Tan és szövetségek 17–19 (5. rész)

Felkészülési anyag az otthon tanulók oktatója számára

A napi otthontanulói leckék összefoglalása

A következő összefoglalást azon eseményekről, tanokról és tantételekről, melyeket a tanulók a Tan és szövetségek 17–19 (5. rész) tanulmányozása során megismertek, ne tanítsd az órád részeként! Az általad tanított lecke e tanok és tantételek közül csupán néhányra összpontosít. Kövesd a Szent Lélek késztetéseit, amikor átgondolod, hogy mire van szükségük a tanulóidnak.

1. nap (Tan és szövetségek 17)

Abból a tanácsból, amelyet a Mormon könyve három tanújának adott az Úr, a tanulók megtudták, hogy ha Istenbe vetett hitet gyakorolunk, akkor tanúságot nyerhetünk azokról az igazságokról, amelyeket tudni szeretnénk. Akik bizonyságot nyernek az igazságról, azoknak feladata tanúságot tenni róla. A Szabadító maga is tanúbizonyságot tett arról, hogy a Mormon könyve igaz.

2. nap (Tan és szövetségek 18)

Ebben a leckében a tanulók megtanulták, hogy a lelkek értéke oly nagy, hogy Jézus Krisztus szenvedett és meghalt azért, hogy minden ember bűnbánatot tudjon tartani és vissza tudjon térni Mennyei Atyánkhoz. A tanulók azt is felfedezték, hogy ha segítünk másoknak bűnbánatot tartani és az Úrhoz jönni, akkor együtt örülünk majd velük Isten királyságában. Hallhatjuk Jézus Krisztus hangját, amikor a Lélek hatalma által olvassuk a szentírásokat.

3. nap (Tan és szövetségek 19:1–22)

A Szabadító Martin Harrisnek adott tanácsaiból a tanulók megtudták, hogy Jézus Krisztus teljesítette Atyja akaratát, és hogy Jézus Krisztus a cselekedeteink alapján ítél majd meg bennünket. A tanulók azt is megtudták, hogy meg kell bánnunk a bűneinket, vagy szenvedni fogunk. Azoknak, akik úgy döntenek, hogy nem tartanak bűnbánatot, el kell szenvedniük a bűneikért járó büntetést.

4. nap (Tan és szövetségek 19:23–41)

A tanulók megismerték az Úr Martin Harrisnek tett ígéretét: Ha Martin tanul Őróla, hallgat az Ő szavára, és az Ő Lelkének szelídségében jár, akkor békessége lesz. Ez az ígéret ránk is vonatkozik. A lecke annak felismeréséhez is hozzásegítette a tanulókat, hogy ha az Úr akaratát cselekedjük, akkor Ő olyan áldásokat ad nekünk, amelyek nagyobb értékkel bírnak a föld kincseinél.

Bevezetés

Ez a lecke segíteni fog a tanulóknak megérteni, hogy miért van szükség a bűnbánatra, és segít elmélyíteniük a Jézus Krisztus engeszteléséről való megértésüket. Minél inkább megértjük Jézus Krisztus áldozatát és engedelmességét, annál kevésbé kételkedünk abban, hogy segédkezni tudunk Isten munkájában.

Javaslatok a tanításhoz

Tan és szövetségek 17

Az Úr ígéretet tesz a három tanúnak, hogy láthatják majd a lemezeket és a többi szent tárgyat

Hozz be az órára egy érdekes tárgyat, de ne engedd, hogy a tanulók meglássák. Az óra elején mondd meg a tanulóknak, hogy hoztál valamit. Kérdezd meg tőlük, hogy bár nem látták, elhiszik-e neked, hogy nálad van ez a tárgy.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 17:2-t, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, hogy mivel kellett rendelkeznie a három tanúnak, mielőtt láthatták volna az aranylemezeket.

Szerintetek miért kellett hittel rendelkeznie a három tanúnak, mielőtt láthatták volna a lemezeket?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 17:3–5-öt, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, hogy minek a megtételét követelte meg az Úr a három tanútól, miután látták az aranylemezeket és a többi szent tárgyat.

