Tan és szövetségek 66

Bevezetés

Miután William E. McLellin 1831 nyarán megkeresztelkedett, elfogadta az elhívást, hogy prédikálja az evangéliumot. Októberben elutazott Ohióba, hogy részt vegyen egy egyházi konferencián, ahol találkozott Joseph Smith prófétával. 1831. október 29-én megkérte Joseph Smitht, hogy tudakozódjon az Úrnál a nevében, és e kérésre válaszként az Úr a Tan és szövetségek 66-ban feljegyzett kinyilatkoztatást adta Joseph Smithnek. Ez a kinyilatkoztatás konkrét útmutatást tartalmaz McLellin testvér lelki helyzetével, az evangélium prédikálására szóló elhívásával, valamint azon lehetőségével kapcsolatban, hogy nagyszerű áldásokban részesüljön.

Javaslatok a tanításhoz

Tan és szövetségek 66:1–3

Az Úr kijelenti, hogy William E. McLellin áldott, mert befogadta az evangéliumot

Az óra kezdete előtt rajzold fel a következő ábrát a táblára.

Az óra elején kérd meg a tanulókat, hogy vizsgálják meg a táblán lévő ábrát, majd gondolkozzanak el azon, hogy hová helyeznék el magukat rajta. Fontolják meg azt is, hogy melyik irányba tartanak jelenleg – Istenhez közelítenek-e, vagy pedig távolodnak Tőle. Ezután kérd meg az egyik tanulót, hogy olvassa fel a következő kijelentést Henry B. Eyring elnöktől az Első Elnökségből, az osztály pedig figyelje meg, milyen módokon közeledhetünk Istenhez.

„Ti is tudjátok, hogyan lehet közel maradni valakihez, aki kedves számotokra, de jelenleg távol van tőletek. Megtalálnátok a módját, hogy beszélgessetek vele, meghallgatnátok őt, és különböző módjait fedeznétek fel annak, hogy tegyetek valamit egymásért. Ez minél gyakrabban történne és minél hosszabb ideje tartana, annál erősebbé válna a kettőtök közötti érzelmi kötelék. Ha sok idő telne el beszélgetés, meghallgatás és egymásért megtett dolgok nélkül, a kötelék meggyengülne.

Isten tökéletes és mindenható, ti és én pedig halandók vagyunk. Ám Ő a mi Atyánk, Ő szeret minket, és felkínálja nekünk ugyanazt a lehetőséget, mint egy jó barát tenné, hogy közelebb kerüljünk Hozzá, méghozzá ugyanazon elv alapján: beszélgetés, meghallgatás és cselekvés által” (“To Draw Closer to God,” Ensign, May 1991, 66).

Eyring elnök szerint miként kerülhetünk közelebb Istenhez? Szerintetek mit jelent a beszélgetés, meghallgatás és cselekvés?

Mondd el, hogy az egyház korai napjaiban egy William E. McLellin nevű férfi közelebb került Istenhez, amikor megismerte a visszaállított evangéliumot. 1831. augusztus 20-án megkeresztelkedett, azután hamarosan elderré rendelték, majd néhány hétig Hyrum Smith misszionáriustársa volt. 1831 októberében Ohióba utazott egy egyházi konferenciára, s mialatt ott tartózkodott, találkozott Joseph Smith prófétával. Október 29-én McLellin testvér titkos imában kérte az Urat, hogy Joseph Smithen keresztül fedje fel a választ öt konkrét kérdésére. McLellin testvér ezután kérte Joseph Smitht, hogy kérjen a nevében kinyilatkoztatást, ám anélkül, hogy a kérdéseket elmondta volna neki. Amint a Próféta tollba mondta a kinyilatkoztatást, amely a Tan és szövetségek 66-ban van feljegyezve, McLellin testvér látta, hogy minden kérdésére megkapta a választ. Az Úr utasításokkal, valamint figyelmeztetésekkel látta el, hogy segítsen neki hithűnek maradni és végül örök életet nyerni.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 66:1–2-t, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keresse ki azokat az okokat, amelyek miatt az Úr megáldotta McLellin testvért a kinyilatkoztatás idején.

Miért állt készen McLellin testvér arra, hogy áldásokat kaphasson az Úrtól? (Azért, mert elfordult a bűneitől, befogadta az Úr igazságait, és befogadta az evangélium teljességét.)

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Tan és szövetségek 66:3-at, és keressék ki, mit mondott az Úr, mit kell még tennie McLellin testvérnek. Mondják el, mit tudtak meg.

Szerintetek mit jelent az, ha valaki „tiszta, de nem maradéktalanul”? (Elmagyarázhatod, hogy noha McLellin testvér már sokat fejlődött és áldásokban is részesült az erőfeszítéseiért, még mindig szüksége volt arra, hogy megbánja néhány bűnét.)
Mit tanulhatunk az Úrnak a 3. versben található tanácsából? (A tanulók fogalmazzák meg a következő tant: Azt a parancsot kaptuk, hogy minden bűnünket meg kell bánnunk. Írd fel ezt a tant a táblára.)
Miért fontos megbánnunk minden bűnünket és nem csak néhányat közülük?

