek, hogy különböző helyeken gyülekezzenek. Ma Sion cövekeiben gyülekezünk a lakóhelyünkön.
-
Milyen helyeken gyülekezünk ma? (A válaszok között lehetnek az otthonok, a gyülekezeti házak és a templomok.)
A Tan és szövetségek 29:9–13 összegzéseként mondd el, hogy ezekben a versekben a Szabadító kijelentette, hogy újra eljön majd a földre, hatalommal és dicsőséggel. A seregek, akik a Szabadító második eljövetelekor vele érkeznek majd dicsőségben, olyan hithű szentek lesznek, akik a föld történelmének bármely időszakában éltek. Azok az igazlelkűek, akik már meghaltak, feltámadnak, a gonoszok pedig elpusztulnak. Jézus Krisztus „igazlelkűségben lakoz[ik] majd az emberekkel a földön ezer évig” (T&Sz 29:11).
Tan és szövetségek 29:14–21
Jézus Krisztus leír néhányat a második eljövetelét megelőző jelek közül
Mondd el, hogy Izráel összegyűjtése része a Szabadító eljövetelére való felkészülésünknek. Az Úr más jeleket is kinyilatkoztatott, amelyek a második eljövetelét megelőzően következnek majd be. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Tan és szövetségek 29:14–21-et, és keressék meg a második eljövetel előtt bekövetkező jeleket. Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg ezeket a jeleket a szentírásukban, illetve sorolják fel azokat a füzetükben vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukban.
Mielőtt a tanulók elolvasnák e verseket, hangsúlyozd ki, hogy nem tudjuk, hogyan és mikor teljesednek be ezek a jövendölések.
Miután a tanulóknak volt idejük tanulmányozni ezeket a verseket, mutass rá, hogy bár ezek a jelek a gonoszság miatt következnek be, minden emberre hatással lesznek a földön, még az igazlelkűekre is. Felolvashatod a következő kijelentést Joseph Smith prófétától:
„Az Ember Fiának eljövetelé[re vonatkozóan] alaptalan elképzelés az, hogy a szentek megmenekülnek minden ítélettől, miközben a gonoszok szenvednek; mert minden test ki van téve a szenvedésnek, és az »igazlelkűek alig menekülnek meg« [lásd T&Sz 63:34]; de sok szent meg fog menekülni, mert az igazak hit által élnek [lásd Habakuk 2:4]; mégis az igazlelkűek közül sokan áldozatául esnek majd betegségnek, dögvésznek stb. a test gyengesége miatt, és mégis meg fognak szabadulni Isten királyságában” (Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith [2007]. 265.).
-
Miért szeretnétek, ha a Szabadító választottjainak egyikeként kerülnétek összegyűjtésre, amikor ezek a dolgok bekövetkeznek?
Mutass rá, hogy ha hiszünk Jézus Krisztusban és követjük Őt, akkor mindig békét érezhetünk, még az ebben a kinyilatkoztatásban leírt időkben is. Ezen igazság nyomatékosításaként megkérheted a tanulókat, hogy olvassanak el néhányat vagy az összeset a következő versek közül: János 14:27; 16:33; Tan és szövetségek 59:23.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 29:17-et, az osztály pedig keresse meg, milyen következményekkel jár majd a bűnbánat elutasítása.
-
Milyen következményekkel jár a bűnbánat elutasítása? (A tanulók fogalmazzák meg a következő tantételt: Ha nem tartunk bűnbánatot, akkor Jézus Krisztus engesztelő vére nem tisztít meg bennünket. Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg ezt a tantételt a Tan és szövetségek 29:17-ben.)
Biztosítsd a tanulókat, hogy a legfontosabb felkészülés, amelyet a második eljövetel előtt tehetünk az, hogy megtérünk a Szabadítóhoz, megbánjuk a bűneinket és megtisztulunk azoktól. Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják végig, meg kell-e bánniuk bármit, és mit kell tenniük, hogy megtisztuljanak a bűntől.
Tan és szövetségek 29:22–29
A Szabadító kinyilatkoztat igazságokat arról, mi történik majd a millennium után, beleértve a végső ítéletet is
Mindegyik tanulónak jelöld ki az egyiket a következő részek közül a Tan és szövetségek 29-ből: 22. vers, 26. vers vagy 27–28. vers. Kérd meg őket, hogy olvassák el magukban a kijelölt verset vagy verseket, és keressenek bennük egyetlen dolgot, ami a millennium végén történik majd meg. (Azok számára, akik a Tan és szövetségek 29:26-ot kapták tanulmányozásra, elmondhatod, hogy Mihály arkangyal Ádám. Lásd T&Sz 107:54.) Miután a tanulóknak elegendő idő állt rendelkezésre a kijelölt rész tanulmányozására, kérd meg őket, hogy számoljanak be arról, mit találtak, kezdve a 22. verssel.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 29:27-et, az osztály pedig keresse meg, milyen áldást kapnak az igazlelkűek a végső ítéletkor.
-
Milyen áldást kapunk, ha a Szabadítóhoz gyűltünk? (A tanulók fogalmazzák meg a következő tant: Azok, akik igazlelkűen éltek és Jézus Krisztushoz jönnek, örök életet kapnak. Buzdíthatod őket, hogy jelöljék meg ezt az igazságot a Tan és szövetségek 29:27-ben.)
Zárásként tedd fel a Jézus Krisztus a gyermekekkel című képet a táblára, majd írd fel az én szót is valahova a táblára. Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, hogy hová helyeznék az én szót, ha annak helye a Szabadítóhoz való közelségüket jelképezné. Kérd meg a tanulókat, hogy meséljenek élményeikről, amikor olyan késztetéseket követtek, amelyek közelebb vitték őket a Szabadítóhoz. Kérd meg őket, hogy válasszanak egyvalamit, amit megtesznek majd, hogy a ma tanultak szerint cselekedjenek, és közelebb kerüljenek Őhozzá.