Mit mondott az Úr a három tanúnak, mit kell tenniük, miután látták az aranylemezeket és a többi szent tárgyat?
Tőlünk mit követel meg az Úr, miután bizonyságot nyertünk az igazságról? (Miután bizonyságot nyertünk az igazságról, az a feladatunk, hogy mi is tanúságot tegyünk arról.)

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, miről tudják, hogy igaz, és hogyan tehetnek bizonyságot ezekről a dolgokról.

Tan és szövetségek 18–19

Az Úr beszél a szenvedéseiről, és a bűnbánat fontosságáról tanít

Mutass meg a tanulóknak egy gyümölcsöt, vagy egy gyümölcs képét. Kérdezd meg tőlük, hogy honnan tudjuk, mikor ehetjük meg. (A kinézetéből vagy más jellemzőiből kiderül, hogy érett.)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 18:6-ot, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit mondott az Úr, mi érik egyre a gonoszságban.

Szerintetek mit jelent az, hogy „a világ egyre érik a gonoszságban”?
Milyen bizonyítékát látjátok annak, hogy ez történik?

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Tan és szövetségek 18:10-et (mely része egy szentírás-memoriternek), és keressék ki, mit érez az Úr minden ember iránt, még azok iránt is, akik a gonoszságban érnek. Azután kérd meg őket, hogy közösen olvassák fel többször a Tan és szövetségek 18:10-et, mígnem az osztály minden tagja kívülről el tudja mondani.

Mit érez az Úr a gyermekei iránt?
Ennek tudata hogyan befolyásolhatja azt, ahogyan a körülöttetek lévőkkel bántok?
Hogyan ismerheti fel valaki azt, hogy nagyon értékes Isten számára?

Mutass rá, hogy sok esetben egy tárgy értékét az határozza meg, hogy mennyit hajlandó valaki fizetni érte. Ennek szemléltetéseként mutathatsz néhány különböző értékű tárgyat. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 18:11–12-t, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, milyen árat fizetett a Szabadító a lelkünkért.

Milyen árat fizetett a lelkünkért? Miért fizette meg ezt? (Felírhatod a táblára a következő tantételt: Minden egyes személy értéke oly nagy, hogy Jézus Krisztus szenvedett és meghalt azért, hogy bűnbánatot tarthassunk és visszatérhessünk Mennyei Atyánkhoz.)
Mi köze van a bűnbánatnak ahhoz, hogy a Szabadítóhoz jövünk?

Hogy segíts a tanulóknak megérteni, hogyan segít nekünk a bűnbánat a Szabadítóhoz jönni, kérd meg egyiküket, hogy olvassa fel a következő részt a Hűek a hithez című könyvből:

„A bűnbánat sokkal több a bűneink beismerésénél. Elme- és szívbeli változást jelent, amely új képet ad Istenről, magadról és a világról. A bűnbánat magában foglalja, hogy elfordulunk a bűntől, és Istenhez fordulunk bocsánatért. Az Isten iránti szeretet és a parancsolatai betartása iránti őszinte vágy motiválja” (Hűek a hithez: Evangéliumi értelmező szótár [2004]. 25–26.).

Buzdítsd a tanulókat, hogy gondolják át, milyen bűnöktől, viselkedésformáktól vagy hozzáállástól kell elfordulniuk ahhoz, hogy bűnbánatot tartsanak és Krisztushoz jöjjenek.

Írd fel a táblára a következő szentírás-utalást: Tan és szövetségek 18:13–16.

Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel ezeket a verseket, miközben az osztály követi a szöveget. Javasolhatod, hogy a tanulók jelöljék meg ezekben a versekben a bűnbánat szó előfordulásait (bűnbánatot tart és bűnbánatot kiált). Az egyes versek felolvasása után kérdezd meg az osztálytól, hogy mit tanít ez a vers a bűnbánatról. Rámutathatsz, hogy a Tan és szövetségek 18:15–16 szentírás-memoriter.

