A Joseph Smithnek és Sidney Rigdonnak 1832. február 16-án adott látomás első részében a két férfi látta Jézus Krisztus dicsőségét és bizonyságot tett Róla. Látták Sátánt, aki lázadás miatt levettetett Isten színe elől a halandóság előtti létben. A veszedelem fiait is látták, és tudomást szereztek azoknak az örökkévaló szenvedéseiről, akik Sátán követését választják.
Joseph Smith és Sidney Rigdon látomásban látja Mennyei Atyát és Jézus Krisztust
Kérd meg az osztályt, hogy az áhítat részeként énekeljék el a Tudom, hogy jó Megváltóm él című himnuszt (Himnuszok, 78. sz.). E himnusz szavai segíthetnek a tanulóknak átérezni azon igazságok erejét, amelyekről a mai órán tanulni fognak.
Kezdd az órát azzal, hogy megkéred a tanulókat, képzeljék el a következő helyzetet: Miközben egy tanórán vagytok az iskolában, a tanárotok a világvallásokról kezd beszélni. Megkérdezi, hogy van-e olyan keresztény az osztályban, aki hajlandó lenne megosztani, miben hisz Jézus Krisztussal kapcsolatban.
Ha ti lennétek ebben a helyzetben, hogyan beszélnétek arról, hogy mit tudtok Jézus Krisztusról és mit hisztek Vele kapcsolatban?
Kérd meg a tanulókat, hogy nézzék meg az előző órán kapott ábrát, amely a Tan és szövetségek 76-ban feljegyzett látomás vázlata. Mondd el, hogy a mai órán a Joseph Smith és Sidney Rigdon előtt feltárult látomás első három részéről fognak tanulni. A látomás első részében dicsőségük teljében látták az Atyát és a Fiút. Írd fel a táblára a következő három fejlécet:
Mit láttak? Mit hallottak? Mit tudtak meg?
Kérd meg a tanulókat, hogy a fejléceket írják be a füzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba, azután pedig olvassák el magukban a Tan és szövetségek 76:20–24-et, és a versek alapján soroljanak fel konkrét szavakat és kifejezéseket a megfelelő fejlécek alatt. Miután elegendő időt kaptak a feladatra, kérj meg egy tanulót, hogy jöjjön ki a táblához írnoknak. A többiek osszák meg az első két fejléc alá illő szavakat és kifejezéseket, az írnok pedig írja fel azokat a táblán a megfelelő fejlécek alá.
Milyen tanokat tanítanak ezek a versek Jézus Krisztusról? (Kérd meg az írnokot, hogy írja fel az osztály válaszait a táblára a Mit tudtak meg elnevezésű fejléc alá.)
A tanulók különböző tantételeket fogalmazhatnak meg, beleértve a következőket: Jézus Krisztus egy élő, megdicsőült lény; Mennyei Atya és Jézus Krisztus különálló személyek; Jézus Krisztus az Atya Egyszülöttje; Jézus Krisztus e világ és a további világok Teremtője; valamint mi Istennek született fiak és leányok vagyunk.
Segíts a tanulóknak felkészülni a 20–24. versekben megtalált igazságokra vonatkozó érzéseik és bizonyságaik megosztására azáltal, hogy megkéred őket, válaszoljanak egyre a következő kérdések közül a füzetükben vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukban (a kérdéseket írd fel a táblára):
Ezek közül melyik igazságért vagytok különösen hálásak és miért?
Ezen tanok közül melyikről tudtok bizonyságot tenni? Honnan tudjátok, hogy az igaz?
Egészítsétek ki ezt a mondatot: Jézus Krisztusról tudom, hogy…
Miután a tanulóknak elegendő idejük volt az írásra, kérd meg egyiküket, hogy olvassa fel Joseph Smith és Sidney Rigdon bizonyságát a T&Sz 76:22-ben, majd kérd fel azokat a tanulókat, akik készek megosztani az érzéseiket és a bizonyságukat a feltámadt Szabadítóról, hogy tegyék meg azt. Te magad is megoszthatod a Szabadítóról való bizonyságodat.
Joseph Smith és Sidney Rigdon látomásban látja Lucifer bukását
Ha lehetséges, adj a tanulóknak egy-egy példányt a következő igaz/hamis kérdéssorból, vagy írd fel a kérdéseket a táblára. Kérd meg őket, hogy írják be a saját példányukon vagy egy külön lapon, hogy az egyes állítások igazak vagy hamisak-e.