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el újra magukban a 3. verset, és figyeljék meg, mit fog tenni az Úr, hogy segítsen William E. McLellinnek megbánnia valamennyi bűnét.

E vers alapján hogyan fog segíteni minket is az Úr a bűnbánatunk során? (A tanulók fogalmazzák meg a következő tantételt: Az Úr meg fogja mutatni nekünk azokat a dolgokat, amelyeket meg kell bánnunk. Írd fel ezt az igazságot a táblára.)
Milyen módokon mutathatja meg nekünk az Úr azokat a dolgokat, amelyeket meg kell bánnunk?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel hangosan Henry B. Eyring elnök következő kijelentését, az osztály pedig figyelje meg, miként kérhetjük az Urat, hogy segítsen bűnbánatot tartanunk.

„Az egyik kérdés, melyet bizalmas imánkban fel kell tennünk Mennyei Atyánknak, az ez: »Mit tettem vagy mit nem tettem ma, ami nem tetszik Neked? Ha megtudhatom, teljes szívemből, késlekedés nélkül megbánom.« Ez az alázatos ima válaszra fog találni” (Ne késlekedj! Liahóna, 2000. jan. 40.).

Buzdítsd a tanulókat, hogy gondoljanak azokra az áldásokra, amelyeket akkor kaptak, amikor elfordultak a bűntől és befogadták az evangéliumot. Kérd meg őket, hogy igyekezzenek megtudni, mit kell megbánniuk ahhoz, hogy még nagyobb áldásokban részesülhessenek.

Tan és szövetségek 66:4–13

Az Úr megparancsolja William E. McLellinnek, hogy hirdesse az evangéliumot, hagyjon fel minden hamislelkűséggel, és maradjon hithű mindvégig

Utalj vissza az Úr ígéretére, miszerint megmutatja William E. McLellinnek azokat a vétkeit, amelyeket meg kell bánnia. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 66:4-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és figyelje meg, mit ígért még az Úr, mit fog megmutatni McLellin testvérnek. Kérd meg a tanulókat, hogy számoljanak be arról, mit találtak.

Miért áldás számunkra, ha ismerjük az Úr minket illető akaratát?

Oszd párokra a tanulókat. Kérd meg a párokat, hogy olvassák el együtt a Tan és szövetségek 66:5–9-et, és keressék meg, mit akart az Úr, mit tegyen McLellin testvér, majd utána mondják el, mit találtak.

A 8–9. versek alapján milyen áldásokat kap McLellin testvér, ha hithűen teljesíti az Úr akaratát? (Az Úr vele lesz és megáldja őt, hogy képes legyen megerősíteni a hithűeket és meggyógyítani a betegeket.)
E versek alapján mi milyen áldásokat kaphatunk, ha követjük az Úr minket illető akaratát? (A tanulók fogalmazzák meg a következő tantételt: Ha hithűen teljesítjük az Úr akaratát, Ő velünk lesz és megáld minket, hogy meg tudjuk valósítani mindazt, amit elvár tőlünk. Írd fel ezt a tantételt a táblára.)

Mondd el, hogy a tennivalóira vonatkozó utasítások mellett az Úr egy figyelmeztetést is adott McLellin testvérnek. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 66:10 első két mondatát. A felolvasás előtt hívd fel a figyelmüket az első mondatban álló megterhel szóra. Mondd el, hogy valami akkor terhel meg minket, ha akadályozza, vagy nagyon nehézzé teszi egy feladatunk teljesítését.

Az Úr azt parancsolta McLellin testvérnek, hogy „hagyj[on] fel minden hamislelkűséggel”. A hamislelkűség vagy a bűn hogyan terhelné meg McLellin testvér misszionáriusi munkáját? Hogyan terheli meg a hamislelkűség a lelkünket?

Miután a tanulók válaszoltak, írd fel a táblára a következő tantételt: Az Úr azt akarja, hogy hagyjunk fel minden olyan dologgal, ami akadályozza a lelki fejlődésünket.

Biztasd a tanulókat, hogy gondolkozzanak el magukban az életüket esetlegesen megterhelő dolgokon.

Olvasd fel a Tan és szövetségek 66:10 harmadik mondatát, és kérd meg az osztályt, hogy keressék meg azt a konkrét figyelmeztetést, melyet az Úr McLellin testvérnek adott.

A 10. vers szerint milyen kísértéssel küzdött McLellin testvér?
A 10. vers alapján mit tudhatunk meg arról, ahogyan az Úr mindannyiunkat ismeri? (Segíts a tanulóknak meglátni, hogy az Úr ismeri a konkrét kihívásainkat és kísértéseinket, éppúgy, ahogy McLellin testvérét is ismerte. Megkérheted a tanulókat, hogy írják le a szentírásukba ezt az igazságot a 10. vers mellé.)
Szerintetek miért fontos megérteni, hogy az Úr ismeri a konkrét kihívásainkat és kísértéseinket?