Írd fel a táblára a tanulók által megnevezett igazságokat. A tanulók több tantételt is megnevezhetnek, de mindenképpen legyen egyértelmű, hogy ha segítünk másoknak bűnbánatot tartani és az Úrhoz jönni, akkor együtt örülünk majd velük Isten királyságában.

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, milyen lehet visszatérni Isten jelenlétébe és megítéltetni. Kérdezd meg tőlük, hogy mit terveznek, hogyan fognak felkészülni erre a nagyszerű eseményre. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Tan és szövetségek 19:4-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit kell tennünk ahhoz, hogy felkészüljünk erre a napra.

E vers szerint mi történik, ha úgy döntünk, hogy nem tartunk bűnbánatot?

Kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Tan és szövetségek 19:13–19-et, és keressék ki, milyen következményekkel számolhatnak majd azok, akik úgy döntenek, hogy nem tartanak bűnbánatot.

A Tan és szövetségek 19:16–19 szerint milyen indokot nevezett meg a Szabadító, miért szenvedett a bűneinkért? (A következő tant felírhatod a táblán lévőkhöz: A Szabadító szenvedett a bűneinkért, hogy bűnbánatot tarthassunk, és ne kelljen úgy szenvednünk, ahogyan Neki kellett.)

Mutathatsz a tanulóknak egy képet a Szabadítóról a Gecsemánéban, például: Jézus imája a Gecsemáné kertjében (Evangéliumi művészeti könyv [2009]. 56. sz.; lásd még LDS.org). Mondd el, hogy a Jézus Krisztus szenvedéséről szóló legtöbb beszámoló másoktól származik, nem Őtőle (lásd Máté 26:36–39; Lukács 22:39–44), azonban a Tan és szövetségek 19 a Szabadító személyes beszámolóját tartalmazza a szenvedéséről.

Kérd meg a tanulókat, hogy nézzék át magukban a Tan és szövetségek 19:18–19-et, és keressék meg, hogyan írta le a Szabadító az engesztelés során átélt szenvedését.

Írd fel a táblára a következő két kérdést:

Mely részek jelentőségteljesek számotokra abból, ahogy a Szabadító leírja a szenvedését? Miért?

A Szabadító leírásából mi növeli még inkább a vágyatokat arra, hogy bűnbánatot tartsatok és Őhozzá visszatérjetek?

Kérd meg a tanulókat, hogy válasszák ki az egyik kérdést, és beszéljék meg valakivel a válaszukat.

Kérd meg a tanulókat, hogy énekeljék el vagy hallgassák meg közösen az Ámulok Jézus szeretetén című himnusz szövegét (Himnuszok, 115. sz.). Elmélkedjenek a himnusz szavain, és gondolják át, hogy mit tett értük a Szabadító.

Ha az idő engedi, kérd meg a tanulókat, hogy mondják el bizonyságukat a Szabadítóról és a bűnbánat áldásairól. Buzdítsd őket, hogy cselekedjenek a bűnbánatra és a Szabadítóhoz jövetelre irányuló késztetéseiknek megfelelően.

E lecke befejezéseként kérd meg a tanulókat, hogy mondják fel emlékezetből a Tan és szövetségek 19:23-at, vagy olvassák fel együtt a szentírásukból. Kérdezd meg tőlük, szerintük hogyan kapcsolódik ez a szentírás-memoriter a bűnbánathoz és a megbocsátás reményéhez.

Következő rész (Tan és szövetségek 20–23)

Mit teszünk ma az egyházban ugyanúgy, mint 1830. április 6-án, annak megszervezésekor? Mik a keresztelkedés követelményei? Milyen útmutatásokat kapnak a papságviselők, hogyan áldják meg az úrvacsorát? Milyen kötelességei vannak a tanítóknak, illetve a papoknak? A tanulók a Tan és szövetségek 20–23 tanulmányozása során válaszokat kapnak majd ezekre a kérdésekre.