____1. Sátán Luciferként volt ismert.
____2. Sátán egy felhatalmazással bíró lélek volt Isten jelenlétében.
____3. Sátán nem akart engedetlen lenni Mennyei Atyával és Jézus Krisztussal szemben.
____4. Örvendeztek a mennyben, amikor Sátán kiűzetett.
____5. Sátán háborút vív Isten szentjeivel.
Miután a tanulók befejezték a kvízt, mondd el, hogy a Tan és szövetségek 76:25–29 leírja a látomást, melyben Joseph Smith és Sidney Rigdon látta Lucifer bukását. Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban ezeket a verseket, és az olvasottak alapján javítsák ki a válaszaikat. Miután ellenőrizték a válaszaikat, közösen menjetek végig minden egyes állításon, és kérd meg a tanulókat, hogy magyarázzák meg a válaszaikat a tanultak felhasználásával. Az 1. állítás igaz (lásd T&Sz 76:26). A 2. állítás szintén igaz (lásd T&Sz 76:25–27). Elmagyarázhatod a tanulóknak, hogy a Lucifer név azt jelenti: a világosság hordozója vagy a ragyogó. Úgy is ismert, mint „a hajnal fia”. (Lásd Kalauz a szentírásokhoz: Lucifer; scriptures.lds.org.)
Miközben a tanulók kifejtik a 3. állításra adott válaszukat, amely hamis (lásd T&Sz 76:25, 28), segíts nekik megérteni, hogy Sátán fellázadt. Azon volt, hogy Mennyei Atyát megfossza trónjától, és elvegye a hatalmát, királyságát és dicsőségét.
A 25. vers szerint mi lett a következménye Lucifer Mennyei Atya és Jézus Krisztus elleni lázadásának? (Megkérheted a tanulókat, hogy írják be a következő tantételt a szentírásukba a 25. vers mellé: A halandóság előtti létben Lucifer fellázadt Mennyei Atya és Jézus Krisztus ellen, és kiűzték őt.)
Miután a tanulók megmagyarázták a 4. állításra adott válaszukat, amely hamis (lásd T&Sz 76:26), mondd el, hogy a Veszedelem, aminek Lucifert nevezték, pusztulást vagy kárhozatot jelent.
Miközben a tanulók megmagyarázzák a válaszaikat az 5. állításra, amely igaz (lásd T&Sz 76:29), megkérheted őket, hogy jelöljék meg azt a 29. versben lévő kifejezést, amely azt tanítja, hogy Sátán háborúzik Isten szentjeivel.
Mikor kezdődött Sátánnal ez a háború? (A halandóság előtti létben.) A 29. vers mely szavai szólnak arról, hogy a mennyben kezdődött háború napjainkban is folytatódik? (A háborúzik és a körbeveszi szavak közül mindkettő jelen időben szerepel. Esetleg azt elmagyarázhatod, hogy a körös-körül körbevesz kifejezés teljes körülzárást jelent.)
Sátán hogyan visel háborút napjainkban Isten szentjei ellen?
Joseph Smith és Sidney Rigdon látomást lát a veszedelem fiainak szenvedéseiről
Háború idején kit neveznek árulónak?
Kérd meg a tanulókat, hogy fussák át a Tan és szövetségek 76:30–32-t, és keressék ki, kik voltak a Szabadító elárulói, akiket az Úr megmutatott Joseph Smithnek és Sidney Rigdonnak a látomásban. A tanulók mondják el, mit találtak. Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a Tan és szövetségek 76:30–35-öt, az osztály pedig kövesse a szöveget és keressék meg azokat a döntéseket, amelyek egyeseket arra vezetnek, hogy a veszedelem fiaivá váljanak.
Milyen döntések vezetnek ahhoz, hogy egyesek a veszedelem fiaivá váljanak? (Sátán követése, az igazság megtagadása, Isten hatalmának való ellenszegülés, miután megismerték azt [lásd T&Sz 76:31]; a Szent Lélek megtagadása, miután megkapták azt, valamint a Szabadító megtagadása [lásd T&Sz 76:35].)
A tanulók néha aggódnak amiatt, hogy azok a szeretteik, akik kevésbé tevékennyé váltak az evangéliumban, a veszedelem fiaivá váltak. Magyarázd el, hogy a veszedelem fiai különböznek azoktól az egyháztagoktól, akiknek valamely ponton volt bizonyságuk az igazságról, de azóta már nem tevékenyek az evangéliumban. A veszedelem fiai elkövetik a Szentlélek megtagadásának megbocsáthatatlan bűnét.
Spencer W. Kimball elnök ezt tanította:
Kép
President Spencer W. Kimball
„A Szentlélek elleni bűn olyan tudást igényel, hogy egyszerű tagoknak nyilvánvalóan lehetetlen elkövetni azt” (The Miracle of Forgiveness [1969], 123).
Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a Tan és szövetségek 76:36–38, 44–49-et. Kérd meg az osztályt, hogy kövesse a szöveget, és keressék ki, milyen helyzetben vannak a veszedelem fiai.
Hogyan fogalmaznátok meg a veszedelem fiainak szenvedését, amelyet az örökkévalóságon át fognak tapasztalni?