Mutass rá, hogy a kihívásaink és kísértéseink mellett az Úr az erősségeinket és a képességeinket is ismeri – Ő mindent tud rólunk. Ha megértjük, hogy szeret és tökéletesen ismer minket, akkor magabiztosan és Benne bízva tudjuk keresni és követni az Ő akaratát.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 66:11–13-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és figyelje meg, milyen további tanácsot adott az Úr William McLellinnek. Figyeljék meg azt is, hogy milyen áldásokat ígért az Úr McLellin testvérnek, ha követi a kapott tanácsot. Kérd meg a tanulókat, hogy számoljanak be arról, mit találtak.

A 12. vers alapján mit kell tennünk, hogy örök életet nyerjünk? (Segíts a tanulóknak felismerni, hogy ha mindvégig hithűek maradunk, akkor örök életet fogunk nyerni. Írd fel a táblára ezt a tantételt.)
Mit jelent számotokra mindvégig hithűnek maradni?

Mondd el, hogy amikor ez a kinyilatkoztatás adatott, McLellin testvér már bizonyságot kapott a visszaállított evangéliumról. A kinyilatkoztatás után bizonyságot tett Joseph Smith prófétai elhívásáról. Ezt mondta: „Joseph Smith igaz prófétája… az Úrnak, és… hatalommal rendelkezik, és valóban kap kinyilatkoztatásokat az Úrtól” (William E. McLellin levele rokonainak, Aug. 4, 1832, RLDS Archives, 4; idézte M. Russell Ballard, “What Came from Kirtland” [Church Educational System fireside for young adults, Nov. 6, 1994], 8. speeches.byu.edu). McLellin testvér hithűen szolgált számos éven át, majd elhívást kapott arra, hogy a Tizenkét Apostol Kvórumának egyik első tagjaként szolgáljon ebben az adományozási korszakban. Azonban nem tartott ki hithűen mindvégig, sőt, szembefordult Joseph Smith prófétával, és 1838-ban kizárták az egyházból. Felolvashatod a következő bekezdést:

„Mialatt Joseph börtönben volt a Missouri állambeli Richmondban, McLellin, aki megtermett és tetterős férfi volt, elment a seriffhez és engedélyt kért arra a kiváltságra, hogy megkorbácsolhassa a Prófétát. Az engedélyt megkapta, azzal a feltétellel, ha Joseph felveszi a harcot. A seriff tudatta… McLellin határozott kérését, amibe Joseph beleegyezett, amennyiben a bilincseit leveszik róla. Ekkor már McLellin nem volt hajlandó megverekedni vele, hacsak nem kap egy furkósbotot, amibe Joseph újra beleegyezett; a seriff azonban nem engedélyezett ilyen egyenlőtlen küzdelmet” (“History of Brigham Young,” Millennial Star, Dec. 17, 1864, 808).

Irányítsd a tanulók figyelmét a táblán lévő ábrára, és javasold, hogy még egyszer gondolják át, hová helyeznék magukat rajta. Kérd meg őket, hogy gondolkozzanak el a következő kérdésen:

Mit fogtok tenni azért, hogy közelebb kerüljetek Istenhez és mindvégig hithűek maradjatok?

Tégy bizonyságot a megbeszélt tanokról és tantételekről, majd bátorítsd a tanulókat, hogy cselekedjenek ezek szerint.

Megjegyzések és háttér-információk

Tan és szövetségek 66. William E. McLellin öt kérdése

Tíz évvel az egyházból történt kizárása után William E. McLellin írt arról a kinyilatkoztatásról, amelyet Joseph Smith kapott, és amely most a Tan és szövetségek 66-ban van feljegyezve:

„Kaptam rajta keresztül, és leírtam egy, az ő szájából jövő kinyilatkoztatást saját magamra vonatkozóan. Arra számítottam és abban hittem, hogy ha találkozom Joseph testvérrel, akkor kapnom kell egyet; és titokban az Úr elé járultam, és térden állva kértem Őt, hogy adjon választ öt kérdésre a Prófétáján keresztül, mégpedig úgy, hogy ő semmit se tudjon arról, hogy én ezt kértem. Most Istent félve teszek bizonyságot, hogy minden kérdés, amelyet így juttattam el a Sabaoth Urának fülébe, teljes mértékben és teljes megelégedésemre megválaszolásra került. Joseph ihletett voltának bizonyítékaként vágytam ezekre a válaszokra, és a mai napig olyan bizonyítéknak tartom, melyet nem tudok megcáfolni” (in Ensign of Liberty, of the Church of Christ, Jan. 1848, 61).

Nem tudjuk, mi volt McLellin testvér öt kérdése, azonban a kijelentése alapján, miszerint a kinyilatkoztatás megválaszolta a kérdéseit, feltételezhetjük, hogy az Úr előtti helyzetére vonatkoztak, továbbá arra, hogy mit vár el tőle az Úr.