A 37. vers szerint milyen halált fognak megtapasztalni a veszedelem fiai, melyet rajtuk kívül senki sem?
Mondd el, hogy a veszedelem fiai nem váltatnak meg a második lelki haláltól, és nem örökölnek dicsőséges királyságot a feltámadás után. Ehelyett az örökkévalóságon át szenvedni fognak.
Mutass rá, hogy a veszedelem fiairól szóló látomásuk közepette Joseph Smith és Sidney Rigdon tudomására jutott egy reményteljes igazság. Hogy segíts a tanulóknak felismerni ezt az igazságot, kérd meg őket, hogy meséljék el, mi volt a legjobb hír, amelyet az elmúlt hét során kaptak. (Ha gondolod, hozhatsz az órára néhány példát jó hírekre, újságokból vagy máshonnan.) Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 76:39–43-at. Kérd meg az osztályt, hogy kövesse a szöveget, és keressék meg a jó híreket, amelyeket a világ kapott.
Milyen jó hírt kapott a világ? (Elmagyarázhatod, hogy az evangélium szó szerinti jelentése: jó hír.)
Hogy segíts a tanulóknak beazonosítani a Tan és szövetségek 76:39–43-ban tanított tanokat, kérd meg őket, hogy írjanak egy rövid főcímet a füzetükbe vagy szentírás-tanulmányozási naplójukba az e versekben tanított „jó hír” összegzéseként. Elegendő idő eltelte után kérj meg néhány tanulót, hogy mondják el az osztálynak, milyen főcímet írtak. Miután a tanulók válaszoltak, javasolhatod, hogy jelöljék meg azokat a részeket a 39–43. versekben, amelyek a következő tant tanítják: Jézus Krisztus engesztelése által a veszedelem fiait kivéve Isten minden gyermeke helyet örököl majd a dicsőség valamelyik királyságában.
Miért „jó hír” számotokra Jézus Krisztus engesztelése?
A lecke zárásaként megoszthatod az erre a kérdésre adott személyes válaszodat.
Philo Dibble jelen volt, amikor Joseph Smith and Sidney Rigdon részesült a látomásban. Így írta le Joseph és Sidney élményét:
„A látomás, amely a Tan és szövetségek könyvében van feljegyezve, »Johnson bácsi« házában adatott, [az Ohio állambeli Hiramben]. Azon idő alatt, amíg Joseph és Sidney a lélekben volt és látta megnyílni a mennyeket, mások is voltak a szobában, talán tizenketten, akik közül én voltam az egyik az idő egy része alatt… Én láttam a dicsőséget és éreztem a hatalmat, de nem láttam a látomást. […]
Joseph időközönként azt mondta: »Mit látok?«, oly módon, mint aki kinéz az ablakon, és olyasvalamit lát, amit a szobában rajta kívül senki sem láthat. És akkor elmesélte, hogy mit látott vagy mit lát éppen. Aztán Sidney válaszolt: »Én ugyanazt látom.« Majd Sidney rögtön azzal folytatta, hogy »mit látok?«, és elmondta, hogy mit látott vagy mit lát éppen, mire Joseph felelt úgy, hogy »én ugyanazt látom«.
A beszélgetés ilyen formája ismétlődött rövid időközökkel a látomás végéig. […]
Joseph szilárdan és nyugodtan ült egész idő alatt a csodálatos dicsőség közepette, de Sidney ernyedt volt és sápadt, és szemmel láthatóan olyan erőtlenül ült ott, akár egy rongydarab. Joseph ezt látva mosolyogva megjegyezte, hogy »Sidney nincs úgy hozzászokva, mint én«” (in “Recollections of the Prophet Joseph Smith,” The Juvenile Instructor, May 15, 1892, 303–4).
Joseph Smith próféta és Sidney Rigdon bizonysága a Tan és szövetségek 76:22-ben modern kori bizonysága az Atya és a Fiú valóságának. Joseph és Sidney nemcsak látta, hanem hallotta is Őket, és az ő bizonyságuk tanúságként áll minden ember előtt. Hyrum M. Smith és Janne M. Sjodahl a következőképpen magyarázza a „legutolsó” kifejezést: „Ez a legutolsó bizonyság arról, hogy Ő él, hogy Ő egy feltámadt és megdicsőült lény; nem a végső bizonyság, de a legutolsó ennek a kinyilatkoztatásnak az időpontjáig” (Doctrine and Covenants Commentary [1972], 448). A „legutolsó” kifejezéssel Joseph és Sidney nem azt akarta mondani, hogy ők lesznek az utolsók, akik ilyen bizonyságot és tanúságot kaptak.
George Q. Cannon elnök az Első Elnökségből így magyarázta Sátán címét, mint „a hajnal fiát”:
Kép
President George Q. Cannon
„Néhányan a hajnal fiának nevezték őt, de itt a hajnal egy fia szerepel – sokak közül egy, kétségkívül. Ez az angyal kétségtelenül egy hatalmas személy volt. A feljegyzés, amely róla adatott nekünk, kétséget kizáróan mutatja, hogy nagyon magas pozíciót foglalt el, hogy nagyon sokra tartották, és hogy hatalmas volt a saját szférájában” (“Discourse by President George Q. Cannon,” Latter-day Saints’ Millennial Star, Sept. 5, 1895, 563–64).
Joseph Smith próféta a következőt tanította az egyik olyan viselkedésről, amely a veszedelem fiává tehet valakit – a Szentlélek megtagadásáról:
Kép
Prophet Joseph Smith
„Mit kell egy embernek tennie ahhoz, hogy elkövesse a megbocsáthatatlan bűnt? Be kell fogadnia a Szentlelket, meg kell nyílnia előtte a mennyeknek, ismernie kell Istent, majd ezt követően kell bűnt elkövetnie ellene. Miután valaki a Szentlélek ellen vétkezett, nincs számára bűnbánat. Azt kell mondania, hogy a nap nem süt, miközben látja azt; meg kell tagadnia Jézus Krisztust, miután a mennyek megnyíltak már neki; és meg kell tagadnia a szabadítás tervét, miközben a szemei nyitva vannak annak igazságára” (in History of the Church, 6:314).
Spencer W. Kimball elnök ezt így magyarázta:
Kép
President Spencer W. Kimball
„Olyan alacsonyra süllyedtek, hogy elvesztették az indíttatást és a képességet is arra, hogy bűnbánatot tartsanak” (The Miracle of Forgiveness [1969], 125).
Bruce R. McConkie elder a Tizenkét Apostol Kvórumából ezt tanította:
Kép
Elder Bruce R. McConkie
„A megbocsáthatatlan bűn elkövetése abból áll, hogy az ember maga újból megfeszíti az Isten Fiát, és nyílt szégyennek teszi ki Őt. (Zsid. 6:4–8; T&Sz 76:34–35.) […] Az ilyen ember ily módon gyilkosságot követ el azáltal, hogy hozzájárul az Úr halálához, vagyis miután tökéletes tudása van az igazságról, nyíltan fellázad, és olyan helyzetbe hozza magát, hogy ő maga is megfeszítette volna Krisztust, miközben teljes bizonyossággal tudja, hogy Ő Isten Fia. Krisztus ezáltal újból megfeszíttetik és nyílt szégyennek tétetik ki. (T&Sz 132:27)” (Mormon Doctrine, 2nd ed. [1966], 816–17).
Dallin H. Oaks elder a Tizenkét Apostol Kvórumából elmagyarázta a megszabadítva lenni kifejezés két különböző jelentését:
Kép
Dallin H. Oaks elder
„Az utolsó napi szentek számára a »megszabadítva lenni« azt is jelentheti, hogy megszabadíttatnak, vagy megváltatnak a második haláltól (vagyis a végső lelki haláltól) az eljövendő világban egy dicsőséges birodalom ígérete által (lásd 1 Kor. 15:40–42). Csakúgy, mint ahogy a feltámadás általános érvényű, határozottan állítjuk, hogy minden ember, aki a föld színén él – kivéve néhányat – ebben az értelemben nyugodt lehet a szabadítás felől. […]
Brigham Young próféta tanította ezt a [tant], amikor kijelentette, hogy »aki nem bűnözik addig, míg eljátssza a kegyelem napját, és nem válik az ördög angyalává, az előhozatik, és örökölni fogja a dicsőség egy birodalmát« (Az egyház elnökeinek tanításai: Brigham Young [1997]. 288.). A »megszabadítva lenni« kifejezésnek ez a jelentése Urunk és [Szabadítónk], Jézus Krisztus kegyelme által nemessé teszi az egész emberi fajt. […]
Végül, egy másik értelmezés is megszokott és egyedi az utolsó napi szentek számára, mégpedig az, hogy a megszabadított vagy szabadítás szavakat a felmagasztosulás vagy az örök élet jelölésére is használják (lásd Ábrahám 2:11). Erre gyakran úgy hivatkoznak, mint a »szabadítás teljességére« (Bruce R. McConkie, The Mortal Messiah, 4 vols. [1979–81], 1:242). Ehhez a szabadításhoz többre van szükség bűnbánatnál és a megfelelő papsági felhatalmazással végzett keresztelésnél. Ehhez szent szövetségek megkötésére is szükség van, beleértve az örökkévaló házasságo[t] Isten templomaiban, s beleértve a szövetségekhez való hűséget azáltal, hogy mindvégig kitartunk” (vö. Van-e részed a megváltásban? Liahóna, 1998. júl. 68.).